Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Valami nem stimmel a nagy paprika-gate-tel, a Spar cáfol, hiába tett közzé a Greenpeace minden bizonyítékot. A rovarirtós paprikáról egyébként már március közepén tudták, hogy problémás, mégsem szóltak eddig.
Kedden, a Greenpeace jelentése után a fél sajtó a hiperekben-szuperekben kapható növényvédőszeres, egyetlen esetben pedig rovarirtós paprikákról cikkezett. A kampányszervezet ugyanis önszorgalomból 7 különböző áruházlánc üzletéből összesen 12 étkezési paprikából vett mintát, hogy megtudják, milyen kemikáliákat tartalmaznak. A vizsgálatokat független, akkreditált laboratóriumban végezték el, a Wessling Hungarynél, a teszten pedig fennakadt a Spar egyik terméke, mivel a szentesi paprika forgalomból kivont, engedély nélküli mérgező rovaritóval volt szennyezett. Igenám, csakhogy az áruház azt állítja, nekik márpedig nincs olyan termékük, amiről a jelentésben írnak – ugyanakkor a Greenpeace fotói és videói azt alátámasztják, hogy vásároltak paprikát a Sparból március 5-én. Megkíséreltük összeszedni, amit erről a sztoriról tudni lehet.
Ez történt
- A Greenpeace közleménye szerint a szervezet a legismertebb hazai áruházláncok (Tesco, Spar, CBA, Coop, Aldi, Penny, Auchan) paprikaválasztékát vizsgálta, önszorgalomból. 12 mintát (étkezési zöldpaprikát, TV- és lecsópaprikát, illetve 1 kápiát és 1 bio kaliforniai paprikát) vásároltak közjegyző jelenlétében budapesti áruházakban 2015. március 5-én. A felkért független labor növényvédőszer-maradékokat keresett a mintákban.
- A táblázat alapján elmondható, hogy a 240 vizsgálati eredményből (összesen egyébként jóval többet vizsgáltak) összesen 26 esetben mutatott ki növényvédőszer-maradékot a független, akkreditált labor, ezek közül azonban mind a 26 a megengedett növényvédőszer-maradék határérték alatt maradt és 212 esetben még csak ki sem tudták mutatni a hatóanyagokat. Összes két esetben (diklórfosz és klórfenapír, mindkettő rovarirtó) volt olyan hatóanyag, ami betiltott, értéke pedig magasabb volt, mint a megengedett.
- A Greenpeace közlése szerint a nem engedélyezett anyagokkal szennyezett paprikát a Sparban vásárolták – a Spar viszont az időközben nyilvánosságra hozott blokk, a fotók, a közjegyzői jegyzőkönyv és a kiválasztáskor készült videó ellenére ragaszkodik hozzá, hogy a laborvizsgálat jegyzőkönyvben rögzített termék (Műanyag tasak/hegeszt. zárva 2X225 gramm kiszerelésben) nem kapható náluk. Ezeket figyelembe véve három verzió lehetséges: a) tényleg nem kapható náluk, b) kapható, de egyszerűen rosszul/hibásan jegyezték fel a labor jegyzőkönyvében, ezért nem azonosítható c) összekeveredtek a minták a laborban.
- A Spar szerint szakmailag nem elég megalapozott a vizsgálat, és mivel ellenminta-vétel nem volt, így szerintük a vizsgálati eredmény utólag nem ellenőrizhető. Álláspontjuk szerint az azonosíthatóság is kérdéses, mivel „a mintavételi eljárás során nem rögzítették a termék pontos nevét, tételazonosítóját."
- A problémás termék vizsgálatával március 11-én végzett a Wessling, ám a Greenpeace csak március 30-án értesítette a Nébih-et erről.
Ezt mondják a felek
Spar – „A videón látszik, hogy valamilyen paprikát – amin nem annyira kivehető, hány darabos, akárcsak a tételazonosító és a dátum sem – megvásárolnak. A közjegyzői okirat nem említi meg, ki a gyártó. Ez együttesen nem egyezik meg azzal a jegyzőkönyvvel, mely a laboreredményeket tartalmazza." A cég elhiszi, hogy vásároltak náluk paprikát, erre bizonyíték a közjegyzői okirat, de a laboratóriumi jegyzőkönyvön szerintük egy más termék szerepel, tételazonosító és márkanév megnevezés nélkül. „Ilyen terméket a rendelkezésre álló adatok alapján nem árulunk és nem is árultunk az elmúlt két évben" – szögezte le a Díványnak a Spar szóvivője, aki megjegyezte azt is: az Európai Unióban nem így működik egy akkreditált vizsgálat. Itt a tételazonosításra és az ellenminta-vételre gondolt.
A diklórfosszal szennyezett paprikát a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezete szállította be a Sparnak (más termékük a Greenpeace szerint is simán átment a teszten). A szövetkezet elnöke, Ledó Ferenc megkeresésünkre közölte, hogy nem szeretné kommentálni az esetet, mert a hatósági mintavétel folyamatban van. Elmondása szerint a sajtóval majdnem egyidőben (kedden) kapták meg a Greenpeace tájékoztatását az eredményről, melyre válaszul az általuk elrakott ellenmintát ellenőrizték volna, ez azonban ekkor már nem volt meg. A szövetkezet ugyanis minden beérkezett termékből tesz el, pont az ellenőrzés miatt, 10 nap után viszont ezeket megsemmisítik, így egy március elején kiszállított terméket március végén már nem tudnak ellenőrizni. Mint elmondták, a kimutatott vegyszer jelenlétét már csak azért sem értik, mert az ő termelőik egyébként biológiai növényvédelmet alkalmaznak, a hasznos rovarokat viszont ezek a növényvédő szerek megölnék, így nem is érti, miért alkalmazná bárki náluk ezeket a szereket. Mintavételt kértek a Nébih-től, ennek eredménye keddre vagy szerdára várható.
