Szardínia sziklás, hegyvidéki belsejében, távol a tengerektől, mély szakadékok és áthatolhatatlan hegyvonulatok kanyargós labirintusai között fekszik egy olasz kisváros, Nuoro, amely Európa legősibb hagyományait rejti. A helyi Abraini családból ugyanis mindössze három nő készíti az úgynevezett su filindeu-t, a világ egyik legritkább tésztáját.
Amikor épp Czuczor Gergely magyar bencés szerzetes, költő és nyelvtudós írói álnevét körmölöd a rubrikákba, talán eszedbe sem jut, hogy egyáltalán honnan származik a keresztrejtvény. Pedig e szórakoztató játék már több mint száz éves, amelynek ötlete egy újságíró fejéből pattant ki. Megmutatjuk, milyen volt az első.
Hillary és Bill Clinton vitathatatlanul az egyik legismertebb házaspár világszerte. Idén ünneplik 50 éves házassági évfordulójukat, ám ez az együtt töltött fél évszázad nem volt mindig felhőtlen. Sőt a kezdet sem ment gördülékenyen. Billnek kétszer kellett megkérnie Hillary kezét, mire a nő igent mondott.
József Attila apja szeretett volna kitörni a szegénységből, még a családját is hátrahagyta a terveit miatt. De gazdagság helyett mélyszegénységben vesztette életét.
Mindenki ismeri a Rómeó és Júlia történetét, de azt már kevesen tudják, hogy a két család valójában létezett, ráadásul a Skakespeare által Capuletnek és Montague-nak átnevezett családok között valószínűleg az ellenséges viszony is fennállt.
Az exkluzív beszélgetésből kiderül, vajon hogyan élnének ma a sorozat sztárjai New Yorkban.
A te zsebedben is ott lapulhat az a ritka, húszforintos érme, melyet rossz alapra vertek. Jelenleg 35 500 forinton áll a licit egy példányára, de akadhat még olyan darab, amely közkézen forog valahol az országban, hiszen forgalomba került.
A 20. század elején alkotott, és a mai napig alapműnek számítanak írásai annak a Móra Ferencnek, akit eddig talán csak a Kincskereső kisködmön vagy A cinege cipője miatt ismertünk. Ám a gyermekversek és ifjúsági regények közel sem adják vissza, milyen férfi is volt Móra Ferenc igazából. A férfi, aki nem volt boldog házasságában, ezért egy több szempontból is különös személy mellett kereste az igaz szerelmet.
Szokatlanul korán jelent meg a Mecsek erdőiben az illatos hunyor, amely növény rendkívül szép, de mérgező. Leszedése azonban nem csak emiatt volna gond.
Ahogy a budapesti Király utca előző névadója, Majakovszkij megénekelte: „Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog”. Magyarországon például utcanév formájában. De nemcsak ő, hanem a régi rendszer számos kulcsfigurája: Marx és Engels, Vorosilov és Zsukov, Dimitrov és Beloiannisz. Mutatjuk, mennyi ilyen közterületünk van országszerte.
Sokáig tartotta magát az elképzelés, hogy a Föld déli részén egy titkos és kincsekben rendkívül gazdag kontinens helyezkedik el. Noha Terra Australis Incognita felfedezése sosem következett be, Ausztrália neve innen ered.
Tristan da Cunha a bizonyíték arra, hogy igenis van élet a világ másik végén. A sziget olyan messze van ugyanis minden embertől és minden helytől, hogy hivatalosan is bolygónk legelszigeteltebb helyének számít.
Hiába a legintelligensebb állatok egyike a sertés, nyakcsigolyái alkalmatlanná teszik arra, hogy felfelé nézzen. Mégsem ez a legfurcsább tulajdonsága. Ha kíváncsi vagy, mi az, amit biztosan nem tudtál a körülöttünk élő állatokról, olvass tovább!
Hajlamosak vagyunk a hasonló hangzású magyar településneveket képzeletben összepárosítani, pedig sokszor több száz kilométer van köztük. Mutatjuk a legjellemzőbb keveredéseket.
