Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Azt hihetnénk, hogy a világ egyik legrégebbi koronájaként tarthatjuk számon a magyar Szent Koronát. Megdöbbentő módon azonban Európában is több, annál is idősebb királyi jelvényt találunk. Megmutatjuk, mely országok büszkélkedhetnek a legrégebbi uralkodói díszekkel.
Méltán lehetünk büszkék nemcsak hazánk ezeréves történetére, de azokra a királyi jelvényekre is, amelyeket az Árpád-házi, a vegyesházi, majd a Habsburg családból származó magyar királyok vettek magukhoz koronázásuk idejére. Az ősi múltba nyúló történelmük azonban nem egyedülálló, Európa-szerte féltve őrzik a középkori uralkodói jelvényeket, köztük a koronákat is. Megnéztük, melyek ezek közül a legrégebbiek.
Hogy valójában mennyi idős a magyarok Szent Koronája, nehezen meghatározható. A korona ugyanis nem csak egy tárgy, eszmei jelkép is, csalárdságok, trónfosztások, hatalmi játszmák eszköze, éppen a köré szőtt mitikus tulajdonságok miatt. Ami bizonyos, hogy a ma is ismert Szent Korona az Árpád-házi királyok idején jött létre, azaz körülbelül ezer éves lehet.
A korona nem csak a királyt jelképezi
A középkori Magyarországon kialakult Szent Korona-tan megszemélyesítette a magyar királyi koronát, egyfajta államfői szerepbe helyezve a tárgyat. A legendás származású uralkodói jelvény megléte királyok sorsát döntötte el. Nem véletlen, hogy még II. József idejében, a felvilágosodás derekán is komoly szerepe volt annak, hogy vajon mikor helyezik ténylegesen az uralkodó fejére, a nép számára ugyanis ez alapozta meg egy uralkodó legitimitását, még akkor is, ha amúgy kevéssé volt kedvelt – ám amint a Szent Korona a fejére került, elismerést nyert hatalma.
Vagy éppen pontosan ezért nem ismerték el, ahogy Józsefet sem, akire még a kései utókor is csak kalapos királyként hivatkozik.
Hogy más országokban nem volt ekkora jelentősége minden esetben magának a koronának, illetve egyetlen koronának, azt az is mutatja, hogy lecserélhető volt. Ha az uralkodóra nagynak bizonyult, vagy éppen nem nyerte el tetszését, csináltatott magának. A koronázási rítus fontos volt ugyan minden államban, de maga a korona szinte sehol nem bírt olyan jelentőséggel, mint hazánkban.
Éppen ezért, bár az államok jelentős része királyság volt ezer évvel ezelőtt, meglehetősen kevés, régi korona maradt épen Európa-szerte.
Harmadik a sorban a magyar korona
A legrégebbi ezek közül egyértelműen a lombard vaskorona, a Corona Ferrea. A Milánótól nem messze fekvő, monzai Keresztelő Szent János-katedrálisban őrzött vaskorona nevét a belsejében lévő, egy centiméter vastag vaspántról kapta, amit állítólag Jézus Krisztus egyik vasszegéből kovácsoltak. A hagyomány szerint Nagy Konstantin német-római császár még anyjától, a Szent Keresztet megtaláló Helénától kapta.
A korona külső része hat zománcozott aranyrészből lett összekovácsolva. 22 drágakő díszíti, kereszt- és virágreliefeket vesznek körbe. Kialakítása miatt gyanítják, hogy egy nagyobb, díszesebb korona része lehetett egykor a mára az egységes Itália jelképé vált korona. Eredetét az 5. századra datálják, állítólag Nagy Károlyt is ezzel koronázták meg. Ami bizonyos, hogy 1026-ban II. Konrád német-római császár fejére helyezték Milánóban.
A német-római császár koronái viszik a prímet
A második legöregebb európai korona szintén a mindenkori német-római császár tulajdona volt, igaz, jóval később készült, mint a vaskorona. A Reichskrone-nak is nevezett uralkodói fejdísz 962-ben készült II. Ottó koronázása alkalmából, s a már említett II. Konrád egészíttette ki saját elképzelései alapján.
A Német-római Birodalom felbomlásáig minden egyes uralkodót ezzel koronáztak meg.
Zsigmond király idején – aki az egyetlen volt a magyar királyok sorában, miközben német-római császár is volt – Magyarországot is megjárta, a huszita háborúk miatt ugyanis Visegrád várában őrizték egy ideig. Jelenleg a bécsi Hofburgban található.
A magyar Szent Korona is dobogós
Bár a konkrét készítési ideje ismeretlen, a dobogóra még így is felfért a magyar királyok koronája. Bár a legenda szerint Szilveszter pápa Szent Istvánnak küldte koronázási ajándékként, tehát akár meg is előzhetné a második helyet birtokló koronát, az, hogy mikor és milyen körülmények között került máig fontos szerepkörbe a magyar uralkodók koronája, napjainkig számos vita forrása. Ami bizonyos, hogy a fentiekkel ellentétben
a magyar Szent Korona úgynevezett beavató korona, azaz csak és kizárólag a koronázás alkalmával került az uralkodó fejére, a mindennapokban nem használták.
Nemcsak Budán, de Pozsonyban, Esztergomban, Székesfehérvárott, sőt Sopronban is koronáztak vele. A királyok mellett a királynék beiktatásának is fontos résztvevője volt, igaz, az asszonyoknak nem a fejére, hanem a vállára került a szertartás során. Az elmúlt közel ezer esztendő alatt 11 alkalommal hagyta el az országot, a legtöbbször Bécsbe került.
A leghosszabb időszak, amíg nem volt Magyarországon, 36 év volt. A második világháború során a közeledő Vörös Hadsereg elől a koronaőrök Budáról Ausztriába vitték a Szent Koronát, majd Salzburg mellett, Mattsee-ben ásták el egy benzines hordóba rejtve. Az amerikaiak találták meg, és vitték a tengeren túlra, 1953-tól egyik katonai támaszpontjukon, a Kentucky állambeli Fort Knox-ban őrizték.
A Szent Korona a koronázási jelvényekkel együtt 1978-ban térhetett haza. Azt is feltételül szabták, hogy a koronát nem lehet Moszkvába szállítani.
Ezek a koronák nem fértek fel a dobogóra
A magyar koronánál jóval idősebb a sorban következő Szent Vencel-féle cseh királyi korona. A királyi jelvény annak ellenére a cseh állam patrónusának, Szent Vencelnek a nevét viseli, hogy a cseh fejedelem négy évszázaddal a koronázási ékszerek elkészülte előtt élt. A prágai várban őrzött cseh koronával 1347-ben koronázták meg Luxemburgi Károlyt, aki német-római császárként, IV. Károlyként vonult be a történelembe.
A ma is működő, európai monarchiák koronaékszerei több évszázaddal későbbiek. A brit korona 1662-ben készült, s bár egy korai uralkodó, Hitvalló Eduárd nevét viseli, 600 évvel később készítették el névadója uralkodási idejénél. A svéd királyi család több koronával is büszkélkedhet, melyek a 16-18. század során készültek.
Ha kíváncsi vagy, hogy a leghosszabb ideig uralkodó királyunk miért nem koronáztatta meg magát majdnem másfél évtizeden keresztül a Szent Koronával, ide kattintva érdemes tovább olvasnod.
