Hogyan lehetnek egyediek a könyveid? – A pecsét, ami rólad szól

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A könyvszeretők körében egyre népszerűbb a könyvek egyedivé varázslása. Ehhez egy jól megválasztott ex libris pecsét tökéletes megoldás lehet, ami amellett, hogy feldobja a könyvespolcunk darabjait is, egyértelműen megjelöli annak tulajdonosát. Búcsút inthetünk a kölcsönadott és aztán elfeledett könyveknek. Honnan indult az újból felfedezett ex librisek útja? Járjunk utána!

A szókapcsolat az „ex libris meis” latin mondatból ered, aminek a jelentése „a könyveim közül való”. Az ex libris olyan grafikai alkotás, amit nyomtatott cetliként vagy manapság főleg pecsétként a könyv táblájának belső oldalára helyezve jelöli a könyv tulajdonosát. Ebben talán semmi izgalmas nincs is, azonban ezek a pecsétek valahogyan megmutatják egy szimbólummal, jelképpel vagy címerrel a birtokosa személyiségét, jellemzőjét. Ezáltal a pecsét szoros kapcsolatba kerül a könyvszerető, bibliofil emberrel, valahogy megmutat belőle valamit. Az ex libris születésekor azonban sokkal inkább a könyvhöz kötődött, azt díszítette, és a könyvművészettel együtt virágzott fel a XVI. században.

Az ex libris történelme

Már jóval a XVI. század előtt is léteztek könyvtulajdonosi bejegyzések – sőt, ezek már a könyvek megjelenését is megelőzték. Messzire kell utaznunk, időszámításunk előtt 1400-ba Egyiptomba, ahol fajansztáblácskákat csúsztattak a papirusztekercsekbe III. Amenhotep könyvtárában. Később Assur-bán-apli ninivei könyvtárának agyagtábláit is hasonló jelöléssel látták el.

A középkorban kevésbé finom technikát alkalmaztak a kódexek eltulajdonítása ellen, vaslánccal erősítették a polchoz őket.

Az biztos, hogy hatásos módszer volt, de a könyvnyomtatás feltalálása után már főként inkább kézzel írták be a tulajdonosok nevét a könyvekbe. Már ekkor gyakran megesett, hogy a könyvtulaj a neve mellé egy versrészletet, idézetet vagy tréfás intéseket is befirkantott, ezzel is egyedibbé varázsolva azt. A legtöbb már ekkor is főleg kedves kérés volt az ismerősökhöz, hogy ne felejtsék el visszaadni a könyveket.

Az ex libris kultúra a XVI. században indult útnak igazán, majd fénykora a XVIII. századra tehető. Ekkor már alig volt olyan főúri könyvtár, ahol nem használtak egyedi könyvjegyeket. Széchényi Ferenc ex librisei szépen tükrözik a könyvjegy evolúcióját, mert kezdetben a családi címer díszelgett rajtuk, majd az évek során a modern ex libris, vagyis a könyvtulajdonos személyiségét kifejező ábrázolások kerültek a könyveibe. Egyre jobban elkezdett elterjedni az igény az ex librisre olyan családoknál is, akiknek nincs címere, így a könyvjegy valóban a megrendelő foglalkozását, érdeklődését, személyes igényeit fejezte ki. A könyvgyűjtés elterjedésével a XX. században az ex libris gyűjtés is elterjedt, igazi művészeti alkotássá váltak ezek a pecsétek. Manapság reneszánszát éli a könyvekbe ragasztott vagy pecsételt ex libris, amire teljes webshopok épülnek rá, és a könyves influenszerek árulják a hozzájuk kapcsolódó mintákat.

Egyediség az individualizmusban egy ex libris által

Szerencsére ma már nem csak a gazdagok sportja a könyvolvasás, hiszen egy-egy könyvből több száz vagy akár több ezer példány is nyomtatásba kerül, így lánccal már semmiképp sem szükséges a könyvespolcunkhoz rögzíteni könyvtárunk darabjait. Ennek ellenére szinte mindenkinek van olyan könyve, amit kölcsönadott, és aztán évekkel későbbi csupán egy emlékbetörés árulkodott róla, hogy valaha, valamikor megvolt nekünk is az a kötet

Így az ex libris, amit manapság ismét főleg pecsét formájában használunk, még mindig magában hordozza mindenkori funkcióját, mégpedig azt, hogy megjelöli a tulajdonos kilétét. A hasznos funkción túl azonban a könyvtulaj személyisége is előtérbe kerül.

Az individualizmus korát éljük, amiben az egyéni önkifejezés vágya alapvető szükségletünk. Mivel már nem számít egyedinek rendszeresen olvasni, könyveket vásárolni, könyveket gyűjteni, hiszen azok könnyen elérhetők, a könnyen hozzáférhető dolgokat varázsoljuk egyedivé. Az ex libris pedig egy kis darab lehet belőlünk egy jól megválasztott grafikával és betűtípussal. Egy könyvbarát számára külön élmény a frissen vásárolt kötetbe belenyomni a személyre szóló pecsétet és akár a könyvszeretet kialakításában és erősítésében is szerepe lehet már gyerekkortól kezdve is. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Szabó Jennifer
Szabó Jennifer
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Száraz lábbal a Duna medrének közepén: videón a rekordközeli alacsony vízállás

A tartós nyári aszály és az alpesi vízutánpótlás elmaradása miatt drámai szintre süllyedt a Duna vízállása, így jelenleg a Margit híd lábánál egyszerűen körbejárhatjuk a hídpilléreket. A mérések szerint a vízszint olyan szintre került, amire három évtizede nem volt példa. Budapesten a folyó mindössze 39 centimétert ér el, ami alig 6 centiméterrel haladja meg a valaha mért legalacsonyabb vízállást.

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.