Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A macskanyelv egykor igazi ünnepi nyalánkságnak számított, ami jutalomszámba ment a gyermekeknél.
Az egész Európában elterjedt macskanyelvnek valójában többféle változata létezik, és nem mindegyik csokoládéból készül. Retró édességeket bemutató sorozatunkból megtudhatod, hogy melyik édesség lehetett az „őse”, illetve annak idején kinek köszönhetően jelent meg Magyarországon.
Innen ered a macskanyelv
A macskanyelv, melynek elnevezése egyszerűen onnan ered, hogy alakja a macska nyelvére hasonlít, egy lapos, babapiskótára emlékeztető ropogós teasüteményként kezdte meg pályafutását, amit Franciaországban és Angliában teához, kávéhoz vagy krémes desszertek mellé fogyasztanak.
A hazánkban ismert csokoládéváltozat Gerbeaud Emiltől származik. A svájci származású cukrászmester 1884-ben költözött Magyarországra, majd Kugler Henrik cukrászüzletéhez társulva a budapesti Gizella (ma Vörösmarty) téren nyitotta meg híres cukrászdáját, ahol több saját készítésű édességet is árusított.
A zserbó mellett ő honosította meg Magyarországon a konyakos meggyet és a macskanyelvet is.
A cukrászmester az utóbbi megalkotásához valószínűleg a hasonló alakú teasüteményből merített ihletet, ami telitalálatnak bizonyult. A csokoládéból készült macskanyelv 1892-re egész Európában ismertté vált, majd a világ más tájait is meghódította.
Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője szerint a klasszikus retró édesség nálunk a szocializmus idején érte el népszerűsége csúcsát, amiben nagyban közrejátszhatott, hogy
minősége kiemelkedett a többi csokoládé közül.
„A macskanyelv igazából nem más, mint egy jellegzetes, hosszúkás, két végén kidomborodó csokidarabka. Jellemzően tejcsokoládéból, étcsokoládéból vagy fehér csokoládéból készül, de ma már akár marcipános változatával is találkozhatunk” – emelte ki a szakember.
