Egy múlt héten tartott konferencián a Levegő Munkacsoport kifejtette, nem csak az asztmás és a tüdőrákos megbetegedések növekedéséhez, de a hirtelen csecsemőhalálhoz is hozzájárul Budapest szennyezett levegője. A Heim Pál gyermekkórház tavalyi adatai szerint Magyaroszágon a hirtelen csecsemőhalál aránya 2-3 ezrelék, míg nyugati országokban ennek fele, 1-2 ezrelék.
Tavaly, az adatok ismertetésekor a kórház munkatársai úgy nyilatkoztak, a bölcsőhalál oka leginkább a szülők szokásaiban, - például a dohányzásban - és szociális hátterében keresendő, légszennyezettségről nem esett szó.
A Levegő Munkacsoport azonban egy amerikai tanulmányra hivatkozik, mely szerint a levegőbe kerülő szálló por – ami Budapesten gyakran igen magas - lerakódik az újszülöttek tüdejében, és légzésleállást okozhat. Az amerikai kutatás során mintegy négymillió csecsemőt vizsgáltak meg, és azt találták, hogy azokban a nagyvárosokban, ahol magas a szálló por és korom a levegőben, tíz százalékkal magasabb a bölcsőhalál előfordulási aránya. A vizsgálatok szerint a kipufogógázok apró szemcséi behatolnak a tüdőbe, ezért a vér besűrűsödik, és vérrögöket és elzáródásokat okozhat. Mindehhez hozzájárul még az is, hogy az újszülöttek, csecsemők anyagcsere-folyamatai még éretlenek és kevésbé tudják lebontani a kémiai szennyeződéseket.
A Levegő Munkacsoport, A légszennyezettség hatása a gyermekekre című tanulmánya szerint Budapesten jelenleg 15-20 ezer asztmás gyermek él, arányuk országos viszonylatban mintegy 4-8 százalék, míg a 70-es években az asztmás gyerekek aránya néhány tized százalék volt csupán. Szintén ugyanezen tanulmány szerint egy átlagos gyerek kiskorában mintegy 80 ezer féle vegyszernek van kitéve.
