Ezért nem szabad soha levágni a macska bajszát

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Itt van 10 érdekes tény, amely egészen más megvilágításba helyezi, amit a macska bajszáról gondoltál.

Bár első ránézésre nem sokban különbözik egy csokornyi hosszú szőrszáltól, a macska bajsza fontos érzékszervi eszközként funkcionál, amely rendkívüli érzékenységgel bír, és sok szempontból nélkülözhetetlen az állat számára.

Mire szolgál a macskák bajsza?

Dr. Sara Ochoa állatorvos szerint a macskák a bajszukat is igénybe veszik ahhoz, hogy felmérjék környezetüket, ami már közvetlenül születésük után is komoly jelentőséghez jut. Mivel a kölykök vakon és süketen jönnek világra, többi érzékszervük kifejlődése előtt csak a bajszukra számíthatnak a tájékozódásban.

A macskák bajszának szőrtüszője tele van idegekkel, a bajusz hegyén pedig egy proprioceptor néven ismert érzékszerv található, amelyek együttesen hihetetlenül érzékennyé teszik őket a rezgésekre és a környezetük változásaira.

Kiegészítő érzékszervként használják a körülöttük lévő világ megértéséhez.

A bajusz sokkal mélyebben ágyazódik be a testbe, mint a normál szőrzet, mivel kapcsolatban áll az izom- és idegrendszerrel is, így érzékszervi üzeneteket küldhet az agynak a macska környezetéről. És ezzel még mindig csak a felszínt karcoltuk! Lássuk, milyen érdekességeket tartogat még a macskabajusz.

A macska bajsza egy sor fontos funkciót tölt be
Fotó: Cyndi Monaghan / Getty Images Hungary

1. Nem csak a pofát borítja

Azt gondolhatod, hogy a macska bajsza csak az orr körüli részre csoportosul, de kiterjed a szem, a fül, az állkapocs és a mellső lábak feletti területekre is. Ez az egyik oka annak, hogy a macskák annyira sikeres vadászok: a mellső lábukon lévő szálak segítségével meghatározhatják zsákmányuk mozgását.

2. Teljesen szimmetrikus

A macska pofájának két oldalán szimmetrikus elosztásban 12-12 szál bajusz található, ami elősegíti, hogy nagy pontossággal mérhessék fel környezetüket.

3. Mérőszalagként is használható

Megfigyelted már, hogy a macska mindig a fejét dugja be a nyílásokba a többi testrésze előtt? Azért, mert a bajsza beépített vonalzóként működik: kiválóan felmérheti vele, hogy milyen szűk az adott hely.

4. Érzékeli a rezgéseket

A macska bajsza érzékeli a levegő vibrációit, ami kapóra jön a távolságok felmérésekor vagy a zsákmány üldözésekor. Ezen túlmenően képessé teszi az állatot a légáramlatok változásainak érzékelésére is, ami figyelmeztető jelként szolgálhat, ha veszély közeledik.

Kicsit olyan, mintha saját radarja lenne.

5. Segíti a közeli látást

A macska közelről nem lát túl jól. Olyannyira nem, hogy 30 centiméternél közelebbről gyakorlatilag semmit nem érzékel. A bajszával azonban legalább feltérképezheti, hogy mi van előtte. Ha hozzáér valamihez, meg tudja állapítani annak a helyét, méretét, sőt a textúráját is.

6. Megkönnyíti az éjszakai tájékozódást

Téged is lenyűgöz, hogy a macskád éjszaka is zökkenőmentesen közlekedik, anélkül hogy nekimenne valaminek? Különös képessége részben szintén a bajszának köszönhető. A magyarázat a következő. Egy helyiségben a légmozgás attól függően változik, hogy hol vannak a bútorok, a macskák pedig a bajszuk segítségével érzékelik ezt, ami egy üzenet formájában eljut az agyukba (az igazsághoz hozzátartozik, hogy a macskák jobban látnak a sötétben, mint az emberek).

A tájékozódást és a szűk helyek felmérését is segíti
Fotó: Image by Chris Winsor / Getty Images Hungary

7. Elárulja, hogyan érzi magát a macska

A bajusz betekintést nyújthat a macska lelkivilágába is. Ha merev, az azt jelenti, hogy fenyegetve érzi magát, ha pedig ellazul, az annak a jele, hogy boldog és elégedett. Ha ellenben előreszegezi, arról lehet szó, hogy érdeklődő vagy kíváncsi.

8. Alapvető védelmet nyújt

A macska bajsza arra is alkalmas, hogy megvédje testének érzékeny pontjait az esetleges veszélyektől vagy sérülésektől. A szem körüli bajusz például már a legapróbb érintésre – akár egy kis porszemre is – reagál, lehetővé téve, hogy az állat megrázza magát vagy pislogjon, ilyen módon eltávolítva azt. Amikor pedig a macska a szabadban jár, és felfedezi a világot, elsőként a bajsza érzékeli az éles tárgyakat és akadályokat, ami alapvető védelmet nyújt a szemnek és a pofának.

9. Megváltozhat a színe

Ahogy mi az életkor előrehaladtával őszülni kezdünk, úgy a macska bajszánál is gyakori, hogy elkezdi az öregedés jeleit mutatni. Nem mindig történik meg, de ha igen, akkor a hófehér bajuszszálak sötétszürke vagy akár fekete színűre változhatnak.

10. Nem szabad levágni

A macska bajszát soha, semmilyen körülmények között nem szabad levágni. Ennek katasztrofális következményei lehetnek, mivel így képtelen lesz megfelelően felmérni és érzékelni környezetét, ami megzavarhatja, és ijedtséget válthat ki belőle. Ha néhány kihullik, attól viszont még nem kell megijedni, gyorsan visszanőnek maguktól is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.