Drámaian visszaesett a hazai babtermelés, a magyar konyha egyik alapélelmiszere több mint 95 százalékban külföldről érkezik az országba.
Mélypontra süllyedt a magyarországi babtermelés, pedig ez a növény nemcsak a magyar konya szerves része, hanem táplálkozási szempontból is nagyon értékes.
Töredékére esett vissza a magyar babtermelés
Az 1990-es években még évi 4-6 hatezer hektáron termesztettek babot az országban, mára ez a töredékére, alig több mint ezer hektárra csökkent – írja az Agroinform.
A termőterület zsugorodásával a mennyiség is drámaian visszaesett: 1991-ben még több mint 6 ezer tonna babot takarítottak be itthon, 2022-ben csupán 234 tonnát.
A jelentős visszaesés ellenére a bab iránti kereslet nem csökkent, csak a hazai termelés tűnt el szinte teljesen.
A Magyarországon elfogyasztott szárazbab csupán elenyésző hányada – mindössze 3,8 százaléka – származik belföldi termelésből.
2023-ban például 466 tonna volt a hazai termés, és több mint 12 ezer tonna import bab érkezett az országba.
A hazai termelés visszaszorulása miatt Kanadából, az Egyesült Államokból, Marokkóból, Etiópiából, Egyiptomból vagy éppen Lengyelországból érkezik a bab, gyakran olyan országokból, ahol más, olykor megengedőbb a növényvédelmi szabályozás.
A bab valódi szuperélelmiszer, amelynek magas a fehérjetartalma, gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, nagyon egészséges,a húsmentes étrendekben pedig alapvető fehérjeforrás. Ráadásul jól tárolható, így válsághelyzetekben is fontos alapélelmiszer.
