A családi ebéden mindenki udvariasan kanalazza a főztöd, és még bíztatnak is, ne hagyd abba a kísérletezést azzal a csicsókatortával, egész jól sikerült, legközelebb biztosan tökéletes lesz. Na, ilyet a gyerekek nem fognak tenni.
A hozzátáplálástól a konyhaművészetünk megítélése a következő algoritmus alapján alakul: fini/ nem fini, jó állagú/rossz állagú, jó szagú/rossz szagú, szép színű/zöld, van kedvem enni/ minden bajom van. És ha egy kategóriánál is rezeg a léc, az az egész ételnek sajnos piros lap.
Van azonban néhány trükk, ami beválik a hozzátáplálásnál, Dénes Dóra, az Édes Pofa bloggere mutatja, mik ezek.
1. A kedvenc zöldség, gyümölcs felkarolja az elesetteket
A hozzátáplálás sokszor úgy kezdődik, hogy új íz bevezetéséhez a már megszeretett ízt használjuk segítségként. Sokaknak beválik, hogy lefejt anyatejet, vagy egy kevés tápszert kevernek az első főzelékekbe, fokozatosan egyre kevesebbet. Az első almakóstoló után az alma is hasonlóan segíheti az utána következő sütőtök, batáta, sárgarépa, vagy céklapüré bevezetését, de a krumpli is ugyanilyen mankó tud lenni.
Nálunk nem volt szükség ezekre, mert elsőre nagy volt a nyitottság minden új íz iránt, de néhány hónappal később már nem tudtam olyan egyszerűen eladni a zellert, a spenótot, vagy a kezdetekben még olyan lelkesen harapdált, párolt brokkolit.
Ilyenkor meglepő felfedezéseket lehet tenni. A már kialakult kedvencekkel variálva a kevésbé szeretett zöldségek néha remek kombót alkotnak.
2. A félkrémleves trükkje
Sokszor bevált, hogy a krémlevesekben a szeretett alapanyagok darabosan és láthatóan szerepelnek, a resztli pürésítve, így az is mindent belead, csak épp nem látszik. Sokszor készítettem már zöldborsónak látszó karfiollevest, brokkolit, vagy épp kelbimbót, csak hogy egy szintén klasszikus mumust említsek. De ugyanezek sült batátával is jobban szerepelnek.
3. Levesbetétek, feltétek
Néha egy krémleves, vagy egy főzelék sikere a kíséreten múlik. Egy jó kísérő vigyáz az erkölcsökre, illetve biztosítja, és emeli a kísért entitás értékét. Időnként elég csak egy marék natúr, sült csicseriborsó, vagy répacsipsz, mint alternatív levesgyöngy, de van, hogy a következő három műfaj: a fasírtok, tócsnik, gombócok segítségére van szükség.
4. Fasírtok
A gyerekek előtt jóformán csak darált húsos, nagy ritkán halas fasírtot készítettem, azután fedeztem fel, hogy maga a formátum mennyire sikeres, és mennyiféle zöldség, gabona, olajos mag megfér békésen egy lapított gombócban. Néhány darab akár komplett babafogásként is megállja a helyét.
A tojás bevezetésének az ideje előtt, tehát nagyjából egyéves korig a hús/zöldségpüré+főtt gabona kombináció a legjobb, és bő olaj helyett inkább a sütőben süssük. Bár kétszer még nem sikerült egyik fajta sem ugyanúgy, mindig van benne improvizatív elem, de van néhány, amihez a gyerekek úgy ragaszkodnak, ahogy elsőre megszerették.
5. Babatócsni
A bababarát tócsni, pampuska, röszti, vagy lapcsánka nyers zöldség és liszt (a mi esetünkben rizsliszt, vagy kukorica-, csicseriborsó-, hajdina-, esetleg kölesliszt) keverékéből, esetleg egy kis zöldfűszerből áll, és kevés olajon, vagy kókuszzsíron pirul. Hagyományosan krumpival készült, zsírban sült, így fizikai munkához valóan igen tartalmas, de könnyen lehet variálni, személyre, lakhelyre és életmódra szabni.
Lehet köret, lehet snack, lehet játszótéri uzsonna, és még a szókincs bővítésére is alkalmas, mert hívhatjuk különböző tájegységekből származó, hagyományos nevein: macok, bandurák, berét, lapotya, recsege, prózsa, cicege, gánica, pacsni.
Még több trükköt és a részletes recepteket Édes Pofa blogon találod. Kattints ide értük!
