Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ha időben, nyitottan beszélünk róla, igényes elképzelése lesz az első szexről, ő maga is motivált lesz, hogy ne menjen bele méltatlan helyzetbe.
Manapság a legtöbb fiatal nem várja meg, hogy igazán felnőtt váljon belőle, hanem a kamaszkorra esik az első komolyabb szexuális élmény, a szüzesség elvesztése. Nem mindegy, hogy ez tizenkét éves kor, amikor a gyerek érzelmileg még nyilvánvalóan nem érett rá, vagy tizenhét-tizennyolc, és esetleg egy komoly kapcsolaton belül történik. Bárhogy is: a szülőnek valamilyen módon, ha nem is egy leültetős „beszéljünk a szüzesség elvesztéséről” kezdetű okítással, de fel kell készítenie gyermekét.
A szülő persze szeretné, ha nem túl korán esne át a gyerek az első szexuális élményén, hiszen minél érettebb, annál felelősebb, annál jobban meg tudja ítélni, ez-e az a kapcsolat, amiben helye lehet a szexnek, annál védettebb már a személyisége, és annál inkább meg tudja húzni a határokat: tudja, mi az, amit szeretne, és képes nemet is mondani. A gyerekben vegyes érzések vannak: amellett, hogy kíváncsi, és felnőttes dolognak tartja, hogy túlessen az első szexuális élményen, őbenne is lehet tartózkodás a túl korai szextől.
Gyakran az áll a korán elkezdett szexuális élet hátterében, hogy valamilyen társas nyomásnak enged a gyerek. Vagy a barátokénak, akik már mind hencegnek róla, hogy túlvannak rajta, vagy a partner elvesztésétől tart, és ezért fekszik le vele. Ezért a túl korai szex elleni legjobb védelem az, ha segítünk a gyerekben kialakítani a belső stabilitást, az érzelmi igényességet, hogy ne törjön össze, ha például a másik esetleg lúzernek tartja, amiért nem fekszik le vele, és merjen nemet mondani, ha ő még nem érzi késznek magát.
Végül a döntést a gyerek hozza meg, amit a szülő tehet, hogy elmondja, az első szex fontos élmény, amire jó, ha az ember később jó érzésekkel gondolhat vissza. Ez akkor lehetséges, ha elsősorban saját magáért tette, azért, mert ő érezte elérkezettnek az időt, ő érezte úgy, hogy most ez következik, és igazán vágyik rá. Valójában a fiatalok is szeretnék, hogy meghitt, szép alkalom legyen az első szex, a szülőnek csak annyi a dolga, hogy megerősítse: szabad hallgatni ezekre a belső hangokra.
A ló túloldalára se essünk át, és ne tálaljuk úgy a szüzesség elveszítését, amit, ha valaki „elront”, ha nem sikerül tökéletesre az élmény, akkor valami örökre elveszett, és tragédia történt. Nem egyetlen alkalom pecsételi meg az ember szexuális életét örök időkre. Jó, ha beszélünk róla, mert ez egyáltalán nem egyértelmű a tini számára, hogy a szex olyasmi, amit egész életében tanul az ember. Egyre jobban megismeri a saját testét, a párját, a lehetőségeit, a vágyait. Az első alkalom csak egy lépés egy hosszú-hosszú úton. Jó, ha a nyitólépés szép élményként marad meg, de túlmisztifikálni sem kell, mert az nyomasztóvá válhat a fiatal számára.
Ha azt kérdezi a kamasz, hogyan döntse el, lefeküdjön-e valakivel, érdemes arra helyezni a hangsúlyt, a legfontosabb, hogy úgy érzi-e, bízik benne. Elsősorban a lányokat féltik a szülők, de a fiúknál hasonlóan fontos az első szex, mert az ő önbizalmukat is alaposan befolyásolja, hogyan élték meg az első alkalmat. Ezért fontos, olyan legyen a partner, akivel biztonságban érzi magát.
Érdemes arról is szót ejteni, hogy mennyire más élmény lehet az első szex, ha már kialakult a kapcsolat testi értelemben is kettőjük között, azaz fokozatosan kerülnek közel egymáshoz, és megadják a lehetőségét annak, hogy meghitt körülmények között, zavartalanul éljék meg az első szexuális élményüket.
A szülők szorongásukból fakadóan beszélnek védekezésről, nem kívánt terhességről és nemi betegségekről, és ezek persze fontosak, de jó lenne, ha anya vagy apa beszélne arról is, hogyan lehet megteremteni egy együttlét hangulatát, hogy hogyan lehet ráhangolódni a szexre. Érdemes felhívni a figyelme, hogy adják meg a szükséges időt neki, például válasszák meg úgy az időpontot, hogy utána egyiküknek se kelljen elrohanni valahova.
Ám ezeket a beszélgetéseket ne akkor próbáljuk megejteni, amikor már tervezgeti az első szexet a gyerek, hiszen a szülőnek ott már nincs keresnivalója: ez a gyerek privát szférája, amibe nem kell belefolyni. Inkább akkor, amikor még vélhetően távoli terv a konkrét megvalósítás, akkor jó, ha oldottan, tét nélkül beszélget szülő és gyerek ezekről a témákról.
Ha ezekről is szó esik, akkor a gyerek érzi, hogy komolyan veszi őt a szülő, és tudomásul veszi, hogy elérkezett egy új életszakasz kapujába, a női, férfi életszakaszéba. A beszélgetésnek olyan hatása is lehet, hogyha ezekről gondolkodik a gyerek, és kialakul egy igényes elképzelés benne az első szexről, valószínűleg ő maga is motivált lesz, hogy ragaszkodjon ehhez, ne menjen bele olyan méltatlan helyzetbe, amit utóbb megbán.
Bár anatómiáról és fogamzásról sokat hall a gyerek, sokan alapvető tévképzetekkel kezdik meg a szexuális életüket. A legtöbben például nem tudják, hogy nem feltétlenül az első alkalommal fog sikerülni a behatolás, előfordulhat, hogy többször is neki kell futni, és ez normális. Jó, ha arról is beszél a szülő, hogy nem vagyunk gépek, és nem úgy működik a testünk, ahogy a nagy könyvben meg van írva, vagy éppen amit a szexfilmben látunk. Azt sem árt tudatosítani, hogy csak kommunikáció útján derül ki, mire vágyik a partner, azaz érdemes figyelni egymásra.
Jó, ha tud beszélni szülő és gyerek, ám a tapintat is fontos. Ne akarjon mindenről tudni a szülő! Ha a gyerek nem hozza szóba, nincs hozzá köze, csókolózott-e már Jóskával, és pontosan hol is tartanak. Tudomásul kell venni: ez már a gyerek magánéletéhez tartozik.
Cziglán Karolina
pszichológus
