A filmtörténelem egyik leggrandiózusabb története.
hirdetés
„És éreztem, ahogy a hangja kiüti a kezemből a kardot.” Mai feladványunk William Wyler alkotása, korának legtöbb Oscar-díjat elnyert filmje, amelynek hihetetlenül szép zenéjét magyar zeneszerző jegyzi.
hirdetés
Indulhat a kvíz
1 kérdéses játék
A válasz helyes!
Ez most nem jött össze.
A helyes válasz: Ben Hur (1959)
Eddig /1
találat - ez %
1. kérdés
Kitalálod, melyik filmből van a képkocka?
A 11 Oscar-díjat nyert Ben Hurt szinte minden évben leadja valamelyik tévécsatorna, nincs ez másképp idén sem. A kiugróan hosszú játékidejű film egy jeruzsálemi gazdag zsidó család fiának a történetét követi végig, aki gyerekkori barátjával, Messalával, a római légió parancsnokával találkozik újra. A viszontlátás tragikus fejleményeket hoz: Ben Hur és Messala ellenséggé válnak, ezért később gyilkossági kísérlet vádjával száműzik Ben Hur családját, őt pedig gályarabságra küldik. Csodával határos úton végül megszabadul, egyetlen célja pedig az, hogy bosszút álljon Messalán. A film grandiózus, hatalmasabb díszleteket építettek fel hozzá, a látvány pedig magáért beszél, az 1959-es évszám ellenére egy kicsit sem kopott meg. A film Jézus születésétől indul, és Jézus halálával, feltámadásánál ér véget: a keresztény Megváltó életét úgy követhetjük végig, hogy közben Ben Hur bosszútörténete pereg le a szemünk előtt. A film kapcsán egyszer sem szabad elfeledni: Rózsa Miklós, a hollywoodi magyar zeneszerző, korának legnagyobbja ekkor írta meg a filmtörténelem talán legzseniálisabb filmzenei albumát.
Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.
A titkos nyelvek évszázadok óta segítik a különböző közösségeket abban, hogy kívülállók ne értsék meg a beszélgetéseiket. Oroszországban azonban létezik egy kifejezetten érdekes nyelvi rendszer, amely a bűnözői világból indult, majd a Gulag táborokon keresztül milliókhoz jutott el – és ma is él egy bizonyos formában.
Magyarországon 17070 napig állomásoztak ideiglenesen szovjet katonák. Az utolsó közülük, Viktor Silov altábornagy 35 évvel ezelőtt hagyta el az országot a Záhony–Csap közötti hídon keresztül.
A Loch Ness-i szörny legendája 1933-ban vált világhírűvé, amikor szemtanúk egy ismeretlen lényről számoltak be egy skót tóban. Azóta is vita tárgya, hogy valóban létezhet-e.
A második világháború utáni hiánygazdaságban nem volt könnyű művésznek lenni: Pablo Picassónak sem spanyol vászon, sem drága olajfesték nem jutott, amikor 1946-ban berendezte műtermét a dél-franciaországi Antibes kastélyában. A zseniális alkotó azonban nem jött zavarba: olcsó háztartási zománcfestékkel, valamint építkezésekről maradt azbesztcement lapokra skiccelte fel a huszadik század legmeghatározóbb remekműveit.
Geri Ádám Gasztrorégész – A gulyáskommunizmus konyhája című kötete az 1945 és 1989 közötti Magyarország ikonikus ételeinek, italainak, vendéglátóhelyeinek eddig el nem mesélt történetét eleveníti fel. A szerzővel gasztrorégészetről, meglepetésekről és a mítoszok lerombolásáról beszélgettünk.
A tartós kánikula és a hirtelen megugró lakossági vízfogyasztás miatt rendkívüli intézkedések bevezetésére kényszerültek Zala megye számos településén. A Zalavíz Zrt. hivatalos tájékoztatása szerint a víziközmű-rendszer tartalékai teljesen kimerültek, így a szolgáltatási területen nemcsak jelentős nyomáscsökkenésre, hanem egyes helyeken már átmeneti vízhiány kialakulására is számítani lehet a következő napokban.
Évente átlagosan közel három órát maradnak áram nélkül a magyar háztartások – derül ki a Compare the Market új nemzetközi elemzéséből. A vizsgált európai országok között ezzel Magyarországon a leghosszabb az átlagos éves áramszüneti időtartam.
Narancssárgára változott kedden a miskolci Szinva patak vize. A hatóságok a beszámolók szerint megtalálták a befolyás forrását, a szakemberek pedig több ponton is mintát vettek, hogy kiderüljön, mennyire szennyezett vagy mérgező a víz.
A Velencei-tó vízszintje Agárdnál elérte a történelmi mélypontnak számító 53 centimétert, ami a hajóforgalom leállításához vezetett. Dr. Boromisza Zsombor, a MATE egyetemi docense és tájépítészmérnöke szerint azonban a probléma nem a vízhiányban, hanem az alkalmazkodási válságban gyökerezik, mivel hibásan és mereven egy üdülésre optimalizált medenceként gondolkodunk a tóról.
