A szemkontaktusra, a figyelemre, az elfogadásra már korán megtanítjuk a gyerekeinket. Mindent megteszünk azért, hogy úgy gondolják, minden munka értékes, és mindenki méltó a szeretetre és a tiszteletre.
Mindenki, tehát ők is. Elengedhetetlen, hogy megtanulják szeretni önmagukat is. A Psychology Today nyújt iránymutatást a szülőknek, hogyan taníthatják meg gyerekeiket arra, hogy megbecsüljék saját magukat.
Láthatatlanul romboljuk az önértékelésünket
Ha valaki önmagával kedves, azzal nemcsak magának tesz jót, de olyankor a környezete is kedvesebbnek látja: türelmesebb és együttérzőbb, sokkal inkább ura az érzéseinek, a gondolatainak, könnyebben irányítja a szavait és a cselekedeteit. Nem hirtelen felindulásból reagál, hanem higgadtan és kedvesen.
Szülőként az egyik legnehezebb azt látni, hogy a gyerekünk bűntudattól, szégyentől vagy más rossz érzésektől szenved. Ezért is nagyon fontos, hogy megtanuljuk, illetve megtanítsuk neki, hogy teljesen természetes, ha az ember hibákat követ el, de ezektől nem érünk kevesebbet. Mindannyian hozunk rossz döntéseket, elveszítjük néha a türelmünket. Ilyenkor hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, mekkora szerepe van annak, hogy önmagunkkal is jól bánjunk. Engedjük a negatív érzéseket áthaladni magunkon, de ne hagyjuk, hogy a következő cselekedetünkre és gondolatainkra is rányomják a bélyegüket.
A gyerekek könnyen el tudják képzelni, hogyan működik mindez, ha az éghez hasonlítjuk magunkat, amin átúsznak a felhők. A negatív érzések ugyanígy jönnek létre bennünk, és ugyanígy távoznak is. Fontos, hogy beszélgessünk a gyerekkel, biztosítsunk neki teret arra, hogy elmondhassa, ha valami nyomasztja, de ne legyünk erőszakosak akkor sem, ha éppen nem szeretne beszélni a problémáiról.
Azt pedig a gyerekek is könnyen megtanulhatják, hogyan legyenek kedvesek önmagukkal. Ebben segíthetnek a következő lépések.
#1 Amikor negatív tartalmú dolgokat mondunk önmagunkra, elismerjük a negatív érzéseinket. Próbáljuk ki, hogy ha bármi olyan hagyja el a szánkat, ami rossz hatással lehet az önbecsülésünkre, utána azt mondjuk: Törlés, törlés! Sőt, a negatív gondolatokat akár le is rázhatjuk magunkról, pont ahogy egy kutya lerázza magáról a vízcseppeket.
#2 Fogadjuk el a testünket, bánjunk vele jól. Szülőként is fontos tudatosítani magunkban, hogy ne tegyünk megjegyzéseket sem a ráncainkra, sem az ősz hajszálainkra, sem a kevésbé feszes testrészeinkre! Figyeljünk viszont az egészséges és finom ételekre, a megfelelő mennyiségű pihenésre és testmozgásra – a család minden tagjának.
#3 Ne büntessük magunkat azért, amit már megtettünk. Ha meggondolatlan dolgokat mondtunk, inkább törekedjünk a megbocsátásra és a helyzet korrigálására. Egyszerű módszer, ha egy hawaii imát használunk: sajnálom, bocsáss meg nekem, köszönöm és szeretlek.
#4 Mindannyian gyakoroljuk az alábbi mantrát: nagyszerű gyerek vagyok, tévedek és mindig tanulok. Adott esetben pedig: nagyszerű szülő vagyok, tévedek és mindig tanulok.
#5 Tudatosítsuk magunkban a pozitív tulajdonságainkat. Erre jó alkalom lehet az iskolába vezető út, amit együtt teszünk meg. Ilyenkor játszhatunk: próbáljuk meg felsorolni a jó tulajdonságainkat: ügyes vagyok, egészséges vagyok, kreatív vagyok, nagylelkű vagyok, okos vagyok stb. Felnőttként sokszor nehezen szedjük össze a pozitív tulajdonságainkat, de hidd el, neked is jót fog tenni.
Ha a testünk, az érzelmeink és a gondolataink is harmonikus egyensúlyban vannak, természetes, hogy kedvesek leszünk egymással. Ehhez azonban az kell, hogy önmagunkhoz is szeretettel forduljunk, ez pedig hosszú távon megbocsátáshoz, önkontrollhoz és önmagunk elfogadásához vezet. Ez lesz a legjobb út ahhoz is, hogy pozitívan álljunk hozzá a környezetünkhöz is.
