Szenvedély és odaadás nélkül semmibe nem érdemes belefogni, különben az ember az első akadálynál feladja, majd visszacsoszog a kényelmes komfort zónájába, és leéli ott az életét. Ezzel szemben vannak azok az emberek, akikben ott az a bizonyos tűz, amitől egyszerűen megállíthatatlanná válnak.
Ilyen volt Steinschneider Lilly is, aki tehetős zsidó családban nőtt fel, szüleinek bútor- és paplangyára volt, a császári udvarnak is szállítottak ágyneműt. A lánynak kényelmes gyermekkora volt, az autók és általában a motoros szerkezetek iránti érdeklődése pedig korán megmutatkozott.
Először a jogosítványát szerezte meg a pilótanő
A repülés a 20. század elején igen drága sportnak számított, arról nem is szólva, hogy szinte kizárólag a férfiak űzték, hiszen egy nő számára túl veszélyes lett volna… Ám Lilly eltökélt volt, hogy pilóta válik belőle, különösen azután ragaszkodott tervéhez, hogy látta Louis Blériot francia pilótát Budapesten repülni.
Mivel a lány családja nem különösebben támogatta az ötletet, így Lilly úgy döntött, hogy először a jogosítványát szerzi meg. Ez szintén nem volt olcsó mulatság, így a lány kénytelen volt elzálogosítani néhány ékszerét, hogy kifizethesse a költségeket, de a családja ne szerezzen tudomást a tervéről. Néhány hét gyakorlás után, húsz éves korában – 1911-ben – kezében tartotta a vezetői engedélyt, és
a családi autó sofőrülésén lepte meg a hírrel szüleit.
A pilótanő Bécsújhelyen ismerkedett a repüléssel
Lilly először utasként repült a tapasztalt pilótákkal, később pedig már ő maga is az égbe emelkedve vette a leckéket, végül 1912 augusztusában vizsgázott le, és kapta meg első magyar nőként a pilótaengedélyt. Az alkalmat megünneplendő, egy repülőgép alakú brosst kapott ajándékba. Ezután pedig már csak egy nagy álmát szerette volna megvalósítani, Budapesten szeretett volna repülni közönség előtt.
Ez 1913-ban valósult meg, amikor a Magyar Aero Club szervezett nemzetközi repülőversenyt, amelyen Lilly összesítésben második helyezést ért el úgy, hogy a lány férfiakkal együtt versenyzett. Pilótakarrierjét a világháború szakította félbe, noha ígéretes jövő állt előtte, annak ellenére, hogy két balesete is volt, ám mindkettőt szerencsésen megúszta.
Az első világháborúban nővérként dolgozott, betegeket ápolt, és ebben az időben ismerkedett meg későbbi férjével, akibe végzetesen beleszeretett. A gróffal kötött házasságából egy kislány született 1927-ben, ám mivel a zsidóüldözés miatt menekülnie kellett, ezért különváltak férjével. Az egymástól távolt töltött idő kikezdte a kapcsolatot, és a lángoló szerelem után a pár elhidegült egymástól, így végül el is váltak. Lilly a háború után Franciaországban élt, majd Svájcban hunyt el. Hiába volt pilótakarrierje rövid, ezzel is beírta magát a történelembe.
Ha kíváncsi vagy a világ első pilótanőjének történetére is, ajánljuk figyelmedbe.
