Skandinávia lángokban: kié a sajtszeletelő?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

First World Problem No. 1998726: ki találta fel a sajtszeletelőt? Norvégia-Svédország cicaharc a twitteren.

Nem mindennapi cicaharc alakult ki a napokban a Twitteren a svédek és a norvégok között, akik jól láthatóan képtelenek megegyezni abban, hogy kinek a találmánya a konyhai kiegészítők egyik alapvető terméke, a sajtszeletelő, azaz ostehøvel vagy osthyvel – számolt be a diplomáciai bonyodalmakról a TheLocal.no. A feszkózás tárgya Norvégia szerint vitathatatlanul az egyik legjelentősebb innováció a nemzetközi konyhakultúra terén, hát nem véletlen, hogy mindenki magának akarja.

Igen, jól látja, hogy ezen balhéztak össze
Fotó: wikipedia.org

„Ez az, amit mi Svédországban „Osthyvelnek” hívunk” – reagált a tudatlannak titulált norvégok vádjaira Svédország hivatalos Twitter fiókját, a @sweden-t szerkesztő újságíró, Linus, akinek magvas gondolatait azóta többen is megosztották az elmúlt napokban.

A szeletelőért folytatott harcba beszállt a Barcelonában élő svéd származású PhD hallgató, Johannes Björk is, aki arra a megállapításra jutott, hogy a tárgy valójában nem svéd találmány. „Az Osthyveln a modern idők egyik legnagyobb találmánya. Sokkolóan fog hangzani, de ez egy norvég találmány” – adta le szavazatát az ügyben a twitteren @AwfulDodger néven nyomuló Björk.

Elszánt svéd és norvég Twitterezők állnak ki a sajtszeletelő ügyében.
Fotó: twitter.com

Ezen a ponton Svédország hivatalos Twitter oldala újra megszólalt és elfogadhatatlannak tartotta Johannes Björk állítását és az elsőszülöttségi joggal fenyegetőzött, miszerint a találmány márpedig a svédeket illeti. A vitába beszállt az ellenkező oldalról egy újabb felhasználó, @avatar81 is, aki a norvég szellem innovatív voltát azzal kívánja bizonyítani, miszerint ők nem csak sajtszeletelőről híresek, hanem a gémkapocsról is.

Björk ekkor újra közbelépett és azzal kívánta lezárni az elharapózott vitát, hogy kegyesen átengedte a norvégoknak a közkedvelt szerszám elsőbbségi jogát, cserébe csatolt egy hosszú listát a Svédországban szabadalmaztatott több, mint 30.000 találmányról.

Björk teóriája egyébként nem alaptalan, mivel a fáma szerint a sajtszeletelőt valóban egy norvég ácsmester, Thor Bjorklund találta fel 1925-ben Lillehammerben, majd 1927-ben el is kezdte annak árusítását. A wikipedia.org szerint az ácsmester bosszús volt amiatt, hogy nem tudja elég szép vékonyan szeletelni a sajtot, így ezen felbuzdulva, a borotva technikája alapján megtervezte a sajtszeletelőt. Kíváncsian várjuk az ügy folytatását, de addig is szavazza meg, hogy ön szerint kit illet meg a szeletelő!

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.