Brutális neve volt az első automata mosógépnek

Olvasási idő kb. 2 perc

Ha azt mondom, Thor, sokak előtt azonnal Chris Hemsworth arca dereng fel, aki a skandináv istent játszotta a Marvel-filmekben. Az is előfordulhat, hogy egy marcona férfi alakja ugrik be, hatalmas kalapáccsal a kezében, és villámok cikáznak körülötte. Nos, mindkettő teljesen adekvát.

Most képzeljük el, hogy Thor isten nem kalapáccsal jelenik meg az otthonunkban, hanem egy háztartási gép képében. Mi jutna eszünkbe erről a szerkezetről? Feltehetően az, hogy az eszköz bivalyerős és minden akadályt legyőz – esetünkben tonnányi ruhát képes tisztává varázsolni rövid idő alatt. Valószínűleg ez lehetett a fejében annak is, aki, találó módon, Thorról nevezte el az első automata mosógépet.

Ezért volt forradalmi újítás az automata mosógép

A háztartási munkák – a főzés, mosás, takarítás, bevásárlás, és még sorolhatnánk – felérnek egy teljes munkaidős állással. Ezt a huszadik század legelején jobbára a nők végezték: bizonyos kutatások szerint ekkor az Egyesült Államokban a nők mindössze 5 százalékának volt munkahelye. A világháborúk azonbanteljesen felülírták a társadalmi berendezkedést: hatalmas igény lett a női munkaerőre, míg a férfiak a harctéren védték a hazát.

Száz évvel később már a legtöbb nő dolgozott az USÁ-ban, közel 68%-uknak volt munkája.

A többi fejlett országban is hasonló volt az arány. 

Automata mosógép hiányában nagyanyáink még így oldották meg a nagymosást
Fotó: Fortepan / Márk Iván

Itt felmerül az örök kérdés, hogy hogyan lehet ellátni a munkahelyi feladatokat és a háztartási munkákat is. 

Egyes források szerint 1900-ban egy átlagos háztartásban 58 órát tett ki a fent már említett feladatok elvégzése hetente.

Sokatmondó, hogy ez az idő 1975-ben 18 órára csökkent. Az ok pedig egyszerű: az elektromosság sokoldalú felhasználásával számos olyan eszköz született, amely megkönnyítette a munkát. Az egyik legfáradtságosabb ezek közül a kézi mosás volt, amelyre hozzávetőleg négy és fél órát fordítottak, ha az átlagos háztartás minden szennyesét ki akarták mosni. Ez egy mosógéppel egy órára csökkent. 

Ez a férfi alkotta meg az automata mosógépet

Kezdetleges, gőzhajtású mosógépek már a 19. század második felétől használatban voltak, de Alva J. Fisher elektromos automata mosógépe, a Thor, elképesztő újdonságnak számított, amikor 1910. augusztus 9-én megkapta a szabadalmat az Egyesült Államokban. 

Néhány forrás szerint a mosógépet már három évvel korábban is gyártották, ám sokan a szabadalomhoz kötik a szerkezet megjelenését. 

Így nézett ki az első elektromos automata mosógép, az isteni Thor
Fotó: Wikimedia Commons

A skandináv istenről elnevezett gép hű volt a nevéhez: a maga korában rendkívül modern volt: a perforált dobok és egy  kuplungszerkezet segítségével a Thor két irányba tudta forgatni a ruhákat, ezért azok nem tapadtak össze. Az isteni mosógép hamar belopta magát a háziasszonyok szívébe, és bár tömegtermékké vált az Egyesült Államokban, jó időbe telt, mire a tehetős rétegek mellett a szegényebb háztartások is hozzájutottak.

Idézőjel ikon

Ma már el sem tudjuk képzelni az életünket automata mosógép nélkül függetlenül attól, hogy csak egyedülállóak vagy nagycsaládosok vagyunk.

A legtöbb eszközt, amely a kényelmünket szolgálja, alapértelmezettnek vesszük. De vajon arra emlékszel, mióta használjuk ezeket?  

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.