Egy pomázi gyermekorvos, dr. Korausz Etelka sokadszor kelt már ki Facebook-posztban az iskolai hiányzások igazolásának teljesen értelmetlen rendszere miatt. Az orvos szerint éppen itt lenne már az ideje, hogy az iskolák felnőttként kezeljék a szülőt, aki felelősséget vállalhat a gyereke hiányzásáért, és akkor nem kellene minden csip-csup megfázás miatt a rendelőbe rohangálni igazolásért. A jelenlegi rendszerben ugyanis az egyébként is alaposan leterhelt gyermekorvosok rendelési idejének a nagy részét az igazolások írogatása teszi ki, ahelyett, hogy a betegekkel foglalkoznának.
Mi is írtunk már többször a témáról, hiszen mi is számtalanszor tapasztaltuk már a saját bőrünkön: a gyerek elkap valami náthát, aminek pontosan tudjuk a kezelési módját: kamillatea bőven, torokfertőtlenítés, ágynyugalom. Ennek ellenére a gyereket mindenképpen muszáj elrángatni az orvoshoz, mivel a szülő egy évben csak három nap hiányzást igazolhat. A rendelőben, főképp influenzaszezon idején (ami ellen megint csak nincs orvosság, legfeljebb tüneti kezelés, amire bármelyik szülő képes magától is) három órát ül az anya a kókadozó, beteg gyerekével, próbálja megfékezni a kistesókat, végül pedig az influenza mellé összeszednek még a sok beteg gyerektől néhány hasmenéses-hányós vírust, meg egy bárányhimlőt. De legalább van igazolás.
Ráadásul az orvosnak sokszor hazudnia kell, hogy segíthessen, hiszen számtalan oka lehet, hogy egy gyerek nem tud éppen iskolába menni: temetés, utazás, vagy csak együtt lenne a család, amikor apu hazajött végre Angliából. A szülőre bízott három napból viszont elég könnyű kicsúszni, ilyenkor jön a szívességkérés az orvostól.
Most viszont úgy látszik, megvan a megoldás: Dr. Korausz Etelka posztja szerint azt, hogy hány nap hiányzást igazolhat a szülő, nem is törvény szabályozza, hanem az intézmény házirendje. Az iskoláknak tehát jogukban áll a szokásjog szerint diktált három nap helyett akár 10 napban, vagy két hétben, vagy akárhány napban meghatározni ezt. Ő már meg is egyezett erről egy pomázi iskolával, ahol 15 napra emelték a szülői keretet.
Rákérdeztünk az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, hogy mi a jogi helyzet ezzel kapcsolatban, illetve, hogy igaz-e, hogy ez ilyen egyszerű: az iskolák simán megváltoztathatják a házirendjüket, és már meg is oldódott a probléma.
Ha már azt mindig megemlítjük, amikor nem kapunk választ a minisztériumtól, úgy korrekt, hogy azt is jelezzük: ezúttal pár óra alatt a kezünkben is volt a szaktárca levele, amiben az áll, hogy tényleg így van, az iskola házirendjében kell szabályozni, hogy hány nap hiányzást igazolhat a szülő, és a három naptól nyugodtan el lehet térni.
Szó szerint is mutatjuk az Emberi Erőforrások Minisztériuma Sajtó és Kommunikációs Főosztályának a válaszát, az ilyen közérdekű cikkek után megindul a levelek áradata, amelyben ezt kérik tőlünk. Tehát:
„A hatályos köznevelési szabályok nem tartalmaznak olyan előírást, amely szerint az óvodában, az iskolában csak három napot igazolhat a szülő, ugyanakkor ennek évtizedes hagyománya van és mivel ez alapvetően bevált, a mai napig tartja magát. Ebből következően a gyermek, a tanuló késésének, mulasztásának szabályozása – a jogi keretszabályozáson túl - intézményi szintű döntést igényel. A szülő által igazolható mulasztások szabályait – köztük ezek mennyiségét is - helyben, az adott intézmény házirendjében, a helyi sajátosságok figyelembe vételével kell az óvodának, az iskolának szabályoznia. A házirend elfogadásakor, módosításakor az óvodaszék, iskolaszék, valamint a diákönkormányzat is kötelező véleményezési joggal rendelkezik. A házirend nyilvános dokumentum, megismerése nem ütközhet akadályba.
A minisztérium és az iskolák elsődleges feladata e területen a gyermekek érdekeinek érvényesítése. A gyermek érdeke pedig az, hogy tanulhasson és tanuljon, minél kevesebbet hiányozzon az iskolából, ne maradjon le a tanórákról, és ha beteg, az orvos mindenképpen lássa, máskülönben felmerül a szülői felelősség kérdése. Az iskolai hiányzás oka lehet betegség vagy családi ok, amelyet a szülő igazolhat. A szülői igazolás alapvetően valóban 3 napra adható, de a gyakorlat szerint számos intézmény enged a házirendjében ennél akár többet is, ha a szülő valamilyen megalapozott családi ok miatt kikéri a gyermeket.
Hangsúlyozzuk tehát, hogy nincs központi előírás a három napra, és miután a kérdés szabályozása az intézmény szakmai önállóságának a része, valamint abban megfelelő szabály csak a helyi sajátosságok ismeretében hozható, a tárca nem szándékozik a szakmai önállóságot csorbítani. Amennyiben a vonatkozó helyi szabályt az adott intézménybe járó gyermekek szülei nem tartják jónak, akkor nekik kell aktívan fellépniük ez ügyben, és akár egyénileg, akár a szülői szervezeten, óvodaszéken, iskolaszéken keresztül, kezdeményezhetik a házirend módosítását az intézményben. A tanuló gyermek érdeke a tanulás, amit az intézményeknek a házirend kialakításakor is messzemenően figyelembe kell venni, mint ahogyan a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott tanulói jogokat és kötelességeket is.”
