Az év utolsó napján azért elgondolkozom, hogy a következő évben mit kellene másképp csinálnom. Az utóbbi években a mértéktelen zabálás visszaszorítása és a fitneszbérlet megvásárlásának ígérete mellett gyerekekkel kapcsolatos változtatnivalók jutnak eszembe: kicsit türelmesebbnek kell lennem és nem rákiabálni a gyerekre, ha rosszat csinál. Természetesen nem mosolyogva fogom feltörölni a hatodszor kiöntött almalevet a dohányzóasztalról, de a robbanékonyságom az élet más területén is problémák forrása, talán nem ártana tényleg visszafogni magam. Meg kellene fogadnom azt is, hogy minden nap legalább egy órát sétálok a gyerekekkel a környéken, mert ilyenkor mindhárman nagyon jól érezzük magunkat: megsimogatjuk az összes ismerős macskát, viszünk kenyeret a kacsáknak a patakhoz és megetetjük őket. De olyan nehéz rászánni magam egy dermesztően hideg délelőttön, hogy összeszedjem a csajokat és kidugjuk az orrunkat a jó meleg lakásból.
És hogy mit szeretnék a jövő évben? Mindenekelőtt egészséget, főleg a csemetéknek, mert nincs annál rosszabb, ha a kicsik betegek. Jó lenne négyesben egy egész hétre nyaralni menni. Titkos vágyam pedig az, hogy jövőre ismét kopogtasson nálunk a piros csőrű madár.
A szilveszterezés még hátra van, és bár közeleg az idő, amikor elüti az óra az éjfélt, még fogalmunk nincs, hol és kivel ünneplünk. Jelen állás szerint négyesben a gyerekekkel itthon. Veszünk gyerekpezsgőt, szerpentint, dudát és csúcsos kartonkalapot, elkérjük anyósomtól a Fenyő Miki cédét és egész este táncolunk a lányokkal. Ehhez a száraz pezsgőt már a hűtőbe készítettük. Aztán ha elalszanak, talán besegítünk egy kicsit a gólyának is.
Mindenkinek jó szilveszter éjszakát és boldog új évet kívánunk!
