Az utolsó román király fosztotta meg unokáját az előkelő címtől: Drakula várában a királyi családtagok nélkül ünnepelt a férfi.
Az erdélyi Törcsvárhírhedt erődítményében ünnepelte a kerek évfordulót Miklós román királyi herceg, vagy ahogy immár egy évtizede hivatalos a neve: Nicholas Medforth-Mills. Nagyapja, az utolsó román uralkodó,
a trónfosztott I. Mihály király 2015-ben lényegében publikus indoklás nélkül vette el tőle a királyi fenség megszólítást és a királyi hercegi címet, sokkolva ezzel a román társadalmat.
A királyi család magas rangú tagjai, így az ünnepelt édesanyja sem jelent meg az eseményen, ami azért aggasztó az alkotmányos monarchiát visszavágyók számára, mert az idősödő Margit koronahercegnőnek nincsen kijelölt örököse, aki esetleg elfoglalhatná majd az egyelőre persze nem is létező román trónt.
Április 5-én elegáns, szmokingos-nagyestélyis állófogadás és ültetett vacsora keretében, szűk családi és baráti körben ünnepelte meg 40. születésnapját Nicholas Medforth-Mills, akit 2007 és 2015 közt a románok úgy ismerhettek, mint Ő Királyi Fensége Miklós királyi herceget. A megszólítást és a címet néhai nagyapja, a kommunista hatalomátvételkor trónját elvesztő I. Mihály király adományozta számára, ezzel családfőnek kijelölve őt.
Van tétje a királyi hercegségnek
Ez a pozíció kiemelt, hiszen annak viselője örökli majd az Őfelsége, a Korona Őrzője titulust Margit koronahercegnőtől. (Természetesen mivel Románia köztársaság, ezek a titulusok csak tiszteletbeliek.) A királyi család hivatalos honlapján Őfelsége Margit királynő néven is szereplő trónörökösnek és férjének, Radu hercegnek nem születtek gyermekei, kézenfekvő volt, hogy három húga leszármazottai közül viszi majd valaki tovább a stafétát – az ötödik testvér, Irén királyi hercegnő és gyermekei sem vesznek ugyanis részt a királyi család életében, ki is zárták őket a trónutódlásból.
Miklós herceg mint egyedüli férfi örökös kitagadása a királyság eszménye felől szemlélve nézve problematikus.
A román monarchia alkotmánya csak férfit fogad el államfőként, és bár egyelőre az nem reális szcenárió, hogy a kormányzat által jogi személyként elismert királyi család újra hatalomra kerüljön, a legfrissebb, e tárgyban készült közvélemény-kutatás szerint a 30 év alatti román szavazók harmada az alkotmányos monarchia visszaállítására voksolna a köztársaság ellenében, amennyiben kiírnának az államformáról egy népszavazást. Éppen ezért is ad a leköszönt köztársasági elnökökével megegyező fizetést a királyi család fejének az állam, és engedi amolyan árnyékállamfőként eljárni Margit koronahercegnőt. A királyi család feje ingyenesen használt bukaresti palotájában minisztereket, nagyköveteket és államfőket fogad, az egykori királyi palota tróntermében pedig kitüntetéseket ad át. A román királyi család jelenlegi feje úgy tűnik, kínosan ügyel arra, hogy ha lehet, ne említsék egy lapon unokaöccsével. De mi is történt valójában itt?
A házasságon kívül született gyerek sem számít
A félig brit Miklós herceg jó nevelést kapott az Egyesült Királyságban, koronás nagyszüleivel is jó kapcsolatot ápolt, sok időt töltött velük. Az érettségit három év afrikai tartózkodás követte, ezután, 2008-ban kezdett el jobban feltűnni a román közéletben, amikor is nagynénjét és annak férjét kísérte el nyilvános eseményekre. Bár a román monarchisták presszionálták a királyt, hogy férfi örököst jelöljön ki a német császári és porosz királyi családot is adó Hohenzollern-házból (német rokonaikkal való elmérgesedett viszonyuk miatt a román királyi család a Hohenzollern-Sigmaringen helyett ma már a Romániai / de Roumanie vezetéknevet használja), de Anna királyné közbenjárására – aki az Emberi Jogok Európai Egyezményére hivatkozott – férje végül is legidősebb lányukat nevezte ki trónörökösnek, így Miklós herceg csak Margit, illetve édesanyja, Ilona királyi hercegnő halálát vagy lemondását követően örökölhette volna a családfői posztot.
2008-ban Miklós herceg nyilatkozott is róla egy lapnak, hogy szívesen lenne király, amennyiben a román nép felkéri erre, és úgy tűnt, minden jól is alakul a családi forgatókönyvvel.
