Az IFLScience 101 olyan tudományos tévhitet gyűjtött össze, amiknek szerintük mindenképpen pusztulnia kéne. Mi most az étkezéshez kapcsolódók közül válogattuk ki a leggyakoribbakat. Tényleg létezik a földre ejtett finom falatokat megmentő öt másodperces szabály? Erősebbek lesznek a csontjaid, ha sok tejet iszol? Tényleg táplálóbbak a bioélelmiszerek hagyományos társaiknál? Kiderül.
Az öt másodperces szabály tényleg működik?
A mítosz: Ha leejtesz valamit a padlóra, de öt másodpercen belül felveszed, még nyugodtan megeheted, nincs baja.
A valóság: Az öt másodperces szabály egy hülyeség. Amint az étel érintkezik a padlóval – akár csak a másodperc ezredrészére is – máris érintkezésbe kerül az ott található baktériumokkal. Bár ebben a kísérletben azt tapasztalták, hogy a száraz ételek kevesebb baktériumot vonzanak, mint a ragacsosak-nedvesek, de ettől még nincs olyan szabály, hogy ha egy pirítóst ejtesz le akkor még öt másodpercen belül megeheted, de a habos sütit inkább kukázd azonnal.
Az élelmiszerbiztonság nem a kaja padlón töltött idejétől függ, hanem hogy mennyire tiszta ahová leejtettük.
Pattanásos leszek a csokitól?
A mítosz: Aki sok csokit eszik, garantáltan ronda pattanásos lesz tőle a bőre.
A valóság: Egy 1969-es vizsgálat során a kutatók arra jutottak, hogy nincs ilyen összefüggés. Egy hónapon át 65 közepesen pattanásos embert etettek az átlagosnál tízszer nagyobb csokoládétartalmú édességgel, míg egy másik, azonos méretű csoport csak kamu csokit kapott. Minden résztvevő arcán megszámolták a pattanásokat a hónap elején és végén is, és nem találtak kimutatható eltérést.
Naponta egy alma a doktort távol tartja?
A mítosz: Ha minden nap megeszel egy almát, garantáltan elkerül a betegség.
A valóság: Az alma tele van C-vitaminnal és rostokkal, amik nagyon fontosak, de szép is lenne, ha ennyi elég lenne. Sajnos a szegény alma önmagában nem tud megvédeni attól, hogy ledöntsön a lábadról egy vírusos vagy bakteriális fertőzés. Persze ettől még egyél almát, csak ne erre alapozd az egészségedet.
Táplálóbbak a bioélelmiszerek?
A mítosz: Ami bio, az garantáltan mentes minden növényvédő szertől, és sokkal magasabb a tápanyagtartalma mint a nem így termelt élelmiszereknek.
A valóság: A biogazdálkodók is használhatnak különféle növényvédő szereket, talajjavítókat, de csak természetes úton előállíthatókat. (Magyarországon momentán ezeket az anyagokat használhatják a biogazdák.) De hivatalosan a bio és a nem-bio élelmiszerek vegyszertartalmának egyaránt olyan alacsonynak kell lennie, hogy az ne okozzon egészségügyi problémát.
Kutatók azt is vizsgálták, hogy a bio élelmiszerek táplálóbbak-e. Ez a tudományos folyóiratokban megjelent eredményeket összehasonlító tanulmány arra jutott, hogy nincs jelentős eltérés a bio és a hagyományos élelmiszerek tápanyag tartalmában. De arra is rámutattak, hogy a bio élelmiszerek fogyasztása csökkentheti a fogyasztók kitettségét a permetezőanyag-maradványoknak, és az antibiotikumoknak ellenálló baktériumoknak.
A fentiek persze nem azt jelentik, hogy felesleges lenne bio élelmiszert vásárolnod. Az viszont fontos, hogy ne tévhitek irányítsanak, ne a tökéletes vegyszermentesség és magasabb tápanyagtartalom reményében add ki a magasabb árat a bio címkés kajákért.
Mindegy, hogy cukrot vagy mézet teszek a teámba?
A mítosz: A természetes cukrok jobbak, mint a mesterségesen előállított cukrok.
A valóság: Ha két müzliszelet közül kéne választanod, és az egyik mézzel készült, a másik pedig cukorsziruppal, melyiket vennéd le a polcról az egészséges életmód jegyében? Ugye, hogy a mézeset? Pedig állítólag tökmindegy: alapvetően egyik cukor sem jobb vagy rosszabb a szervezetünknek, magyarázza itt Joy Dubost dietetikus, az amerikai Academy of Nutrition and Dietetics szakértője. Az viszont tény, hogy a testünk másként dolgozza fel őket. Mégsem a cukor típusa a legfontosabb amire oda kell figyelni amikor egészségesen akarsz választani, hanem arra, hogy melyik termék mennyi cukrot tartalmaz adagonként. Mert ebben aztán óriási eltérések lehetnek.
