Búvár Kund

A közismert legenda szerint I. András magyar király leleményességéről és bátorságáról híres katonája, Zotmund, vagyis Búvár Kund az éj leple alatt lemerült a víz alá, és megfúrta III. Henrik német-római császár hajóit, így a Pozsonyt ostromló ellenséges sereg kénytelen volt visszavonulni. De mennyi igaz a történetből, tényleg létezett a magyar történelem első búvárjának kikiáltott hős katona?

Egyetlen éjszaka alatt, teljes sötétben elsüllyesztette a teljes hajóhadat?

Búvár Kund legendája valós történelmi tényeken alapszik: III. Henrik császár 1051-ben, majd annak kudarca után egy évre rá ismét támadást indított Magyarország ellen, ugyanis nem akart belenyugodni, hogy Orseolo Péter király elűzésével a magyarok nem kívántak többé a német-római korona hűbéresei lenni. Az 1052-es hadjárat idején a nagy létszámú német hadak nyolc héten át kitartóan ostromolták az ország kapujának számító Pozsony városát, azonban sehogy sem tudtak eredményt elérni; végül a magyaroknak valahogyan sikerült elsüllyeszteniük az ellenség utánpótlást szállító hajóit, ezért azok megfutamodásra kényszerültek.

A legenda szerint a magyar várvédők között volt egy Zotmund (alternatív írásmóddal Zothmund) nevű katona, akiről társai tudták, kiválóan ért az úszáshoz, ezért elküldték, hogy az éjszaka leple alatt merüljön le a Duna vize alá, és egy kis, kézi fúróval lyukassza ki a német hajók fenekét. A hősies harcos – aki tettével kiérdemelte a Búvár Kund nevet – sikerrel járt, az ellenséges hajók csakhamar teljesen megteltek vízzel, és elsüllyedtek, utánpótlás híján pedig a németek teljesen lehetetlennek látták a harc folytatását, így inkább a távozás mellett döntöttek.

Búvár Kund alakját Vörösmarty Mihály is megénekelte azonos című versében, András király hős katonájának létezése azonban erősen kétséges: Zotmund életéről a búvárkodás hőstettén kívül semmit sem tudunk, nevét egyetlen korabeli forrás sem említi, alakja először csak évszázadokkal később, a Nagy Lajos király utasítására 1360 körül készített Képes Krónikában jelent meg, illetve szerepelt Antonio Bonfini magyar történelemről írt, 15. század végén keletkezett munkájában is. De vajon tényleg megfúrhatta bárki is egyetlen éjszaka alatt, egyedül a németek hajóit?

Szuperhősökhöz méltó erőfeszítésre lett volna szükség egy ilyen tetthez

A körülmények erősen a történet hitelessége ellen szólnak: kevés esélye van, hogy egyetlen ember képes legyen az erős, gyors sodrású Dunába lemerülni, pláne teljes sötétségben, a manapság használt búvárfelszerelések híján, majd bőven emberfeletti erőfeszítéssel néhány óra alatt az összes, legalább egytucatnyi, a vízen állomásozó hajóhoz odaúszni, és a korabeli, kezdetleges eszközökkel átfúrni azok alját. Az már végképp Chuck Norrist meghazudtoló állóképességre és erőre vall, hogy Búvár Kund mindezek után képes volt biztonságosan és észrevétlenül visszaúszni a magyarokhoz.

A történészek körében ugyanakkor viták tárgya, lehettek-e olyan körülmények, melyek megkönnyítették a magyarok számára a legendás hőstett véghezvitelét. Egyesek azt a tényt hozzák fel, miszerint léteztek a középkorban hajók, melyeket szándékosan egyetlen útra építettek, laza szerkezettel, a szokásosnál könnyebb és vékonyabb fából – ezeket, miután megérkeztek rendeltetési helyükre, szétszedték, majd fa nyersanyagként eladták. Lehetséges, hogy a németek ellátmányozó hajói is ilyenek voltak, ezért könnyebb lehetett átfúrni a feneküket, mint egy átlagos, vastagabb faanyagból ácsolt ostromhajónak?

Szintén lehetséges, hogy a hajók szándékosan egy biztonságosnak ítélt, csendesebb folyású részen lettek lehorgonyozva, ahol könnyebben le lehetett merülni a folyóba. A lehetetlennek tűnő gyorsaságot és erőfeszítést egyesek úgy magyarázzák, hogy a hajók össze voltak kötve, vagyis elég lehetett egyet vagy kettőt meglékelni, és a teljes flotta elsüllyedt. Szintén lehetséges, hogy a történettel szemben nem egyetlen ember, hanem egy több katonából álló egység merült le a víz alá, olyanok, akik mind a folyót, mind pedig a korabeli hajótechnikát jól ismerték, és képesek voltak tudásukat kamatoztatni.

Ez természetesen mind puszta találgatás, valószínűleg sohasem tudjuk meg, miért is veszett oda III. Henrik hajóflottája Pozsonynál – Búvár Kund személye ugyanakkor valószínűsíthetően puszta fikció.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.