Felvették a gyereket az egyetemre? Nézze meg!

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Fizika-informatika tanári szakhoz 492 pont kellett, vidékfejlesztési agrármérnök viszont a minimummal is lehet a gyerek.

Csütörtök este meghúzták a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, vagyis mostantól mindenki megnézheti, hogy elég lett-e a pontja oda, ahová jelentkezett. A felvételizők az őket érintő konkrét ponthatárokat a felvi.hu és az oktatas.hu oldalon nézhetik meg, de mobil appot is készítettek andoidosoknak, itt van

Idén több mint 105 ezren jelentkeztek egyetemre, főiskolára, közülük 69 ezren első helyen alapképzést jelöltek meg. Osztatlan mesterképzésre mintegy tízezren, felsőoktatási szakképzésre pedig ötezren jelentkeztek.

Fotó: Shutterstock

Azt, hogy hol húzzák meg az intézmények azt a bizonyos ponthatárt, az adott szakon rendelkezésre álló férőhelyek számától és a jelentkezők pontszámától függ.  Vagyis minél többen jelentkeztek magas pontszámmal egy adott helyre, annál magasabb lett ott végül a ponthatár. 

Az Oktatási Hivatal augusztus 5-ig értesít e-mailben minden jelentkezőt, hogy az e-felvételiből letöltheti az úgynevezett „besorolási döntését”, amiből kiderül, hogy a megjelölt képzések közül hol érte el a szükséges ponthatárt – vagyis hová vették fel.

A legtöbben, majdnem hétezren idén is gazdálkodási és menedzsment szakra jelentkeztek. A 2014-es adatok szerint egy gazdaságtudományi alapdiplomával átlagosan 234 ezer forintot keresnek a pályakezdők. Ez egyébként elég jó pénznek számít a friss diplomásoknak, ennél többet csak a műszaki, az informatikai és a közigazgatási/katonai/rendészeti szférában dolgozó kezdők tehetnek zsebre.

Összehasonlításként: a kezdő pedagógusok átlagosan 80 ezer forinttal keresnek kevesebbet, mint a gazdasági szakemberek. Ez azonban egyáltalán nem tartja vissza a fiatalokat attól, hogy a pedagóguspályát válasszák, az óvodapedagógus a 7. legnépszerűbb szak, a tanító a 13., osztatlan képzésben pedig a tanár szakokra jelentkeztek a legtöbben. Sőt, a legtöbben, akik valamely tanárszakra jelentkeztek, pontosan tudják, hogy mit akarnak: az összes jelentkező 57 százaléka elsőként jelölte be a tanárszakot. Náluk csak az orvosképzésre jelentkezők biztosabbak a dolgukban, közülük ötből négyen jelölték meg első helyen valamelyik orvosegyetemet. A SOTE-ra való bejutáshoz idén több pontra volt szükség, mint tavaly, az államilag finanszírozott orvos szakra 435, a fogorvosira pedig 429 pont kellett. Szegedre már jóval kevesebb ponttal is be lehetett jutni orvosképzésre.

A második legnépszerűbb alapszak a gépészmérnöki, ezt 5500-an jelölték be valamelyik helyen, ezt követi a mérnökinformatikus, a kereskedelem és marketing, valamint a turizmus és vendéglátás. A tíz legnépszerűbb szakra összesen majdnem 48 ezer jelentkezés érkezett. Ezek között ott van az ápolás-betegellátás, a pszichológia, és a műszaki menedzser-képzés is. A népszerű szakok között van, de az első tízbe már nem csusszant be például a kommunikáció és médiatudományi képzés, és a sportmenedzser szak is ott van a húszas lista végén.

Ehhez képest az előző évek statisztikája szerint legnépszerűbb egyetem, az ELTE kommunikáció és médiatudományi szakára 455 pont kellett. Az államilag finanszírozott osztatlan fizika-informatika szakos tanár-képzésre 480 pontra van szükség idén, a legtöbb pont, 492 pedig szintén az osztatlan tanárképzés egyik szakához kellett . Ehhez képest szinte kellemesnek tűnik a központilag meghatározott 465 pont, amennyi az alkalmazott közgazdaságtan szakra, gazdaságelemzési képzésre és nemzetközi tanulmányok szakra kellett minimálisan.

Nyilvánvalóan a legnépszerűbb egyetemek legnépszerűbb szakjain a legmagasabbak a ponthatárok. Érdemes volt tehát az elképzeléseket összevetni a realitásokkal – a pontokkal és az előző évek népszerűségi tendenciáival, és úgy választani intézményt, szakot. 

Az alap- és osztatlan képzésbe idén minimálisan 280 ponttal lehet bekerülni. Ez elégnek is bizonyult például a Károly Róbert Főiskola gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szakára, méghozzá az államilag finanszírozott keretbe, de ennél például csak négy ponttal többre volt szükség ahhoz, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanulhasson büntetés-végrehajtási szakembernek államilag finanszírozott, nappali képzésben a jelentkező. Igaz, ugyanitt a nemzetközi igazgatási képzéshez már 437 pont kell idén.

Viszonylag sima ügy volt bekerülni például a Dunaújvárosi Főiskolára, ahol az országosan egyik legnépszerűbb, gazdaságinformatikus és mérnökinformatikus szakhoz is elég volt a minimum pontszám, vagy annál eggyel több.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Belső Noémi Olga
Belső Noémi Olga
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: hol isszák a legtöbb kávét?

Érdekes megnézni, hogy egyes termékekből melyik országokban fogy a legtöbb lakosságarányosan. Sok hétköznapi termék esetében meglepő eredményekre bukkanhatunk. Most néhány italról gyűjtöttük össze ezeket az adatokat.

Testem

Ez az egyik legegészségesebb köret: tele van fehérjével és értékes tápanyagokkal

Amikor egészséges táplálkozásról vagy diétáról van szó, a köret szinte mindig kritikus kérdés. A legtöbb konyhában unásig ismételt fehér rizs, krumplipüré vagy tészta triója helyett a szervezetünk valami sokkal tartalmasabbra és táplálóbbra vágyna. Szerencsére létezik egy olyan szuperélelmiszer, amely nemcsak zseniális köretként, de önálló fogásként is megállja a helyét. A ropogós quinoapogácsa tökéletes bizonyítéka annak, hogyan lehet egy étel egyszerre villámgyors, elképesztően laktató és tele értékes növényi fehérjékkel.

Testem

Trombózis vagy utazás miatt bedagadt láb? Ezek a különbségek

Utazás alatt a hosszú mozdulatlanság miatt a láb bedagadhat, ami kellemetlen, feszítő, fájdalmas érzést okozhat. Ha azonban ez csak az egyik lábat érinti, elszíneződik, a fájdalom pedig erős, és mozgatásra sem enyhülnek a tünetek, akkor előfordulhat, hogy nem ödémával, hanem trombózissal van dolgunk.

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.