Update: Olvasónk, András jelezte, hogy jó lenne, ha pontosítanám a fentieket, mielőtt újabb gyilkolnivaló tévhiteket gyártok. A cikk, ami alapján ez a fordítás készült, ugyanis egészen konkrétan a magas fruktóz tartalmú cukorszirupot hasonlítja a mézhez. "Magyarországon a köznyelvben cukor=kristálycukor. Itthon a cukorszirup az átlagember számára ismeretlen dolog, Amerikában meg ugyanolyan kis dobozkákban vehetik az emberek, mint a mézet meg a dzsemet, és persze csurgatják is mindenre. A sima kristálycukornál azért jobb a méz" – írta András. Hogy miért, azt itt lehet elolvasni. (A lényeg: "A cukor az cukor. A méz pedig többnyire cukor. De ha a kristálycukor és a méz közül kell választanod, utóbbit tedd a teádba. Persze ezzel is túlzásba lehet esni, de jobban jársz a mézzel, például, mert semmilyen adalékanyagot nem tartalmaz.")
A tejtől egészségesebbek leszünk?
A mítosz: A tej maga a csoda, igyunk minél többet, kalcium és D-vitamin tartalma miatt erősebbek lesznek tőle a csontjaink.
A valóság: Több vizsgálat is bebizonyította, hogy nincs összefüggés a több tejfogyasztás (vagy más módon megemelt kalcium és D-vitamin bevitel) és a csonttörések száma között. Sőt, a British Medical Journal egy olyan hosszú távú svéd kutatás eredményeit is közölte, ami szerint a túl sok tejfogyasztás egyenesen több halálozáshoz vezetett a vizsgált csoportokban.
A koffein gátolja a növekedést?
A mítosz: A koffein meggátolja a csontok növekedését, és ezért káros kávét adni a gyerekeknek.
A valóság: Gyerekekkel kapcsolatban nem túl sok adat áll rendelkezése (ki akarná, hogy éveken át kávéval itassák a gyerekét a tudomány érdekében), de ami van, aszerint semmi összefüggés nincs a koffein és a gyerekek növekedése között, írja a Smitshonian.com. A felnőttek körében végzett hosszútávú vizsgálatok azt mutatják hogy a koffeinfogyasztás nagyon enyhe mértékben csökkentheti a kalcium felszívódását, ami ugye elengedhetetlen az egészséges csontokhoz. De ez a hatás annyira elenyésző, hogy egy evőkanál tej máris kioltja a kávé negatív hatásait.
Persze ettől még nem kell koffeinnel tunningolni az amúgy is pörgő gyerekeidet, de nem azért, mert visszamaradnak a növekedésben.
Ha meg vagyok fázva és fagyit eszem, rosszabbul leszek?
A mítosz: Ha meg vagy fázva és fáj a torkod, semmiképp ne egyél fagyit, mert csak sokkal rontasz a helyzeteden.
A valóság: Ha otthon fetrengsz betegen, és egy kis fagyit kívánsz, ne tagadd meg magadtól. Sőt, a hideg tejtermék akár még jót is tehet: hűsíti a gyulladt torkot és legalább beviszel némi kalóriát, amit betegen amúgy valószínűleg nem tennél meg – tanácsolja James M. Steckelberg, az amerikai Mayo Clinic szakértője.
A cukor olyan függőséget okoz mint a heroin
A mítosz: A cukor ugyanolyan addiktív, mint a heroin.
A valóság: Ez a feltételezés Dr. Robert Lustig 2009-es, Fat Chance című könyvében jelent meg először. A szerző azt állítja, a cukor ugyanúgy stimulálja az agyat, mint a nikotin, az alkohol, a kokain vagy a heroin – ebből vonta le a következtetést, hogy akkor biztosan egyformán függővé is tesznek. Ezzel az egésszel csak az a probléma, hogy "az agyról készített felvételeken nincs egyértelmű jele a függőségnek" – magyarázta a Business Insidernek Hisham Ziaudden, aki a Cambridge-i Egyetemen táplálkozástudománnyal és funkcionális MRI vizsgálatokkal foglalkozik.
Magyarul, amíg a tudósok nem tudják, pontosan hogyan is néz ki egy függő agya, addig gyanús, hogy a könyv szerzőjének nem feltétlen van igaza.
A cukortól hiperaktív lesz a gyerek?
A mítosz: A cukortól hiperaktívak lesznek a gyerekek.
A valóság: Nincs rá bizonyíték, hogy így lenne. A tévhit 1974-re datálható, amikor egy William Crook nevű orvos arról írt levelet az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémiának, hogy szerinte a cukor a hiperaktivitás legjelentősebb kiváltó oka. A levelet publikálták, annak ellenére, hogy semmilyen tudományos bizonyítékkal nem támasztotta alá véleményét.
Azóta borzasztó népszerű gondolat, hogy a finomított cukrok hiperaktivitást okoznak, a meglévő tüneteket pedig tovább rontják. Pedig minél többet kutatják, annál biztosabb, hogy ez nem igaz.
