Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Havonta minimum négy-hatezer forintot rá kell költenie, cserébe három-négy hétig is kitart, feltéve persze, hogy jó körmösnél csináltatta. Baj-e, ha úgy érzi, feszül a frissen felrakott tip, létezik-e zsíros köröm, porcelánt vagy zseléset érdemesebb csináltatni, és mitől tartós a legújabb körömdivat, a tartós lakk?
A műköröm már rég nem a plázacicák védjegye. Persze, főleg rajtuk látni a csicsás, ízléstelen, karom hosszúságú darabokat, és bár a köztudat ezeket azonosítja a műkörömmel, ennek valójában rengeteg fajtája létezik. Igen, még ízléses és szinte észrevehetetlen is.
Persze, ismerjük a pár száz forintos, ultragagyi verzióját is, ami egy előre elkészített műanyag forma, ki-ki kedvére ragasztgathatja fel és reszelgetheti formába otthonában. Ez a legelrettentőbb példánya a műkörmöknek, mi sem erre gondoltunk. Az igazi műkörmöt professzionális műkörömépítő helyezi fel, és persze az sem mindegy, hogy milyen a szakember. Mielőtt azonban körmöst vált, vagy éppen azon gondolkozik, hogy kipróbálja, mindenképpen olvassa el cikkünket, igyekszünk mindent elmondani a műkörmökről.
Hazánkban a két legelterjedtebb fajta a zseléből és a porcelánporból készült műköröm. Saját tapasztalat, hogy az utóbbi – a tévhitekkel ellentétben – tartós, és sokkal természetesebb hatást kelt, mint zselés társa. Mind a két fajta építhető saját körömre és tipre (felragasztható műanyag lapocska, amelyet ragasztás után vág méretre a műkörmös). A tip azonban önmagában nem jelent műkörömépítési technikát: az csak a műköröm alapja, és minden esetben kell rá zselé vagy porcelán.
A porcelán és zselés körmök, hasonló módon készülnek
A porcelán levegőre kötő kétkomponensű anyag: por a polimer, liquid monomer. Tipre és saját körömre egyaránt építhető. Egy átlagos hosszúságú francia műköröm általában egy-másfél óra alatt elkészül, ugyanez tipes változatban akár két óráig is eltarthat. Leszedése nagyon egyszerű: vagy le kell reszelni, vagy harminc perc alatt leáztatni. A porcelánnal ellentétben a zselés műkörmöt csak lereszelni, illete lenöveszteni lehet. A zselé egykompunensű anyag, melyet szintén tipel és sablonnal is el lehet készítnei. Felrakni ugyanannyi idő, mint a porcelánt viszont nem levegőre, hanem UV -fényre köt.
Ezekről ismerni fel a jó körmöst
Az is tévhit, hogy aki drágán dolgozik, az biztosan jó is, de azért érdemes elkerülni azt is, aki a fővárosban három-négyezerért feltesz egy új szettet (és nem tanuló). Ez a művelet a valóban jó körmösöknél öt-hétezer forint körül van, ami attól is függ, hogy sima, egyszerű vagy hosszú és díszes körmöket szeretne.
Abból is le lehet szűrni, jó-e a körmös, hogy szükség van-e nála bejelentkezésre. Legyen óvatos, ha a bejelentkezés nélkül is rögtön el tudja önt vállalni, a jó szakembernek ritkán vannak lyukas órái. Érdemes referenciamunkát kérni tőle, vagy akár egy körmöt megcsináltatni vele, próbaképpen.
Az előkészítés alatt nagyon figyeljen oda, mert ha reszeléstől körme piros és fáj, jobb, ha nem hagyja tovább dolgozni a körmöst. Bármennyire aranyos és cuki a lány, valószínűleg szakmailag vannak még hiányosságai, önnek pedig súlyos fertőzése is lehet egy kilyukasztott köröm miatt.
Akkor is kezdjen el kételkedni, amikor azt mondja a körmöse, hogy azért jött fel vagy vált le a műkörme, mert önnek nagyon zsíros a körme. Ez klasszul hangzó kifogás, csak sajnos olyan, hogy „zsíros köröm" nem létezik. A köröm legfeljebb attól lehet zsíros, ami a mindennapokban kerül rá: kézkrémek, testápolók, sőt, az is elég, ha csak a hajához vagy arcbőréhez ér vele. A szakember ezzel teljesen tisztában van, és ezt a hétköznapi, összezsírozódott felületet egy finom reszelővel eltávolítja, mielőtt bármit is ráragasztana.
Így spórolhat a töltésen
A töltésre három-négy hetente van szükség, mivel a műköröm a saját körmével együtt nő le. Sajnos ez a procedúra nem sokkal olcsóbb, mint a komplett építés volt: ez is belekerül négy-hatezer forintba. Ha mindenképpen ragaszkodik ahhoz, hogy műkörme legyen, de nem szívesen ad ki minden hónapban ennyi pénzt, csak reszeltesse össze a lenőtt műkörmöt saját körmével: ez még olcsóbb, és így akár hat-nyolc hétre is ki lehet húzni a töltés idejét.
