Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Reggel jelentette be a meghibásodást a Paksi Atomerőmű.
Ma hajnali 3 óra 3 perckor az MVM Paksi Atomerőmű 2. blokkján műszaki berendezés meghibásodása miatt 250 MW teljesítménykiesés történt, azaz kiesett a blokk teljesítményének a fele – jelentette be pénteken reggel az atomerőmű.
Komoly hiba történt
100 megavattot meghaladó teljesítménycsökkenés történt éjjel a paksi atomerőmű kettes blokkjában. A szakemberek a közlemény szerint dolgoznak a hiba elhárításán. Bár friss közleményük még nem érkezett, a hiba elhárulhatott, ugyanis a MAVIR honlapján már látszik a teljesítmény növekedése az elmúlt két órában – szúrta ki a Portfolio.
A paksi atomerőmű története
1967 őszén jelent meg a kormányhatározat az első magyarországi atomerőmű építéséről, amely a Duna és Csámpa-puszta között fekvő, hajdan Magyari-pusztának nevezett területet jelölte ki helyszínnek. Két évvel később megkezdték a tereprendezést is, a 70-es évek közepén pedig beköltöztek az első dolgozók is a leendő atomreaktor környékén felhúzott lakótelepekbe. 1975. október 3-án lefektették az atomerőmű alapkövét, majd 1982. december 28-án megindult a kísérleti termelés az első blokkban. 1987-re elkészült a reaktor negyedik blokkja is.
Az atomerőmű napjainkban az ország áramtermelésének 53,6 százalékát adja.
Így működik egy atomerőmű
Az atomerőmű felépítése nagyban hasonlít a hagyományos hőerőművekéhez. A reaktorban felszabaduló hőt mindkét esetben valamilyen hűtőközeggel szállíttatják el. A gőz a turbina forgólapátjaira kerülve meghajtja azokat, a mozgási energiából pedig villamos energiát termel a generátor. A gőz a kondenzátorba kerül, ahol lecsapódik, és újra folyékony halmazállapotúvá válik, a lehűlt víz pedig előmelegítés után újra visszajut a kazánba – vagy nyomottvizes atomerőmű esetén a gőzfejlesztőbe.
