egészséges a csíra

Ilyenkor, nyár elmúltával igencsak megcsappan a friss zöldségből a kínálat. Persze a boltok polcain folyamatosan találhatunk salátát, uborkát, paprikát, paradicsomot, de ezek üvegházi vagy fóliás termesztéssel előállított növények, és messze elmaradnak a valódi termőidejükben, napon érlelt társaik mögött. Különösen a paradicsom lehet ilyenkor nagy csalódás, ha valaki arra számít, amit nyáron megszokott. De nem csak az íze hagy kívánnivalót maga után, a vitamin- és ásványianyag-tartalma is jóval alacsonyabb. Szerencsére tudunk tenni érte, hogy ilyenkor se csappanjon meg szervezetünk vitaminkészlete. Az egyik módja ennek, ha a csírákat beépítjük az étrendünkbe.

Könnyen hasznosuló tápanyagokat tartalmaz

Amilyen kicsi, olyan elképesztően egészséges, hiszen egy magnak az örökítőanyagon kívül tartalmaznia kell mindent, amiből a csíranövény fejlődhet, míg képes nem lesz önállóan felvenni a tápanyagokat. Amikor víz éri a magot, megduzzad és elkezd kicsírázni. Bizonyos anyagok lebomlanak, és új anyagok épülnek fel belőlük. A keményítő cukorrá alakul, az olajtartalom alkotóelemeire esik szét, így a csírázás növeli a tápanyagok biológiai hozzáférhetőségét.

A csírázás során még több hasznos anyag keletkezik

Egy lencsefélék csírázását vizsgáló tanulmányban azt is kimutatták, hogy a folyamat során az enzimtartalom drámaian megnő. Emellett a különböző antioxidánsok koncentrációja emelkedik, és jelentősen nő az aminosav-tartalom is. A lencsecsírában 17-szer annyi C-vitamin van, mint a lencsében, és a vastartalma is sokkal könnyebben elérhető, ráadásul a C-vitamin segíti a vas felszívódását. Éppen ezért lehet, hogy jobban járunk egy nagy adag csírával, mint egy tál főzelékkel. Egy kísérlet szerint a búza csírázását követően a glutamin és prolin tartalma akár százszorosára is nőhet. Azért is hasznos a csírák fogyasztása, mert teljes értékű fehérjéket tartalmaznak, tehát az összes esszenciális aminosav megtalálható bennük. 

Ezért egészséges a csíra

Mivel koncentráltan tartalmazzák a vitaminokat, ásványi anyagokat, nem meglepő, hogy egészségünkre is jó hatással vannak. Javítják az emésztést, visszaállítják a normál enzimtermelődést és -működést. Magas klorofiltartalmuk miatt segítenek a vérképzésben, a vérszegénység leküzdésében és számos krónikus betegség esetén, leginkább a gyulladásoknál felgyorsítják a gyógyulást. A magas antioxidáns-tartalmuk miatt a daganatos betegségek megelőzésében kaphatnak szerepet, segítik a sejtek anyagcseréjét, így fiatalító hatással vannak az emberi szervezetre.

Kis munkával nagy haszon

Jó ideje tervezgettem már, hogy belevágok én is az itthoni csíragyártásba, ha már ennyire egészségesek. Még tavaly ősszel, hirtelen felindulásból vettem néhány zacskó magot, mikor egy bioboltban megláttam őket. 

Felkerültek a polcra, hogy ott várják meg, amíg beszerzem a csíráztató edényt. Szegény magok azóta már le is jártak, persze edény, az sehol, szóval nem siettem el a dolgot. Sebaj, gondoltam, adok nekik azért egy esélyt, legalább látjuk, meddig őrzik meg lejárat után a csírázóképességüket, így ha már nem vettem speciális edénykét, kineveztem néhány befőttesüveget a célra.

Az őszibúza-, görögszéna-, brokkoli-, retek- és repcemagokat egy éjszakára beáztattam. Egy kávéskanálnyi került minden csészébe, és teletöltöttem vízzel. Jól meg is szívták magukat reggelre, mikor leszűrtem őket kis műanyag szűrővel, és bekerültek a tiszta üvegekbe. Fontos, hogy az eszközök tiszták legyenek, akár forró vízzel is érdemes fertőtleníteni őket, mert a csíráztatás alatt a nedves meleg környezetben a különböző kórokozók könnyen elszaporodhatnak.

Minden reggel és este átmostam őket, ami annyit takar, hogy felengedtem vízzel, beleborítottam a szűrőbe, és hagytam jól lecsepegni, majd mentek vissza az üvegekbe. Második nap reggelre már kezdett hajtani a búza, a görögszéna és a retek, de a brokkoli és a repce meg sem mozdult.

Negyedik nap reggelre már szép kis csíranövénykék várakoztak. A repce és brokkoli elbuktak, szóval ha ilyen magokat akartok csíráztatni, akkor figyeljetek a lejárati dátumra. 

Őszintén szólva nem gondoltam, hogy ennyire egyszerű lesz. Valahogy, amikor olvastam róla korábban, olyan macerásnak tűnt, de ez tényleg az a szinte elronthatatlan kategória.

És hogy milyen az ízük? A görögszéna engem leginkább a nyers borsóra emlékeztetett, a búza kicsit keményítőízű volt, de édeskés, és a retek, nos, az kicsit csípős és retekízű. Így a pirítóson jól mutat ugyan, de kicsit nehézkes enni, így én szendvicsbe nem biztos, hogy tenném. Salátákba, kefirbe vagy joghurtba keverve nagyon finom és szuperegészséges.