A legújabb kasszasiker mozi, a Wicked első része miatt mostanában sokakat elkapott az Óz-láz. Az eredeti történet még 1939-ben jelent meg a filmvásznon, Óz, a csodák csodája címmel, ahol a közönség megismerhette a csodálatos Judy Garlandot. Mindenki Dorothyjának azonban kegyetlen megpróbáltatásokkal kellett szembenéznie saját életének "sárga köves útján".
Bár nevükben is szerepel egyik legfontosabb tulajdonságuk, azért mégis nyilvános némi információ a titkos társaságokkal kapcsolatban. A történelem során számos területen szerveződtek egységbe az emberek, néha a világpolitikai folyamatokra is hatást gyakorolva.
Madách Imre nőkkel való kapcsolata meglehetősen ellentmondásos volt: feleségével és édesanyjával való kapcsolata határozta meg azt, ahogyan a másik nemről vélekedett. De mit is tett pontosan Fráter Erzsébet és Majthényi Anna a magyar irodalom legnagyobb alakjával? Cikkünkből kiderül.
Kiválasztottnak lenni egy nagy művész mellett, hatni munkásságára, támogatni a háttérből: kihívás, de megtisztelő feladat is. De mi lesz akkor, ha a rózsaszín köd felszáll? A legnagyobb magyar művészek szerelmének kihűlt parazsát követi nyomon Bálint Lilla, a Dívány újságírója könyvében.
Családja anyai ága után az apai ág története után kezdett el kutatni Gerlóczy Márton, ám amikor ki akarta deríteni, ki volt az igazi dédapja, azzal szembesült, hogy azt is rosszul tudja, ki az apja. Négyrészes identitásthrillerének harmadik kötete ősszel jelent meg, Fikció 3. – Az út címmel: ennek kapcsán beszélgettünk az íróval.
Török Sophie, Gyarmati Fanni, Boncza Berta – három név azok közül a múzsák közül, akiket leginkább a híres magyar költők szerelmes verseiből ismerünk. Ám egyben ők azok is, akiknek gyakran igen küzdelmes élete most a Dívány újságírója, Bálint Lilla új könyvének lapjain elevenedik meg. A Múzsák a csók után szereplői nők: szeretők, feleségek, anyák, sőt időnként alkotótársak is, akikről jobbára megfeledkeztek, amikor már nem ihlették meg szerelmes „költőjüket”. Interjú.
Az érdekes és izgalmas történelmükről, gazdag kultúrájukról híressé vált országok, városok mindig vonzó célpont voltak a turistáknak. A kritériumnak sok európai úti cél is megfelel, közülük kettő évek óta felváltva verseng az elsőségért.
A művészettörténész szerint, ha Leonardo egy másik művét lopták volna el, akkor az lett volna a világ leghíresebb műve, nem a Mona Lisa. Ezzel együtt ma már az értéke dollármilliárdokban mérhető. A tolvaj maga is beleszerethetett, két és fél évig nem is próbált megszabadulni tőle.
Az ókori Rómában a fürdők egyszerre szolgáltak társadalmi és higiéniai célt. Miért voltak ennyire népszerűek, és mit tanulhatunk tőlük ma?
Ha mondani kellene egy olyan helyet a világban, ahol a legtöbb magyar emlék található, Törökország biztosan egyike lenne ezen országoknak. Erről saját szemünkkel győződtünk meg: Isztambulban, az itthon főleg Rodostóként ismert Tekirdağban és Izmitben a magyarok nyomában jártunk.
Ha a velencei karnevál szókapcsolatot halljuk, legtöbbünknek a különleges igényességgel elkészített maszkok, jelmezek jutnak eszébe, melyek a húshagyókeddet megelőző két hétben lepik el a gondolák városát. Nyáron van a városnak egy egészen másfajta fesztiválja is, melynek apropója egészen borzongató.
