Becsületesek a magyarok? Így teljesítettünk az „elvesztett pénztárca” teszten

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Képzeld el, hogy találsz egy pénztárcát, amiben pénz, kulcs, személyes iratok vannak. Mit teszel? A becsületes megtaláló szerepét vajon akkor is felöltöd, ha épp senki nem figyel? Állítólag nehéz mérni a becsületességet, de az „elveszett pénztárca” teszt mégis képes volt meglepetést okozni a kutatóknak.

Az első, eredeti kísérlet egész pontosan 40 ország összesen 355 városának bevonásával történt. A kísérletet hotelekben, bankokban, közhivatalokban és számos kulturális intézményben bonyolították le 13 kutatósegéd közreműködésével.

A csali egy áttetsző pénztárca volt, lássuk, hogyan szerepeltek a résztvevők.

A talált pénztárca és a becsületesség

2013 és 2016 közt világszerte több mint 17 000 ügyintézőt állítottak választás elé. A teszt forgatókönyve szerint a beépített ember sietősen odalépett a pulthoz, azzal a szöveggel, hogy talált egy pénztárcát a sarkon, de nagyon siet, ezért nincs ideje megkeresni a tulajdonosát. Az átlátszó pénztárcák miatt a résztvevők láthatták annak tartalmát. A tárcák felében kulcs, bevásárlólista és névjegykártyák, a másik felében kb. 13 dollárnyi (akkori értéken kb. 3500 forintnyi) pénz volt.

Az egészséges társadalom a becsületesség alapjain nyugszik
Fotó: AndreyPopov / Getty Images Hungary

A kutatóknak volt egy feltevése: azt gondolták, hogy a pénz torzít majd a becsületességen, ugyanis korábbi tanulmányok igazolták, hogy az emberek gyakran megbocsátják maguknak kis összegű pénz ellopását. Még úgy is, hogy nagy totálban jobban szeretünk magunkra jóságos, őszinte emberként gondolni. Viszont ez a kis összeg, az ismeretlen „áldozat”, valamint az, hogy nem is tudjuk, hol veszett el végül is ez a tárgy, így rajtunk valószínűleg nem keresi majd senki, ad egy kis lejtést a pályának.

A tesztben tudtukon kívül részt vevő emberek, ebben a nagyszabású, becsületességet vizsgáló kutatásban mind a közgazdászokat, mind a kutatást lebonyolítókat meglepték.

A várakozásoktól eltérően a pénz nélküli tárcáknak csupán 46%-át, a pénzt is tartalmazóknak viszont 61%-át jelentették. Ez a minta világszerte jellemző volt, a résztvevők korától és nemétől függetlenül, vagy hogy megfigyelték-e őket a pénztárca leadásakor. Amikor a kutatók megemelték a kísértésbe esés esélyét azzal, hogy közel 100 dollárt tettek a pénztárcába, az eredmények új fordulatot vettek. Az esetek 72%-ában jelentették az elveszett pénztárcát.

Lopás vagy becsületesség 

Sok elmélet létezik, hogy miért becsületesebbek az emberek, ha a pénztárca értékesebb. 100 dollár mindenképp növeli az önös érdeket. Azonban a nemzetközi felmérések szerint az emberek már lopásnak érezték volna nagyobb összeg zsebre vágását, ami megnehezítette volna pozitív énképük fenntartását. Az is lehetséges, hogy amikor a pénzügyi tét magasabb, a pénztárca tulajdonosának feltételezett kára is az. A becsületesség melletti elköteleződésünk a munkahelyünkön más szintű lehet, így a résztvevők lehet, hogy másképp viselkedtek volna munkahelyen kívül.

A Reader's Digest felbuzdulva a fenti kísérleten, elvégezte a sajátját: 192 pénztárcát „veszítettek el” riportereik a világ különböző városaiban. Mindegyikben elhelyeztek egy nevet mobiltelefonszámmal, egy családi fotót, kuponokat és névjegykártyákat, valamint 50 dollárnak megfelelő összeget. Mind a 16 kiválasztott városban 12 pénztárcát „vesztettek el”, parkokban, bevásárlóközpontok közelében és járdákon. A tesztben Budapest is részt vett.

Így szerepelt Budapest a teszten

Gazdájához visszatalált pénztárcák: 12-ből 8.

A tizenhét éves Györfi Regina volt az egyik megtaláló, aki a pénztárcában található mobiltelefonszámot rögtön azután tárcsázta, hogy egy bevásárlóközpont területén megtalálta az elhagyott holmit. „Emlékszem, hogy az autóból apukám vette észre az út szélén elhagyott pénztárcát” – mesélte az újságnak. „A tulajdonos nagyon hálás volt, a pénztárcában lévő papírok nélkül el kellett volna halasztania az esküvőjét, amelyre még aznap került volna sor!” 

A 12-ből azonban akadt olyan is, aki nem tűnt annyira becsületesnek. Egy hatvanas évei elején járó nő a megfigyelések szerint kinyitotta a tárcát, majd bement egy közeli épületbe.

A legbecsületesebb ország: Helsinki, Finnország

Gazdájához visszatalált pénztárcák: 12-ből 11.

Lasse Luomakoski, egy 27 éves üzletember volt az egyik becsületes megtaláló. „A finnek természetüknél fogva becsületesek” – nyilatkozta. „Mi egy kicsi, csendes, szorosan összetartó közösség vagyunk. Alacsony a korrupció, még a piros lámpán sem megyünk át.” Kallio munkásnegyedében egy hatvanas éveiben járó házaspár is hasonló véleményen volt: „Természetesen visszavittük a tárcát. A becsületesség egy belső meggyőződés.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.