Ezeket az antidepresszánsokat ne szedje terhesen

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Depresszióval, pánikbetegséggel érdemes előre gondolkodni, és már a babatervezés időszakában átállni egy biztonságos hatóanyagra.

A depresszió és a pánikbetegség ugyan néha enyhül a terhesség alatt, de az is előfordul, hogy változatlanul fennáll vagy súlyosbodik. A fentiek kezelésére szedett gyógyszerek közül viszont némelyik káros lehet a magzatra. Egy új, nagy elemszámú összefoglaló kutatásból most megtudhatjuk, melyik antidepresszánst szedhetjük terhesség alatt, és melyiket érdemes inkább kerülni.

Összesen csaknem 28 ezer nőt vizsgáltak annak a tanulmánynak a keretében, amelynek során a szerotonin visszavétel gátló (SSRI) típusú antidepresszánsok magzatkárosító hatását mérték fel. Az SSRI szerek a leggyakrabban alkalmazott antidepresszívumok, de nem csak a depresszióra, hanem egyes szorongásos kórképekre is jó hatással vannak. Így pánikbetegségben, szociális fóbiában, kényszerbetegségben, poszttraumás stressz zavarban és bulimiában is gyakran felírják őket.

A tanulmány eredményei szerint az SSRI-k között vannak olyanok, amelyek nem károsítják a magzat fejlődését, és vannak, amik igen – azaz nem mindegy, hogy ha már gyógyszer szedésére kényszerülünk, akkor a babatervezés vagy a várandósság ideje alatt melyik hatóanyagot vesszük be.

A citalopram, az escitalopram és a sertralin tartalmú szerek esetében nem derült ki magzatkárosító hatás, de a fluoxetin és a paroxetin tartalmúakkal már jobban kel vigyázni. A fluoxetin ugyanis növeli a szívfejlődési rendellenességek és a craniosynostosis nevű koponyacsont fejlődési zavar kockázatát a magzatban. A paroxetin szívfejlődési rendellenességeket és idegfejlődési zavart okozhat.

Főleg az első trimeszterben kell figyelni

A terhesség első egyharmadában fejlődik ki a magzat legtöbb szervrendszere, így ebben az időszakban a káros hatásokra különösen oda kell figyelni. Ha babát tervezünk és gyógyszert szedünk, érdemes már a teherbe esés előtt megbeszélni a gyógyszeres kezelés lehetőségeit a szülész-nőgyógyásszal és az adott betegséget kezelő orvossal, azaz pánik vagy depresszió esetén a pszichiáterrel.

Egy-egy gyógyszerváltás ugyanis heteket vehet igénybe, a gyógyszerek elhagyása gyakran fokozatosan történik, és az utolsó szem bevétele után is napokba, más szerek esetén hetekbe telik, mire teljesen kiürül a szervezetből. Vagyis nem érdemes a várandósság első heteit-hónapjait ezzel a feszültséggel tölteni: ha módosításra van szükség, azt tegyük meg a terhesség előtt.

A depresszió vagy a szorongásos zavar pszichoterápiával is jól kezelhető, a pánikbetegséget pánikcsökkentő légzéstechnikákkal, autogén tréninggel is kordában lehet tartani. Ezeket persze hónapokba telik elsajátítani, de sokszor lehetővé teszik a gyógyszer elhagyását. Vagyis, ha babát tervezünk, és egyébként pánikbetegségben szenvedünk vagy depresszióra szedünk gyógyszert, akkor érdemes a gyógyszermentes gyógymódokat is feltérképezni, erre időt és energiát szánni már a terhesség előtt, vagy attól függetlenül is.

Egyre többet tudunk a gyógyszerekről

Az SSRI típusú szerek biztonságosságát évtizedek óta vizsgálják, de ahogy egyre több velük a tapasztalat, úgy az eredmények is egyre inkább árnyalódnak. Az idézett metaanalízis összesen húsz korábbi kutatás adatait összegzi és veti össze az amerikai, magzati rendellenességeket nyilvántartó adattár információival.

Eredményeik szerint a fluoxetin és a paroxetin tartalmú antidepresszánsok megnövelték a szívfejlődési zavarok arányát azokban az esetekben, amikor az anyuka a teherbeesés előtti egy hónapban vagy a terhesség első trimeszterében szedte a gyógyszert. A fluoxetin emellett a koponyavarratok idő előtti elcsontosodására is hajlamosított. A paroxetin pedig a hasfal fejlődési rendellenességeinek gyakoriságát növelte (köldöksérv és a gyomorfal fejlődési zavarai).

A kutatók kiemelik, hogy a kockázatemelkedés nem volt nagy: az anenkefália nevű, élettel összeegyeztethetetlen agyfejlődési zavar például tízezer terhességből két esetben fordul elő, a paroxetint szedő nők esetében pedig tízezer terhességből hét esetben. Vagyis az antidepresszánsok megjelenése miatt nem kell a fejlődési zavarok társadalmi méretű emelkedésére számítani, az egyén szintjén ugyanakkor nyilvánvalóan elengedhetetlen az óvatosság.

Nem mindegyik káros

A kutatók megnyugtatónak találták, hogy az eddig biztonságosnak tartott SSRI típusú szerek, vagyis a sertralin, a citalopram és az escitalopram továbbra is biztonságosnak tűnnek ebből a szempontból: esetükben a nagy elemszámú vizsgálat sem mutatott ki magzatkárosító hatást.

A fentiek hatóanyagnevek – a különféle gyógyszercégek ugyanis más és más piaci néven hozzák forgalomba ugyanazt a hatóanyagot. A gyógyszerek piaci nevei változnak is, tehát könnyen előfordulhat, hogy ha valaki évekig szedi ugyanazt a hatóanyagú szert, akkor eleinte még más fantázianév volt a gyógyszer dobozára írva, mint most. Ez ne zavarjon össze minket: minden gyógyszer dobozán és a betegtájékoztatón is feltüntetik a hatóanyagot, amelynek ismeretében könnyebben tájékozódhatunk a gyógyszerünkkel kapcsolatban.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Puskás Pálma
Puskás Pálma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.

Testem

Éveken át rejtve maradhat ez a súlyos betegség: innen tudhatod, hogy gond van a májaddal

A májbetegségek egyik legnagyobb veszélye, hogy sok esetben évekig teljesen észrevétlenül, tünetmentesen fejlődnek a szervezetben. Mire a panaszok egyértelművé és zavaróvá válnak, a szerv károsodása gyakran már előrehaladott stádiumban van. Bár a májunk elképesztő módon képes regenerálódni, a nem alkoholos zsírmáj és a krónikus gyulladások csendben pusztítják a sejteket. Utánajártunk, milyen rejtett, hétköznapi tünetek – mint a makacs bőrviszketés vagy a koncentrációs zavarok – utalhatnak arra, hogy baj van, és melyek azok a kritikus laborértékek, amelyeket évente egyszer mindenkinek ellenőriztetnie kellene.