Levágta a feleségét a képről Manet, mert nem tetszett neki

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Manet és Degas sokáig jó barátok voltak, egészen addig, míg az idősebb festő egyszer megdühödött, és szétvágta Degas festményét, amelyet róla és feleségéről készített.

A harmincas éveiben járhatott Édouard Manet, amikor egy nap a Louvre-ban sétálgatott, és egyszer csak egy láthatóan rosszkedvűen festegető fiatalemberre lett figyelmes. A válla fölött átpillantva látta, hogy épp Diego Velázquez A gyermek Margarita Teresa kék ruhában című képét másolja. „Micsoda merészség, hogy így, minden előzetes vázlat és rajz nélkül festesz, én meg sem merném ezt próbálni!” – mondta neki, és ezzel a mondattal kezdődött Edgar Degas – mert természetesen ő volt a festegető figura – és Manet szinté életük végéig tartó barátsága

Hasonlóságok és különbségek

Manet és Degas sok szempontból hasonlítottak egymásra. Mindketten szakítottak előkelő családjuk hagyományaival (Manet apja jogtanácsos, Degas pedig nemesi család sarja volt), hiszen megátalkodottan keresték a művészetben az új lehetőségeket. Nem voltak „igazi” impresszionisták – Manet fel is háborodott, ha így nevezték –, az a fiatalabb generáció – Claude Monet, Pierre-Auguste Renoir, Paul Cézanne – irányzata volt. (A művészettörténészeknek máig problémát okoz kettejük kategorizálása.) Amikor kitört a porosz–francia háború, az impresszionisták túlnyomó része elhagyta Párizst, mert nem akartak katonának állni. „Manet és Degas patrióták voltak, úgy döntöttek, hogy Párizsban maradnak, és harcolnak a hazájukért” – mondta Tobias Grey, aki az egyik társkurátora volt a 2023-ban rendezett, Manet/Degas című kiállításnak, amely a két festő kapcsolatát állította fókuszba.

Manet (egy festménye elpusztítása közben) és Degas
Fotó: wikimedia commons

Mindezek után nem csoda, hogy a két művész megismerkedésüket követően hamar barátságot kötött. Persze volt ebben egy jó adag vetélkedés is. Degas például többször is megvádolta idősebb festőtársát azzal, hogy az ő témáit másolja. Valójában inkább arról volt szó, hogy nyilvánvalóan hatottak egymásra. Vetélkedésüket minden valószínűség szerint az is tüzelte – legalábbis Degas részéről – hogy életük nagy részében Manet volt a népszerűbb. Amikor Degas igazán híressé kezdett válni, Manet már rég nem élt.

A két festmény eredetileg összetartozott
Fotó: wikimedia commons

Egy nő miatt romlott meg Manet és Degas barátsága

Barátságuk azonban nem tartott örökké. Az idő előrehaladtával a két művész különbségei egyre jobban kiütköztek. Manet „hűséges” maradt a párizsi Szalonhoz (még ha sokszor azzal keltett is leginkább visszhangot, hogy felháborította a hagyományos festészet kedvelőit), amelytől az impresszionisták – és Degas is – mindinkább próbáltak elszakadni. Ráadásul

Manetnak volt egy furcsa szokása: ha nem tetszettek (neki vagy a közönségnek) a művei, szétvágta őket.

Nem véletlen, hogy a kor híres fényképésze, Nadar egyszer egyik képének összezúzása közben kapta lencsevégre. Így tett 1864-ben is, amikor a Szalonban kiállított festménye, az Epizód egy bikaviadalról szörnyű kritikát kapott – hazavitte és két részre hasította. Nem is csoda, egyik bírálója például így jellemezte a művet:

Idézőjel ikon

„egy fából faragott torreádor, amelyet megölt egy szarvas patkány”.

Egyesek szerint a kép perspektívájával valóban voltak problémák. Manet később egyébként mindkét részt átdolgozta, így született meg az egyik félből A bikaviadal, a másikból pedig a Halott torreádor.

Egyszerűen lemetszette felesége arcát barátja festményéről
Fotó: wikimedia commons

Az utókor számára kellemetlen „hobbija” azonban nem csak saját alkotásaira korlátozódott. Amikor Degas portrét készített róla és feleségéről, állítólag annyira nem tetszett neki, ahogy festőtársa Suzanne-t ábrázolta, hogy egyszerűen lemetszette a kérdéses részt. Ezt meglátva Degas szörnyű haragra gerjedt. Fölkapta a képet és elviharzott. Otthon fogta azt a gyümölcsöket ábrázoló csendéletet, amelyet Manet-tól a portréért cserébe kapott, és pár szót firkantva egy cetlire visszaküldte.

Idézőjel ikon

„Monsieur, visszaadom a szilváit.”

Egy utolsó baráti szolgálat

Barátságuk ezt sosem heverte ki, legalábbis Manet haláláig nem. Amikor ugyanis az idősebb festő szifiliszben elhunyt, Degas rengeteg festményét felvásárolta: halála után több mint 80 Manet-képet találtak otthonában. Később még egy tettel bizonyította Degas, hogy nem maradt benne harag. Manet ugyanis 1868 körül négy változatban is lefestette I. Miksa mexikói császár kivégzését. Egyikkel sem volt teljesen elégedett, talán azért, mert tudta, hogy politikailag roppant kényes témáról van szó. Miksa ugyanis III. Napóleon támogatásával került trónra, így a francia császár komoly diplomáciai kudarcának számított, hogy a Benito Juárez vezette lázadók legyőzték és kivégezték.

A végső változatot nem is engedték kiállítani, mivel a sortüzet elsütő katonák egyenruhája szinte a megszólalásig hasonlít a francia uniformishoz.

Sajnos nem került elő a festmény minden darabja
Fotó: wikimedia commons

Az egyik változatot végül Manet nem is fejezete be teljesen, hanem félretette felesége családjának házában. Amikor a festő halála után előkerült, kiderült, hogy valaki – feltehetőleg maga Manet – ezt is megcsonkította: lemetszette róla Miksát és egyik tábornokát. A festő családja folytatta a „munkát”, és további darabokra szabdalta – a részeket külön-külön eladták. Amikor erről Degas tudomást szerzett, roppant mód felháborodott. Fölkutatta a darabokat – összesen négyet sikerült megtalálnia; az egyik katona lába nem került elő, ahogy a valószínűleg Manet által lemetszett rész sem –, és aprólékos munkával, egy különleges vászonra ragasztva összeillesztette őket.

1917-ben az alkotást a londoni Nemzeti Galéria vásárolta meg: újra szétválasztották a darabokat, és külön-külön állították ki őket. Napjainkban az angol főváros múzeumában lehet megnézni a festményt, ismét összeillesztve, ám a két hiányzó rész minden jel szerint örökre elveszett.

Ma mindenki ismeri Van Gogh műveit, ám ez sógornője ténykedése nélkül nem biztos, hogy így lenne. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.