Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Évente turisták milliói fotózzák le a sziklán álló, kecses bronzalakot Opatija partjainál, de a legtöbben nem is sejtik, milyen drámai történet húzódik a lábainál. A csodás panoráma mögött egy hullámsírba temetett osztrák grófi pár emlékét őrzi a tenger, a szobor modellje pedig több mint fél évszázadon át egy szent eskü miatt titkolta a kilétét.
Ha valaha sétáltál már az opatijai tengerparton, a híres Lungomare sétányon, szinte biztosan megálltál egy pillanatra, hogy megcsodáld a vízből fenségesen kiemelkedő sziklán álló, kecses bronzalakot. A Lány a sirállyal (Djevojka s galebom) ma már a Kvarner-öböl és egész Horvátország egyik legismertebb jelképe, a turisták kedvenc fotótémája. De vajon hányan tudják a rajongásig fotózott műalkotás előtt állva, hogy a kecses bronzlány valójában egy sötét, hullámsírba temetett családi tragédia helyszínét vigyázza, és hogy a modellje évtizedekig egy titokzatos eltitkolt múzsa volt?
A vihar, ami mindent elnyelt
Hogy megértsük az ikonikus szobor megszületését, egészen az 1800-as évek végéig, Abbázia – mai nevén Opatija – aranykoráig kell visszautaznunk az időben. A város ekkoriban az osztrák-magyar arisztokrácia luxusüdülőhelye volt, ahol hercegek, grófok, művészek, költők és írók, élvezték a selymes tengeri levegőt. 1891 húsvétján azonban a természet kegyetlen arcát mutatta a Kvarner-öbölben: egy hirtelen feltámadó, irgalmatlan erejű tengeri vihar csapott le a partokra.
A tajtékzó hullámok között lelte halálát Arthur Kesselstadt gróf, a neves osztrák nemesi család sarja és felesége. A tragédia sokkolta a Monarchia elitjét. A gyászoló, összetört Kesselstadt család úgy döntött, hogy a tragédia pontos helyszínén, a part melletti, tengerből merészen kinyúló sziklán állíttat emlékművet az elhunytak lelki üdvéért. Így került a sziklára Hans Rathausky grazi szobrász alkotása, a Madonna del Mare, vagyis a Tenger Madonnája.
A fehéren tündöklő márvány Madonna évtizedeken át vigyázta a matrózokat és siratta az áldozatokat, ám a sors fintora, hogy az adriai viharok és a maró sós tengeri levegő végül magát a kegyhelyet is kikezdték. Az 1950-es évekre a szobor annyira megrongálódott, hogy kénytelenek voltak áthelyezni a Szent Jakab-templom elé, a magányos szikla pedig üresen maradt.
Egy új szimbólum születése
Mivel a helyiek nem akarták, hogy a történelmi szikla árválkodjon, felkérték a tehetséges horvát szobrászművészt, Zvonko Cart, hogy álmodjon meg egy új alkotást a helyére. Car valami olyat akart alkotni, ami mentes a direkt vallási szimbólumoktól, mégis hordozza a tenger iránti tiszteletet, a várakozást és a melankóliát.
Így született meg 1956-ban a bronzlány, aki a szélben testére tapadó, finom ruhájában a végtelen kékség felé tekint, miközben a kezéből egy sirály készül éppen felszállni. Amikor a tenger dühöng, és a hullámok fehéren megtörnek a szikla lábánál, a látvány egészen drámai: olyan, mintha a lány a habokból születne újjá.
Az 55 évig őrzött titok: ki volt az igazi opatijai lány?
A szobor felállítása után szinte azonnal elindultak a pletykák: vajon ki volt a modell? Kihez tartozik ez a tökéletes, légies alak? Zvonko Car azonban makacsul hallgatott. Valahányszor kérdezték, titokzatosan csak annyit felelt, hogy a modellje egy helyi lány volt, akit ő magában csak úgy nevezett: „Opatijka” (az opatijai lány). A szobrász végül úgy halt meg, hogy a titkot magával vitte a sírba.
Több mint fél évszázadnak, pontosan 55 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a rejtélyre végre fény derüljön. Egy idős, Crikvenicában élő hölgy, Jelena Jendrašić az ablakából nézte a tengert, amikor úgy döntött, megtöri a csendet, és elmeséli a világnak fiatalkora legszebb titkát. Kiderült, hogy fiatal lányként ő volt a szobrász közvetlen szomszédja, múzsája és közeli barátja, és ő állt modellt a világhírűvé vált alkotáshoz.
Azért hallgatott ilyen rendíthetetlenül évtizedeken át, mert annak idején szent esküvel fogadta meg a művésznek: soha senkinek nem beszél a közös munkájukról. Jelena néni végül úgy nyilatkozott, azért várt eddig, mert tiszteletben akarta tartani az egykori ígéretet, de idős korára szerette volna, ha a családja és az utókor megtudja az igazságot.
A sirályos lány így vált a tragikus múlt, a művészi zsenialitás és egy életen át őrzött, hűséges ígéret örök emlékművévé. Ha legközelebb Opatijában jársz, és elhaladsz a szikla mellett, jusson eszedbe a viharban elveszett osztrák gróf és hitvese, ezen kívül a szobrász titkos múzsája, aminek ez a csodás szobor emléket állít.
Kapcsolódó: Nem csak a horvát tengerparton, hanem hazánkban is található egy híres szobor, melynek modelljét hasonló titok övezte.