Greenpeace – A szervezet szóvivője az ellenminta-vételről a következőket mondta el a Díványnak: „Közjegyző jelenlétében vásároltuk a termékeket, hiteles jegyzőkönyv készült, akkreditált laborba kerültek a minták ezért nem volt indokolt az ellenminta-vétel." Az azonosításról pedig azt mondják: ott a videó és a közjegyző által hitelesített jegyzőkönyv, amiből kiderül, hogy a Sparból vették azt paprikát 2015. március ötödikén, amely a forgalomból kivont rovarirtókkal volt szennyezett. Véleményük szerint a címke fotó, a csomagolás és a blokk alapján azonosítható a termék.
Ezt meg a szakértő
Megkerestünk egy növényvédelmi szakértőt, aki úgy véli, előbb két, az Európai Parlament és az Európai Tanács rendeletében is szereplő fogalmat kell tisztázni, hogy érthető legyen, mit is állapítottak meg a vizsgálatból.
- Növényvédőszer-maradék határértéke (MRL): Ez az élelmiszerben vagy takarmányban, illetve azok felületén előforduló növényvédőszer-maradék koncentrációs szintjének engedélyezett felső értéke.
- Kimutatási határérték: a legalacsonyabb mennyiségileg meghatározható maradékkoncentráció, amelyről megfelelő ellenőrzési módszerekkel, rendszeres ellenőrzések révén jelentés készíthető.
A táblázat alapján elmondható, hogy 240 vizsgálati eredményből 212 esetben nem lépte át a hatóanyag szintje a kimutatási határértéket, 26 esetben pedig jóval a maximum alatt, tehát a megengedhető szinten maradt. Összesen egyetlen minta esetében volt két kirívó eredmény, ami nemcsak meghaladta a határértéket (MRL), de ezeket a hatóanyagokat még be is tiltották korábban. Az általunk megkérdezett, névtelenséget kérő szakértő szerint a lehetséges rákkeltő diklórfoszt 2006 óta nem lehet használni és árusítani sem, eltarthatósága mindössze 3 év. Akárcsak a diklórfosz, úgy a másik problémás anyag, a klórfenapír is rovarirtásra alkalmas.
Ezt pedig a Nébih
Azért a helyzet közel sem olyan vészes, mert mint azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársa a VS.hu kérdésére elmondta: éves szinten mintegy 2500-3000 friss zöldség-és gyümölcsmintát vizsgálnak meg, és az utóbbi években csak az esetek 0,5-1 százalékában találtak kifogásolni valót határérték feletti mennyiségben mért szermaradék tartalom miatt. 2011 és 2014 között 747 paprikát vizsgáltak, ebből összesen 5 volt problémás. A Nébih szerint ez messze alatta marad a nemzetközi átlagnak.
Akkor most mit is tudtunk meg?
Azt, hogy a 12 mintából 8 esetében volt növényvédőszer-maradék a paprikában, de a két tiltott hatóanyagon kívül egyik sem haladta meg a megengedett határértéket, sőt, jóval alatta maradt. A tálalás révén a többség számára az vált világossá, hogy a vizsgált minták kétharmadában volt valamilyen szennyezés. És tényleg, csak hát összesen egyetlen minta volt valóban problémás. A tényekhez hozzátartozik, hogy ezek a hatóanyagok növényvédőszerek és nem vegyszerek hatóanyagai.
Mit tehet, ha fogyasztott a paprikából?
Dr. Zacher Gábor toxikológus és a Honvédkórház sürgősségi osztályának vezetője a Dívány kérdésére elmondta: nincs oka aggodalomra annak, aki fogyasztott a diklórfosszal és klórfenapírral szennyezett paprikából – naponta (!) 15-20 kilogrammot kellene enni ebből a termékből, hogy egészségügyi kockázata legyen.
A Greenpeace mindenesetre azt mondja: „Amit állíthatunk, az az, hogy nehezen kiszámítható, hogy mit tartalmaz az a paprika, amit a hazai boltokban kapunk. A helyzet nem tragikus, de jelentős előrelépést várunk." Illetve azt is: „A Greenpeace a hazánkban jelen lévő összes élelmiszerlánctól azt várja, hogy az emberi egészséget nem veszélyeztető, szintetikus vegyszerektől mentes zöldségeket és gyümölcsöket biztosítsanak vásárlóiknak; ennek érdekében pedig támogassák az uniós és hazai mezőgazdasági célú források átcsoportosítását úgy, hogy az ökológiai gazdálkodás számára jelentősen nagyobb források álljanak rendelkezésre."
A Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője, Simon Gergely dán hatóságokra hivatkozva azt mondta: a különböző vegyszerek együttes hatása kiszámíthatatlan: összeadódhatnak, sőt fel is erősíthetik egymás hatását. Ezen együttes hatásokat azonban a jogszabályok nem veszik figyelembe. Bárhogy is, nem győzzük hangsúlyozni, hogy a talált anyagok csak egyetlen minta esetében voltak kritikusak.
A lényeg pedig, hogy akárhonnan is vásárolnak, mossák meg alaposan az összes gyümölcsöt és zöldséget, ha pedig még ecetet is alkalmaznak hozzá, az állítólag sokat segít. Legalábbis a Greenpeace szerint.
