Felismered a magyar városokat egyetlen fotóról?

Olvasási idő kb. 1 perc

A Magyarországon található városok közül választottunk ki tízet – a feladatod az lesz, hogy egyetlen képből kitaláld, melyik települést ábrázolja a fotó. Sok szerencsét!

Magyarországon összesen 348 város található. A várossá nyilvánítás feltételei az elmúlt másfél évtizedben szinte folyamatosan szigorodtak, így egyre kevesebb új település kerülhet föl a városok listájára. A jelenlegi szabályozás szerint például legalább tízezer fős lakossághoz van kötve, amelynek az elmúlt öt évben folyamatosan növekednie kell. Ezenkívül intézményi és infrastrukturális feltételeknek is meg kell felelni a városi rang elnyeréséhez. Nem véletlen, hogy 2021-ben például mindössze két új települést jegyeztek föl a listára: Kiskunlacházát és Nyírbogátot. Te mennyire ismered a magyar városokat?

Az értékelésért görgess lejjebb!

Indulhat a kvíz 10 kérdéses játék
1. kérdés
Melyik magyar város látható a fotón?
Debrecen
Esztergom
Pécs
2. kérdés
Melyik magyar város látható a fotón?
Szolnok
Debrecen
Győr
3. kérdés
Melyik magyar város látható a fotón?
Veszprém
Hatvan
Balatonfüred
4. kérdés
Melyik magyar város látható a fotón?
Csákvár
Kaposvár
Tata
5. kérdés
Melyik magyar város látható a fotón?
Baja
Eger
Békéscsaba
6. kérdés
Melyik magyar város látható a fotón?
Kecskemét
Kőszeg
Eger
7. kérdés
Melyik magyar város látható a fotón?
Debrecen
Miskolc
Békéscsaba
8. kérdés
Melyik magyar város látható a fotón?
Pécs
Kőszeg
Eger
9. kérdés
Melyik magyar város látható a fotón?
Eger
Kalocsa
Miskolc
10. kérdés
Melyik magyar város látható a fotón?
Pécs
Nagykanizsa
Esztergom
/ találat - ez %
Összes kvíz

Értékelés:

0-3 pont: Ez nem sikerült valami jól, de semmi gond, ebből a cikkünkből például sok érdekességet megtudhatsz Dunaújváros történetéről.

4-7 pont: Nem rossz, de azért van még hova fejlődni.

8-10 pont: Szép munka, gratulálunk. Vajon extra nehéz földrajzkvízünkön is ilyen jól teljesítenél?

Persze nemcsak városok vannak Magyarországon, hanem sokkal kisebb települések is. Ezekben a falvakban például alig páran laknak.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.