Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Partizni mostanában sajnos nem lehet, maximum a saját háztartásunkban élőkkel, akikből finoman szólva is elegünk lehet mostanra. A hélium viszont velünk maradt, és kiváló lehetőséget nyújt egy kis szórakozásra, ha úgy érezzük, már semmi sem dobja fel a hangulatunkat.
Ugyanakkor joggal merül fel a kérdés, hogy nem veszélyes-e a jellemzően lufikból kiszívott gáz? Tudjuk, milyen hatással van a tüdőnkre? Miért változik meg tőle a hangunk? Ehhez először tisztába kell tennünk azt, mégis mi történik a szervezetünkben akkor, amikor hangot adunk ki. John Smith akusztikai szakértő, a Sydney-i Új-Dél-Wales Egyetem biofizikusának magyarázata szerint a hangot úgy hozzuk létre, hogy a gégefőben található hangszalagok rezgésbe jönnek és megszakítják a tüdőből és a légcsőből kiáramló levegő útját. Összesen két hangszalagunk van, ezek vagy összesimulnak, s ekkor a levegő megrezegteti őket és zöngés hangok jönnek ki a szánkon, vagy rés támad köztük: ilyenkor képezzük a zöngétlen hangokat.
A helyzetet bonyolítja, hogy a levegő az orrüregen (innen jönnek az orrhangok) és a szájüregen át (itt képezzük a mássalhangzókat és a magánhangzókat) is távozhat. Az, hogy valakinek milyen a beszédhangja, a hangszalagok vastagságától és feszességétől, illetve a gége méretétől is függ. Ezért mélyebb a férfiak hangja: nagyobb a gégéjük. Ez teszi még viccesebbé esetükben a héliumozást. Az azonban nagy tévhit, hogy a hangmagasságukon változtatna bármit is.
Ahhoz, hogy megértsük a hélium működését, még egy dologgal meg kell ismerkednünk, ez pedig a hangszín. Ez az, amin a gáz képes változtatni. Alapvetően a hangszín – legalábbis az Amerikai Akusztikai Társaság meghatározása szerint – az, ami segít két ugyanolyan hangerősségű, alapfrekvenciájú és hangmagasságú hang megkülönböztetésében. Függ a rezgés frekvenciájától, a hangnyomástól, az anatómiai tulajdonságainktól és még egy sor dologtól. A hangszín tehát nagyon leegyszerűsítve az, ami nem a hangmagasság, nem a hangosság, hanem az, ami megkülönbözteti két ember vagy két hangszer hangját.
Ez az, amin a hélium kavar egy kicsit. Nem képes megváltoztatni a hangszálakat, nem rövidíti le a hangcsatornákat (a hangszalagoktól a szájig terjedő részünk), hanem hatása annak köszönhető, hogy háromszor olyan gyorsan terjed, mint a levegő, s a hanghullámok is 2,7-szer gyorsabban terjednek benne. Emiatt azok a frekvenciák, amik a héliummal képződnek, hangosabbá válnak. Ettől a rezonanciaváltozástól halljuk úgy, hogy a mély hangú ismerősünk is sipít. Ám a hélium sem teszi ugyanolyanná mindenkinek a hangját: a kiadott röhögéskeltő hangszín függ az adott ember hangcsatornájától.
Tényleg veszélyes lehet?
A hélium nem mérgező. Kémiai szempontból közömbös, színtelen, szagtalan nemesgáz, ami nemcsak a lufikban van jelen, de a hidrogén után a második leggyakoribb elem a világegyetemben. Mivel légkörünkben csak nagyon kevés van belőle (a gravitáció sem képes megtartani), ezért a földgázból hozzák létre. Ez okozza a vesztét is: ahogy kifogyunk a földgázból, úgy a héliumból is, azaz egyre kevesebb lehetőségünk lesz azt különböző lufik és más szórakoztató játékok magasba emelésénél használni. Azaz egyre drágább lesz, amíg nem találunk más gazdaságos előállítási formát. No de visszatérve a veszélyességéhez: amikor héliumot lélegzünk be, akkor értelemszerűen oxigént nem. Ennek hiánya pedig érződik a szervezeten: egy szippantás a lufiból még nem okoz mondjuk ájulást, de ha folyamatosan héliumozunk, az oxigénhiány jelei egyre erősebbé válnak. Arról pedig mindenkit lebeszélnénk, hogy a héliumos palackból szívjon gázt, mert ez akár a tüdő elrepedéséhez is vezethet, ami nemcsak kellemetlen, de halálos is lehet.
Beszélj úgy, mint Darth Vader
A hangunkat nem csak a hélium változtathatja meg. A kén-hexafluorid egy kevéssé ismert kellék, ami rajzfilmhang helyett bárkiből mély hangú szörnyet csinál egy rövid időre.
Ez az általában cseppfolyósítva szállított gáz színtelen, szagtalan, és szintén nem mérgező. Évente több mint 10 000 tonnát állítanak elő belőle, alapvetően a villamosiparban használják, illetve védőgázként a magnézium előállítása során. Ez egyébként nem túl szerencsés, mivel a kén-hexafluorid a legerősebb üvegházhatású anyag, nem véletlenül szabályozzák vagy akár tiltják is a használatát Európában. Belélegezve ellentétes hatással bír, mint a hélium: a kén-hexafluoridban 0,44-szor lassabban terjed a hang, mint a levegőben, így az nem magas lesz tőle, hanem mély. A veszélyei ugyanazok, mint a héliumnál, azaz oxigénhiányos állapot alakulhat ki, ráadásként azonban a szén-dioxidot is kiszorítja a tüdőből, ami hatással lehet a légzési reflexre. Mivel jóval nehezebb beszerezni, mint a héliumot, ezért szerencsére kevesebben is használják játékszerként vagy partikellékként.