Egy magyar évente átlagosan 75-82 kilogrammnyi húst fogyaszt el, amely meghaladja az uniós átlagot. Számos húsos étel alapvető eleme a gasztronómiánknak, de vajon mennyire vagyunk tisztában az egyes húsfajtákkal?
Egy friss német kutatás szerint az autósok több mint fele bevallotta, hogy vezetés közben már használta a mobilját. A jelenség Magyarországon sem ritka, egy hazai felmérés alapján a sofőrök közel fele nyúlt már kézben tartott telefonhoz menet közben, pedig ezért akár 52 ezer forintos bírság és 3 büntetőpont is járhat.
Egy ceglédi üzlet pluszpénzt számít fel a hűtött üdítők után. A hűtési díjra egy kézzel írt cetli figyelmezteti a vevőket. Vajon jogilag szabad ilyet tenni?
Novemberig van idejük lecserélni a zöld rendszámot azoknak, akik olyan kocsikkal rendelkeznek, melyek nem jogosultak tovább a környezetkímélő járműveknek járó megkülönböztető rendszámtábla használatára.
Balesetek esetén kiemelten fontos, hogy a házunkon elhelyezett házszám a mentők és a tűzoltók számára is jól látható legyen. De nemcsak ezért kell házszámtáblát elhelyezni, ez egyben jogszabályi kötelezettség is, melynek elmulasztása bírságot vonhat maga után.
A Magyar Élelmiszerkönyv változtatásainak sorában az ecetek kerülnek sorra, szigorítják az ecet elnevezés használhatóságát és a jelölések is pontosabbak lesznek.
Folytatódik a hőség. A meteorológusok a magas középhőmérsékletre figyelmeztetnek országszerte, de lesz, ahol átmeneti enyhülést hozhat egy-egy zivatar.
Országszerte zajlik az aratás, ezért a következő hetekben több kombájnnal, traktorral és szállítójárművel találkozhatunk a közutakon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra kéri az autósokat, hogy ezek mellett a megszokottnál is óvatosabban közlekedjenek.
A gyümölcsszüret végén hajlamosak vagyunk a nehezen elérhető, legfelső ágakon hagyni az utolsó szemeket azzal a megnyugtató gondolattal, hogy jó lesz az a madaraknak. Ez a jóhiszemű zöld reflex azonban hatalmas csapda a kertünk számára. Ha a fán felejtett cseresznye sérült vagy rothadni kezd, az aszalódó szemekből úgynevezett „gyümölcsmúmiák” képződnek, amelyek a legveszélyesebb gombás fertőzések téli menedékhelyei. Ha nem takarítjuk le az ágakat, a trehány szüreteléssel szó szerint egy biológiai időzített bombát hagyunk a fán, ami jövő tavasszal a teljes termést, hosszú távon pedig magát a fát is elpusztíthatja.
Nemcsak a napégés, hanem a medúzacsípés, a szennyezett ívóvíz és az egzotikus országok fertőzései is gyorsan tönkretehetik a nyaralást. Összegyűjtöttük a népszerű nyaralóhelyek egészségügyi kockázatait.
Európa nagyvárosai nem csak kedvelt úti célnak számítanak, történelmük és földrajzi fekvésük miatt is különlegesek. Kvízünkkel tesztelheted, mennyire vagy tisztában azzal, hogy melyik hol, mely folyó mentén vagy tenger mellett helyezkedik el.
Éveken át tartó vándorló fájdalom, állandó kimerültség, ijesztő memóriazavarok és koncentrációs problémák – mégis minden laborlelet negatív. Sokan nem is sejtik, de a reumatológiai betegségek egyik leggyakoribb, mégis legnehezebben felismerhető kórképe állhat a háttérben. A fibromyalgia sokáig az orvosi szkepticizmus céltáblája volt, ma már azonban tudjuk: nem hipochondriáról van szó, hanem arról, hogy az idegrendszer szó szerint felerősíti a fájdalmat, a betegek agyát pedig egy állandó, bénító köd, a „fibro-fog” uralja.
Az 1952-es nagy londoni köd a brit főváros egyik legismertebb eseménye volt a város huszadik századi történetének. A brit fővárosban az ipari forradalom óta folyamatos volt a magas légszennyezés és az olykor köddé sűrűsödő sárgás szmog, de egy katasztrófa örökre megváltoztatta a londoniak hozzáállását a légszennyezés kérdéséhez.
A mesterséges intelligencia segítségével másodpercek alatt kielemezhető, melyik molekuláris ráktípust milyen gyógyszerrel kezelhetnek hatékonyan az onkológusok a jövőben: magyar kutató, Peták István innovációja ad reményt a világnak.