Fertőző agyhártyagyulladás, amitől tényleg jobb félni

Szinte minden évben hírt kell adnunk fertőző agyhártyagyulladásban elhunyt gyerekekről, tinikről, akik a megfelelő védőoltás, és a korai diagnózis hiányában belehalnak a betegségbe. A felismerés pedig életet menthet, de ehhez a szülőknek is ismerni kell a tüneteket, amik ráadásul összekeverhetők az influenzáéval, ehhez viszont tudni kell azt is, hogy az agyhártyagyulladásnak különböző fajtáit különböztetjük meg, amelyek eltérő megelőzést és kezelést igényelnek.

De mi is pontosan az agyhártyagyulladás?

Az agyhártyagyulladás (meningitis) az agyhártyák vagy agyburkok, azaz a központi idegrendszert, vagyis az agyat és a gerincvelőt körülvevő hártyáknak a gyulladásos megbetegedése. A gyulladás lehet fertőzés okozta és nem fertőzés okozta gyulladás. A fertőzéses agyhártyagyulladás okozója leggyakrabban vírus, ami többnyire veszélytelen és a beteg spontán, pár napon belül felépül. A gombák és paraziták által okozott megbetegedés viszonylag ritka. Az agyhártyagyulladás második leggyakoribb, egyben legveszélyesebb okozói a baktériumok.

Fontos tudni, hogy a gennyes és vírusos agyhártyagyulladás minden életkorban előfordulhat. Egyes baktériumok például csak újszülöttkorban, míg egyes vírusok szezonálisan betegítenek meg, ilyen az úgynevezett kullancsvírus, amit a kullancsok terjesztenek. Utóbbit gyakran összekeverik a fertőző agyhártyagyulladással, de a kullancs által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancs-encephalitis) bár hasonló tünetekkel jár, mégsem ugyanaz, és más vakcinával lehet védekezni ellene.

A bakteriális fertőzés okozta agyhártyagyulladás a legveszélyesebb.

Bár agyhártyagyulladást többféle baktérium is okozhat, járványos agyhártyagyulladást csak a meningococcus okozhat. Ez egy rendkívül veszélyes, gyors egészségromlást okozó fertőzés, ugyanis a kórokozó a véráramba kerülése után, órákon belül óriási károkat okozhat a szervezetben. Ennél a típusnál életet menthet a korai, vagyis lényegében az azonnali felismerés, ugyanis a betegség nagyon agresszív lefolyású.

Orvosi beavatkozás és intenzív kezelés nélkül az egész idegrendszerre kiható, súlyos és maradandó következményekkel járhat, és ahogy a tizenéves fiú esete is bizonyítja, a beteg halálához is vezethet. A felismert betegség még kezelés mellett is az esetek tíz százalékában halálos. 

Magyarországon általában kórokozó többnyire a baktérium B vagy C típusa. 2015-ben 36 esetet jelentettek be, ennek háromnegyede B csoportú volt, ebből kilencen nem élték túl.

Feloldja a szöveteket

A korai felismerést nehezíti (ami viszont hatványozottan növelné a betegek túlélési esélyeit), hogy gyakran nem is jelennek meg az agyhártyagyulladás klinikai tünetei, vagy ha igen, azt bagatellizálják vagy összekeverik a náthával. Mire általában észlelik a betegséget, az annyira előrehaladott állapotban van, hogy a megfelelő antibiotikumos kezelés ellenére sem menthető meg a beteg. Ez annyit jelent, hogy a betegség kezdetén a szervezet lerobbanását (általában ekkor ismerik fel): bőrvérzéseket, vérzékenységet, eszméletlenséget, a keringés összeomlását okozza.

A folyamat azért ilyen döbbenetesen gyors és veszélyes, mert a meningococcus virulens kórokozó a szervezetbe kerülve, ha megfelelő "táptalajt talál", akkor félelmetes gyorsasággal kezd el szaporodni, és egyszerre több szervet is megtámad. A drasztikus szervkárosodásról a baktériumból kiszabaduló endotoxin tehet, amely sejtkárosító hatású, így szabályosan feloldja a környező szöveteket.

Ennek következtében először mellékvesekéreg-elégtelenség alakul ki, ami olyan hormonális zavarhoz vezet, ami által a beteg nagyon védtelenné válik a fertőzésekkel szemben. Ez az állapot órák alatt bekövetkezhet, amivel párhuzamosan a bőrben is létrejöhetnek bevérzések és gennygócok, bakteriális tályogok és mindeközben az agyhártyán is szaporodni tud a kórokozó. Ha az egészségügyi szakemberek nem kezdik el időben a beteg antibiotikumos kezelését (már gyanú esetén is alkalmazható), akkor a beteg egy-két nap alatt belehalhat a betegségbe.

