Skandinávia lángokban: kié a sajtszeletelő?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

First World Problem No. 1998726: ki találta fel a sajtszeletelőt? Norvégia-Svédország cicaharc a twitteren.

Nem mindennapi cicaharc alakult ki a napokban a Twitteren a svédek és a norvégok között, akik jól láthatóan képtelenek megegyezni abban, hogy kinek a találmánya a konyhai kiegészítők egyik alapvető terméke, a sajtszeletelő, azaz ostehøvel vagy osthyvel – számolt be a diplomáciai bonyodalmakról a TheLocal.no. A feszkózás tárgya Norvégia szerint vitathatatlanul az egyik legjelentősebb innováció a nemzetközi konyhakultúra terén, hát nem véletlen, hogy mindenki magának akarja.

Igen, jól látja, hogy ezen balhéztak össze
Fotó: wikipedia.org

„Ez az, amit mi Svédországban „Osthyvelnek” hívunk” – reagált a tudatlannak titulált norvégok vádjaira Svédország hivatalos Twitter fiókját, a @sweden-t szerkesztő újságíró, Linus, akinek magvas gondolatait azóta többen is megosztották az elmúlt napokban.

A szeletelőért folytatott harcba beszállt a Barcelonában élő svéd származású PhD hallgató, Johannes Björk is, aki arra a megállapításra jutott, hogy a tárgy valójában nem svéd találmány. „Az Osthyveln a modern idők egyik legnagyobb találmánya. Sokkolóan fog hangzani, de ez egy norvég találmány” – adta le szavazatát az ügyben a twitteren @AwfulDodger néven nyomuló Björk.

Elszánt svéd és norvég Twitterezők állnak ki a sajtszeletelő ügyében.
Fotó: twitter.com

Ezen a ponton Svédország hivatalos Twitter oldala újra megszólalt és elfogadhatatlannak tartotta Johannes Björk állítását és az elsőszülöttségi joggal fenyegetőzött, miszerint a találmány márpedig a svédeket illeti. A vitába beszállt az ellenkező oldalról egy újabb felhasználó, @avatar81 is, aki a norvég szellem innovatív voltát azzal kívánja bizonyítani, miszerint ők nem csak sajtszeletelőről híresek, hanem a gémkapocsról is.

Björk ekkor újra közbelépett és azzal kívánta lezárni az elharapózott vitát, hogy kegyesen átengedte a norvégoknak a közkedvelt szerszám elsőbbségi jogát, cserébe csatolt egy hosszú listát a Svédországban szabadalmaztatott több, mint 30.000 találmányról.

Björk teóriája egyébként nem alaptalan, mivel a fáma szerint a sajtszeletelőt valóban egy norvég ácsmester, Thor Bjorklund találta fel 1925-ben Lillehammerben, majd 1927-ben el is kezdte annak árusítását. A wikipedia.org szerint az ácsmester bosszús volt amiatt, hogy nem tudja elég szép vékonyan szeletelni a sajtot, így ezen felbuzdulva, a borotva technikája alapján megtervezte a sajtszeletelőt. Kíváncsian várjuk az ügy folytatását, de addig is szavazza meg, hogy ön szerint kit illet meg a szeletelő!

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Veszélyes szuvenír: ezért ne hozz haza növényt a külföldi nyaralásodról

A külföldi utazások során mindannyian szeretünk apró emlékeket gyűjteni, amelyek hazatérve a csodás nyaralásra emlékeztetnek bennünket. Sokan azonban a hűtőmágnesek és képeslapok helyett valami különlegesebbre vágynak: egy egzotikus virágmagra a helyi piacról, egy mediterrán leanderre az út széléről vagy egy különleges fűszernövényre. Bár a szándék ártatlan, a szakemberek szerint a zöld szuvenírek hazacsempészésével óriási biológiai kockázatot vállalunk. Egyetlen apró, egészségesnek tűnő hajtás is elég lehet ahhoz, hogy pusztító kártevőket szabadítsunk a hazai kertekre és a mezőgazdaságra.

