Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Bloom a vízforralás mellett fertőtlenítésre és párolásra is jó és akár jövő héttől le lehetne gyártani.
Az Angliát képviselő Jordan Lee Martin nyerte az Electrolux Design Lab 2015 döntőjét és az ezzel járó tízezer eurót, valamint a fél éves ösztöndíjat, a Bloom névre keresztelt vízforralójával. A találmány a eredeti funkciója mellett még a növényeket is gondozza, vagy akár párolni és tisztítani is lehet vele. A közönségdíjat pedig a brazil Larissa Trindade lett Weaver névre keresztelt ruhajavító és anyag analizáló szerkezetével nyerte, igaz ő a legjobb hat közé nem került be. A 60 ország 1500 pályázatából hat jutott a döntőbe, köztük Tobias Tsamisis is, aki a Moholy Nagy Művészeti Egyetem ösztöndíjas hallgatója. A versenyt élőben izgultuk végig Helsinkiben, majd az Electrolux Design Igazgatójával vettük egyenként sorra a pályaműveket.
Az egyetemista és főiskolás formatervezőknek szóló nemzetközi verseny idén az "Egészséges, boldog gyerekek" témakörben kereste a válaszokat arra, hogyan lehet biztosítani a gyerekek számára egészséges, boldog és inspiráló környezetet. A zsűri tagjai Hanna Harris, a Helsinki Design Hét programigazgatója, valamint Fedrik Magnusson design szakértő volt. A zsűri elnöke pedig Lars Erikson, az Electrolux designigazgatója volt, a verseny után ő mesélt a Díványnak a pályázatokról és arról melyik munkáról mit is gondolt a zsűri.
A nyertes: Bloom
Az első helyezett Jordan Lee Martin pedig az Egyesült Királyság versenyzője, Bloom elnevezésű pályázatával játékos leckéken keresztül oktatja a gyerekeket és a felnőtteket is az egészséges étkezésre, mindezt egy egyszerű, mágneses indukcióval működő vízforralón keresztül, aminek kiáramló gőze tipikus erkélyes fűszernövényeket táplálna, vagy éppen sterilizálna egy cumisüveget, esetleg egy kis zöldséget is lehetne benne párolni. Martin elmondta, hogy az inspirációt a családból vette, autista testvére miatt hamar meg kellett tanulnia ellátni magát, és a szeretteinek is segíteni. „Azt láttuk, hogy Jordan kitalálta, mi is a koncepciója és mi az, amit meg szeretne oldani, ezt pedig egy világos prezentációban mondta el a zsűrinek. Tetszett az elegáns kivitelezése és a modularitása, nem csak a funkciókat találta ki, hanem egy új, előremutató designt is adott hozzá” – mondta a Díványnak a zsűri elnöke, aki arról is beszélt, hogy ezt akár el tudná képzelni, mint egy új konyhai kiegészítőt.
Második helyen a babakocsi, ami tisztítja a levegőt
A litván Dominykas Budinas egy futurisztikus babakocsival szállt be a versenybe, és a második helyezést érte el, így 6000 eurót vihetett haza. Az Air Shield névre keresztelt műve a legkisebbeknek teremt tiszta levegőt. A nagyvárosi gyakorló szülők csecsemőit 10 hónapos koráig védené légszűrővel a magas légszennyezettségtől, míg a babakocsiban hűtő-fűtő berendezés is lenne, na meg egy mikrofon, hogy a környezeti zajok mellett az édesanyja hangját is hallja a gyerek úgy, hogy közben a tüdejét nem éri a szmog. Kissé futurisztikus és valahol ijesztő is volt azt látni, hogy a fiatal tervező szerint a légszennyezettség már annyira erős és az életet is befolyásoló probléma, hogy a gyereket gyakorlatilag egy burokban kell tartani, de a zsűri értékelte, hogy egy aktuális és valós problémára keresett Budinas megoldást, ami konkrétan életmentő is lehet. „Esztétikailag lehetne szebb és jobban kivitelezett, de a koncepció nagyon releváns és valóban megoldást ad egy, az emberiséget érintő problémára" – foglalta össze Erikson.
Harmadik a hulahopp karika, ami szintén a levegőt tisztítja
Jeongbeen Seo Dél-Koreát képviselte, a Quadruple H nevű pályaműve légtisztító és hulahopp karika egyben, ezzel harmadik helyezést ért el és 4000 euróval lett gazdagabb. Ő a gyerekkori hobbiját valósította meg, vagyis hulahopp karikázás közben tisztítaná a levegőt. A tervei szerint a karikát az ablak elé is lehetne szerelni, ekkor is tisztítaná a beáramló levegőt, sőt hologramos kivetítőt is tett a karikába, bár nem teljesen értettük, hogy minek. „Esztétikailag ez a karika az, ami kimagaslik a többi közül. Elegáns a megjelenése, jó a tervezése, inspiráló a koncepció, de nem tudtuk a harmadiknál jobbra értékelni a technológiai paraméterek miatt” – utalt arra Erikson, hogy a versenyző a kérdések során nem tudta pontosan elmondani, hogy mennyi levegőt tudna milyen felhasználás mellett megtisztítani a karika, de látták és értették a zsűri tagjai, hogy hogyan tenné élvezhetővé a gyerekek számára a légtisztító hulahopp karikát.