Gyógyulás esetén több maradandó következménye is lehet a fertőző agyhártyagyulladásnak, vagyis az agy károsodása miatt megrokkanhat, epilepsziássá válhat, de akár szellemileg teljesen le is épülhet. Ilyen esetekben elengedhetetlen a rehabilitáció, és a hozzáértő szakemberek, akiknek egyrészt az a feladata, hogy a kiesett agyi funkciókat más agyterületen állítsák helyre, másrészt abban kell segíteniük, hogy a beteg alkalmazkodni tudjon életvitelében a megváltozott állapotához.

Cseppfertőzéssel terjed

A betegséget okozó kórokozók emberről emberre terjednek, közvetlen fizikai kapcsolat, például tüsszentés, köhögés vagy fertőző váladékkal szennyezett tárgyak megérintése következtében. A fertőzés leggyakrabban a légutakban jutnak be, majd a kórokozók a véráram útján jutnak a gerincvelőbe és az agyba. Előfordulhat, hogy arcüreg- vagy fültőmirigy-gyulladás előzi meg az agyhártyagyulladást.

A betegség, ahogy az agyhártyagyulladás egyéb fajtája cseppfertőzéssel terjed, ezért a zárt környezetben élők körében a fertőzés kockázta nagyobb, így a leginkább veszélyeztettek a baktériummal szemben védtelen fiatal, közösségbe járó gyerekek, a fiatal felnőttek. Megbetegedés esetén a közvetlen környezetet antibiotikum védelemben részesítik, ahogy ez megtörtént a legutóbbi sajnálatos eset alkalmával is.

De lehet védekezni ellene!

Bár Magyarországon nem kötelező a fertőző agyhártyagyulladás elleni védőoltás, azt mindenképp fontos tudni, hogy van rá lehetőség, ez viszont nem egyenlő azzal, hogy minden agyhártyagyulladást megelőzhetünk vele.

Az egyik oltóanyag a C típusú, a fentebb említett meingococcus C-nek, vagy neisseria meningitidis-nek nevezett baktérium által okozott agyhártyagyulladás megelőzésére szolgál. A vakcina 2 hónaposnál idősebb gyerekek, serdülők és felnőttek aktív oltására szolgál, és csak a C típusú fertőző agyhártyagyulladás ellen véd. Nem tud védelmet nyújtani más szerocsoportú (más törzsű) meningococcus baktériumtörzsek ellen, vagy egyéb fertőzések okozta agyhártyagyulladás és vérmérgezés ellen. Az oltást követően 7-10 nap után alakul ki a védelem.

A fertőző agyhártyagyulladás elleni oltást megkaphatják a csecsemők is, de az ő oltásuk nem ad tartós védettséget, ugyanis immunrendszerük még nem alakít ki memóriaválaszt. Az oltási sorozat az ő esetükben több, néhány héttel egymást követve alkalmazott oltásból áll. Fontos tudni, hogy a vakcina által elérhető védelem nem egy életre szól, a csecsemőkorban adott C-típusú védőoltást ismételni kell 5-6 év után. Egyelőre a csecsemőkorban a C-típus elleni védőoltás ára államilag támogatott (7000 Ft körüli összeget kell érte fizetni), jövőre viszont ingyenessé fog válni.

Létezik egy kiterjesztettebb, négykomponensű vakcina is, amely a Neisseria meningitidi nevű baktériumok A, C, W-135 és Y típusa okozta fertőzések ellen nyújt védelmet. Ezt általában azok veszik fel, akik olyan távolabbi országokba, földrészekre látogatnak el, ahol a fertőző agyhártyagyulladás előfordulási aránya gyakori. Az oltást felnőtteknek, serdülőknek és 12 hónaposnál idősebb gyermekeknek adható. Az ára 12-13.000 Ft között mozog.

Külön, a B csoportú Meningococcus ellen is van vakcina, amely a hónapos és annál idősebb személyeknek nyújt védelmet. Utóbbi elég borsos áron érhető el, 27-30.000 Ft-ot kell kiperkálni érte, amit sok család egyszerűen képtelen kifizetni.

A szakemberek arra figyelmeztetnek minket, hogy a veszélyesebb időszakokban, azaz télen és kora tavasszal különösen figyeljünk oda, és ne tudjunk be mindent egy megfázásnak. Forduljunk orvoshoz, ha magas lázt, fejfájást, hányinger tapasztalunk. Akkor pedig pláne, ha nyakmerevség, esetleg tudatzavar jelentkezik!