Derült égből villámcsapásként jött aztán pont egy évtizede, 2015 nyarán, hogy a volt király aláírta a Miklós herceget mindenből kizáró dokumentumot. Indoklás csak annyi volt emellé, hogy Romániának olyan vezetőre van szüksége, aki stabil ortodox értékeket képvisel. A döntés sokkolta a közvéleményt, pletykák keringtek arról, hogy egy féltékeny rokon szándékosan akarta Miklóst kiszorítani az öröklési sorból.
Ma már azonban tudható, hogy az egyébként facér hercegnek kapcsolata volt egy nővel, akitől kislánya is született, őt azonban kezdetben nem ismerte el. Miklósra később rátalált a boldogság, 2017 októberében feleségül vette a polgári származású Alina-Maria Bindert, akitől 2020-ban egy kisfia, 2022-ben pedig egy kislánya született – ez azonban családja szemében nem tette jóvá, hogy házasságon kívül is van egy gyereke.
Egyáltalán nem biztos persze, hogy a királyi rokonok ezért maradtak távol a születésnaptól és ezért nem kértek a koronával díszített tortából, bőségesen elég lehetett akár az is, hogy az eseményen megjelent a szerb koronaherceg, Fülöp és felesége, Danica is. Tavaly ugyanis a szerb trónra visszatérni vágyó Karagyorgyevics-dinasztia trónörököse kiadott egy közleményt, amely bírálta azt az elgondolást, hogy a délszláv háborúban megesett srebrenicai népírtásnak külön emléknapja legyen. A herceg kikérte magának, hogy a szerb hadseregre kenjék annak a közel 9000, tömegsírba lőtt muzulmán bosnyák férfinak és fiúnak a halálát, akiket azért mészároltak le a különböző szerb hadi alakulatok, hogy ne legyen nagy létszámú bosnyák lakosság Szerbia és a Boszniai Szerb Köztársaság közt, a Jugoszláviától elszakadni vágyó Bosznia-Hercegovina így ne formálhasson etnikai alapon jogot a területre.
Feltehetőleg a jó hírére szemlátomást kényes Margit koronahercegnő nem szívesen vegyült volna ilyen társasággal.
Miért pont „Drakula kastélya” lett a befutó?
A Brassó közelében álló törcsvári várkastély az egyik legnépszerűbb erdélyi látványosság, évente mintegy 450 ezer turista keresi fel, mivel arról híres, hogy itt élt a kegyetlen kivégzési módszeréről csak Karóbahúzónak nevezett III. Vlad havasalföldi fejedelem.
Valójában azonban az sem biztos, hogy akár csak egyetlen éjszakát is eltöltött itt, Bram Stokernek a legenda mégis elég volt ahhoz, hogy ez a vár és a vérszomjas történelmi alak ihlesse meg 1897-es Drakula című vámpírregényét.
A kastélyt egyébként azért építették a 14. században, hogy megvédje a térséget az Oszmán Birodalom támadásaitól. A királyi család az 1920-as években szerezte meg az ingatlant, és egészen 1948-ig használta is, amikor is a kommunista rezsim elkobozta tőlük. Az 1980-as évek végén történt felújítást, valamint a kommunista rendszer bukását követően az épület „Drakula-kastélyként” vált világszerte ismert és kedvelt turisztikai célponttá. 2006 májusában a román állam a tulajdonjogot visszaadta Dominic Habsburg főhercegnek, az egykor itt élt Ileana román királyi hercegnő fiának. Az akkor 69 éves, New Yorkban élő építész-arisztokrata megígérte, hogy 2009-ig múzeumként nyitva tartja, de mivel véleménye szerint „a Habsburgok nem múzeumüzemeltetők”, már 2006-ban felajánlotta megvételre a helyi önkormányzatnak és az elővásárlási joggal bíró államnak is 80 millió dollárért, ám mindkét fél elutasította az ajánlatot.
2007-ben így először hirdették meg a piacon a jelenleg is múzeumként funkcionáló kastélyt, tényleges ára becsülhetően valahol 135 millió dollár körül lehet.
(Azóta számos alkalommal cikkeztek róla a lapok, hogy milyen áron van éppen eladósorban, de arról híradást nem találtunk, hogy valaki élt is volna a lehetőséggel. – a szerk.) A kastély egyébként Mária román királynénak, Miklós és Fülöp hercegek dédnagyanyjának is az egyik kedvenc rezidenciája volt, az épület máig őrzi páratlan műtárgy- és régiséggyűjteményét még a monarchia idejéből. 57 terme évszázadokon át volt tanúja királyi eseményeknek, így nem meglepő, hogy Miklós is ezt a történelmi helyszínt választotta jeles születésnapja megünneplésére.
Ha a brit királyi család titkai is érdekelnek, olvasd ez ezt a cikkünket is!
