A Lucullus Baráti Társaság első magyarországi kisebbségi estjén, az újpesti Megyeri csárdában a Kárpát-medencei görög-keleti ruszinok ételeit kóstoltuk meg.Az alapanyagokat tekintve a ruszinok szokásai jelentősen nem térnek el a mieinktől, nagy kultusza van a szemes babnak, a kukoricának, a halaknak, a birkahúsnak és a gombának, amelyből sokféle megél Kárpátalja erdeiben.
A Lucullus Baráti Társaság első magyarországi kisebbségi estjén, az újpesti Megyeri csárdában a Kárpát-medencei görög-keleti ruszinok ételeit kóstoltuk meg.
Az alapanyagokat tekintve a ruszinok szokásai jelentősen nem térnek el a mieinktől, nagy kultusza van a szemes babnak, a kukoricának, a halaknak, a birkahúsnak és a gombának, amelyből sokféle megél Kárpátalja erdeiben.
A ruszin karácsony alkalmából összehívott rendezvényen megtudtuk, hogy szenteste tilos a hús fogyasztása, ezért hal, ami szerintünk azért ugyanúgy hús, gombaleves és gombával töltött káposzta került az asztalra. Ettünk griblyánkát, azaz vargányalevest, pisztrángot, bab, káposzta- és krumplisalátát, desszertnek pedig bobajkát, egy átpirított, mákos gubához nagyon hasonló édességet kaptunk. Mivel ilyenkor a vodkázás sem szokás, a karácsonyi menühöz kompótlevet ittunk. A vacsora elkészítésben Olga Szilcer, a magyarországi ruszin kisebbség vezetője segített, aki pont úgy főz, mint a nagymamánk, azaz visszafogottan, de nagyon jól és háziasan. Részünkről ugyan a vargányaleves még egy kis tejfölt elbírt volna, és nem bántuk volna a nagyvonalúbb fűszerezést sem, de a nagymama főztjét sem a kísérletezés és a szokatlan ízvilága miatt szeretjük. Annak pedig különösen örültünk, hogy nem csak Csenger és Mátészalka közt főzik paradicsommal a töltöttkáposztát, a durvább, sokkal jobban elterjedt, kapros verzió helyett.
Az egzotikus vacsoráiról ismert Lucullus Baráti Társaságtól megtudtuk, hogy a jövőben az örmény és afrikai vacsorák mellett, a hazánkban élő kisebbségek gasztronómiája felé is nyitnak, lesz például hamarosan roma vacsora is.