Testem

Nemcsak finom, de az agyat és a szívet is védi: ez a nyári gyümölcs igazi csodafegyver

A nyár derekán a piacok polcai és az erdőszélek bokrai roskadoznak a sötétlila, szinte feketébe hajló, lédús bogyóktól. A szeder sokak abszolút kedvence, de a legtöbben csupán ízletes, szezonális nassolnivalóként tekintenek rá. A legújabb tudományos kutatások viszont rávilágítanak, hogy ez az apró gyümölcs valójában egy igazi, hazai szuperélelmiszer. Rendszeres fogyasztásával ugyanis elképesztő módon támogathatjuk a memóriánkat, védhetjük a szívünket, és még az anyagcserénket is egyensúlyban tarthatjuk.

Offline

Alapkvíz töriből: ki volt a magyar király a mohácsi vész idején?

A magyar történelem során számos olyan esemény történt, amely nagymértékben befolyásolta az ország sorsát. Ilyen például a mohácsi csata is. Azzal, hogy hogyan végződött, bizonyára te is tisztában vagy, de vajon az is megvan, kinek az uralkodása alatt történt? Teszteld a tudásodat!

Testem

Így előzd meg a strandok rettegett lábfertőzését

A tavaszi és nyári meleg, párás időjárás a legtöbbünk számára a szabadságot és a strandolást jelenti, a mikroszkopikus gombák számára viszont a tökéletes Kánaánt. A magasabb hőmérséklet és a fokozott izzadás miatt a bőrünk hajlatai gyakrabban válnak nedvessé, ami ideális környezetet teremt a kórokozók elszaporodásához. Ha nem figyelünk, a kellemetlen viszketésből komoly egészségügyi probléma is kialakulhat.

Offline

Egy tízéves gyermek testében élt a modern festészet egyik legnagyobb mestere

Mindössze harminchat év adatott neki, mégis kitörölhetetlen nyomot hagyott a művészet történetében. Henri de Toulouse-Lautrec, a testi fogyatékossága ellenére fáradhatatlanul alkotó festő és grafikus több ezer művében örökítette meg a Montmartre éjszakáinak táncosait, mulatóit és különc figuráit, s mára a modern festészet egyik klasszikusává vált.

Világom

A misszionáriusok hozták a halált: megrázó titkot rejt az inuit temető

Labrador zord északi partvidékén, a fátlan tundra és a Jeges-tenger közelségében egykor egy különös település állt. Noha Hebron egyszerre volt vallási misszió, kereskedelmi központ és az inuit közösség egyik fontos találkozóhelye, múltját egymást érő tragédiák árnyékolták be.

Offline

Anyja eltiltotta az olvasástól az első Pulitzer-díjas női írót

Edith Wharton élete éppen olyan drámai volt, mint regényeinek hőseié: a New York-i elit aranykalitkájából indulva vált az amerikai irodalom egyik legélesebb szemű kritikusává. Olyan korban született (1862), amikor a nők számára az egyetlen társadalmilag elfogadott cél a jó házasság volt.

Offline

Kevesen ismerik a szerencsesütik titkos történetét: egykor a gazdagok kiváltsága volt

Vajon tényleg Kínából származik a kínai éttermek kedvenc édessége? A válasz nem is lehetne meglepőbb: a szerencsesüti története valójában a 19. századi Japán elegáns teaházaiban kezdődött, és egy világháborús tragédia révén vált az amerikai kínai konyha elmaradhatatlan részévé. De hogyan lett a gazdagok sós csemegéjéből a világ legismertebb jós-süteménye?

Életem

Magyar nyugdíjasok tízezrei kerülhetnek bajba – túl sokáig halogatják ezt a sorsfordító döntést

Hazai viszonylatban az idős korosztály leginkább attól tart, hogy nem megfelelő egészségügyi ellátást kap, vagy elmagányosodik, az idősotthonba költözést azonban elutasítják. Ennek okai közt találhatunk tévhiteket is, de az is tény, hogy az otthonok havi költségei meghaladják egy átlagnyugdíjas pénzügyi lehetőségeit, sokan pedig túl későn hozzák meg a döntést.

Offline

Villámkvíz: ki kinek a párja a világirodalomban?

A világirodalom tele van híres szerelmespárokkal, és sok esetben egy-egy híres regényre vagy színdarabra az alapján emlékszünk, hogy ki kivel jött össze a történet végére. De vajon az egyik név hallatára beugrik a párja is?