A magyar versenyző a jövő osztálytermét mutatta be
A hat döntős mű közül a Magyarországot képviselő Tsamisis, a MOME ösztöndíjas hallgatója a főzés kategóriában nevezett Future Classroom nevű koncepcióját prezentálta Helsinkiben a zsűrinek. A jövő osztálytermeibe tervezett interaktív főzőpultot, ami aquaponic rendszerrel önfenntartóként funkcionálna és a gyerekek azt is megtanulnék, hogyan kell például paradicsomot termeszteni. Mint elmondta, a gyerekek második otthona az iskola, ahol játékos módon tanítaná a gyerekeket az egészséges és környezettudatos étkezés fontosságára, amit akár otthon is folytathatnának. A prezentációjából kiderült, hogy a gyerekeket motiválná is, minél több időt töltenének a főzőpulton tanulással, annál több kártyát gyűjthetnének állatokról, növényekről, hiszen gyerekkorában ő is szívesen gyűjtött és cserélgetett ilyen kártyákat. A prezentáció után a zsűri és a Twitterezők is kérdezhettek, így kiderült, hogy Tsamisis újrahasznosított termékekből képzeli el a a konyhapult kivitelezését, és először kisebb csoportokon próbálná ki, hogy mennyire működik. A tervei szerint a pultot nem csak főzésre lehetne használni, a mosogatót és a főzőlapot könnyedén el lehetne tüntetni, és akkor akár biológiát, vagy történelmet is lehetne játékosan tanulni. „Amíg robotokat tervezünk, elfelejtjük, a gyerekeinket egészségesen etetni”- hangzott el a Magyarországot képviselő versenyző fő motivációja. A zsűri azonban mert nem látta benne az előremutató design megoldásokat, például jobban örültek volna egy moduláris megoldásnak, ami nem annyira fix, mint a tervekben szereplő asztal, aminek a magasságaival kapcsolatban is kétségeik voltak, hiszen fontos, hogy a gyerekeknek és otthoni használat esetén a felnőtteknek is kényelmes legyen. „A problémánk, hogy nem praktikus, ráadásul drága is. Egy egyszerű moduláris design jobb lett volna és nem kellett volna ennyire koncentrálni arra, hogy mindenképpen bútor érzése legyen az embernek, ha ránéz.”
Robotok nevelnék és vigyáznának a gyerekeinkre
A mexikói Fabiola Garcia Bustos egy Voris névre hallgató robotot, vagyis inkább szobai szörnyecskét tervezett, és azt tanítaná meg a gyerekeknek, hogyan vigyázzanak a ruháikra. Ezt úgy képzeli el, hogy a robot szólna a gyereknek, hogy szedje össze az eldobált ruháit, sőt UV fény segítségével ki is tisztítana például egy pólót, ha a gyerek azt „megeteti vele”, de egy mosógépet azért nem váltana ki. Bustos motivációja az volt, hogy egy olyan szörnyet szeretne a gyerekek szekrényébe tenni, ami inkább barát és tanulni is lehet tőle. „Nem vagyok benne biztos, hogy ez a jó megoldás erre a jelenségre és esztétikailag sem biztos, hogy ez a jó irányvonal és a technológia sem biztos, hogy készen áll erre a robotra” – fogalmazta meg a zsűri véleményét Erikson. A prezentáció során részünkről is felmerültek olyan kérdések, minthogy szükséges-e még egy, nagy helyet foglaló eszköz az egyébként is játékoktól zsúfolt gyerekszobába, valamint, hogy mi történne, ha nem egy pólót, hanem például egy fakockát próbálna a gyerek megetetni a robottal. A tervező mindezt egy olyan érzékelővel oldaná meg, ami jelezne, ha nem ruhaanyag landolna benne és egyszerűen kiköpné azt.
Az oroszországi Mary Pilyugina Plato nevű robotja bébimonitorként segíti a gyermekekkel való törődést. Pilyugina 5 féle, különböző alakú terméket tervezett, amiket a gyerek különböző életszakaszaiban lehetne használni. A babákra az Octa vigyázna, ami analizálná a gyerek arckifejezéseit és megtanulná, hogy milyen arc és sírás mit jelent, hogy ha szükséges, akár egy altató dallal megnyugtassa a síró csecsemőt. Később mozgást motiváló szerkezetet lehetne használni, majd olyat, ami követi a gyereket és jelez a szülőnek, hogy éppen hol van, de ezen kívül sterilizálót, vagy éppen öltöztetővé és ággyá alakítható babakádat is tervezett a versenyző. „Ez egyszerűen túl bonyolult volt” – mondta a zsűri elnöke, amivel teljesen egyet tudtunk érteni. „Túl nagy lett és túlságosan a formára és a mögöttes filozófiára fókuszált, miközben nem tudtuk meg a prezentáció során, hogy mire is jó ez igazán és nem tudott meggyőzni minket. A forma és a design nem igazán emberi és barátságos, inkább olyan, mint egy űrből érkezett idegen tárgy, ami miatt úgy éreztük túl erős ez a megjelenés, hogy a gyerekek barátságosnak találják.”
Jó ötlet kell és már létező technológia
Jövőre újra lesz Design Lab verseny, de a témán még nem gondolkoztak. „Nagyon érdekel a digitális világ és érdekelne, hogy a konyha hogyan lehet még jobban részese a digitális világnak anélkül, hogy bonyolítanánk az életet. De majd hamarosan kiderül, mi lesz a jövő évi témánk”. Azért, hogy 2016-ban is álljon magyar versenyző a színpadon, megkérdeztük azt is a zsűri elnökétől, hogy neki milyen pályaművek tetszenek igazán. Erikson szerint aki jelentkezik, az figyeljen arra, hogy nem kell futurisztikus megoldásokat kitalálni, gondolkodjanak a közeljövőben, olyan megoldásokkal, amik akár a jelenben is elérhetőek és valóban előremutasson. Az ötlet sokkal fontosabb, minthogy egy új találmánnyal álljon elő a versenyző.