A francia a menő
„A vendégeim kilencven százaléka francia műkörmöt visel. Én kizárólag porcelánnal dolgozom, mert a zselé ragacsos, nyúlik, és ezzel kezdtem el versenyezni is, így a hétköznapokban is ezt használom. A hiedelmekkel ellentétben a porcelán köröm semmivel sem rugalmatlanabb, mint a zselés, nem is mérgező, és még csak nem is irritál! Egy baja van, de az is csak a műkörmösnek jelent nehézséget: levegőre köt, tehát gyorsan kell vele dolgozni, nem tudjuk addig maszatolni az anyagot, ameddig szeretnénk. Nem beszélve arról, hogyha a vendég megunja, körülbelül negyven perc alatt oldószerben leázik, ezzel ellentétben a zselét csak hosszadalmas munkával lehet eltávolítani" - foglalta össze az alapvető különbségeket a Díványnak Csizmadia Réka műkörömépítő, szakoktató.
Nem kell pihentetni a saját körmöt
Tévhit az is, hogy a műkörörmöt időnként le kell szedetni, hogy a saját köröm regenerálódhasson. „Alapesetben erre nincs szükség, mivel a természetes körömlemez anyaga elhalt szaru, tehát nem lélegzik, ezért szellőztetni sem kell. A műköröm nem teszi tönkre a körmöket, kizárólag a műkörmös képes erre, amikor például túlreszeli a vendég természetes körömlemezét" - fejezte be a szakember.
A tapasztalataink
Két kolléganőmmel, Laurával és Mónikával elindultunk, hogy kipróbáljuk a zselélakkot és a műkörmöt. Előbbi egy szuper találmány akkor, ha az ember például nyaralni megy, vagy nincs ideje és kedve állandóan lakkozgatni, vagy a körme gyorsan ledobja a festéket. „Általában nincs türelmem ahhoz, hogy kettőnél több réteget kenjek a körmömre, de fedőlakk nélkül ugye, nem olyan tartós a festés. Mindig a szívinfarktus kerülget, ha mondjuk a kulcsomat kell megkeresni a táskámban. Már pár hónapja szemeztem ezzel a módszerrel, most végre kipróbálhatom. Egyelőre nagyon elégedett vagyok, nagyon szépen néz ki: nem vagyok egy hiú lény, de még mindig megcsodálom néha-néha. Az nagyon szokatlan volt, hogy a lakkozás után nem kellett ügyelni arra, hogy mihez nyúlok, de ez nagyon felszabadító érzés. Öt nap után is elég jó állapotban vannak a körmeim, csak a felső szélénél kopott meg egy nagyon picit. Nem tudom, meddig fog kitartani, sajnos ma belekaptam egy nagyon éles fémtárgyba, amitől egy picit megsérült az egyik ujjamon, és – mint kiderült – kicsit gyenge is a körmöm, olyan, mintha kis lapocskákból állna (mint a réteges szerkezetű palakő), így lehet, hogy hamarabb ledobja majd a lakkot. Majd meglátjuk. A több rétegnek köszönhetően most mindenesetre egyenletesnek tűnik a felszíne.
Nem biztos, hogy rendszeresen igénybe venném ezt a szolgáltatást, mert azért 3500 forintért annyira nem olcsó, de ha tudom, hogy nagyon rohanós napjaim lesznek, és különböző eseményekre vagyok hivatalos, akkor befizetnék még egy körre: a kényelem nagy úr.
A gél-lakk
Az egy tévhit, hogy a gél lakk (tartós lakk) a zselé és a körömlakk keveréke, viszont ez is UV-fényre köt. Ugyanúgy elő kell készíteni a körmöt mint az összes többi eljárás előtt, majd a saját- vagy műköröm kap egy alapozást, színt és végezetül egy fényzselét. Az egész procedúra 30 perc alatt megvan és a szín hetekig fent is marad a körmön sértetlenül. Aki megunja, könnyen megszabadulhat tőle tíz perc alatt, egy megfelelő papírreszelő segítségével.
Mónikának a kezdeti idegenkedés után úgy tűnik, bejött a porcelán műköröm: „Eddig nem voltam még manikűrösnél se, úgyhogy a reszelés nem volt kellemes, az anyag büdös volt, a procedúra körülbelül egy óráig tartott, és utána húzódott a körmöm, de most már tökre megszoktam. Amúgy nagyon szép lett, csak olyan furcsa látvány így a kezem, hosszú körmökkel."
Enikő első élménye a műkörömmel egy tip-zselés szett volt: „Folyton betöredeztek a saját körmeim, és marhára untam már, hogy se lakkozni se növeszteni nem tudom őket. Sétáltam a Moszkva téren, és épp volt egy lukas órám, ahogy - szerencsétlenségemre - a környéken dolgozó műkörmösnek is, aki rábeszélt, hogy tip-zselét csináltassak. Már az baromi unalmas volt ahogyan a sablonokat próbálgatta a körmeimre és taszító érzés volt, hogy ragasztóval helyezte azokat fel. Köztudott, hogy a ragasztóban cián van, ami persze ekkora mennyiségben egyáltalán nem káros a szervezetre, na de mégis... Hülye érzés volt az is, amikor a tipeket formára vágta-reszelte. Egyből a tipek felrakása után feszültek a körmeim, aztán jött a zselé. Körülbelül két órán át szenvedtem a szalonban, és az eredménytől sem voltam elalélva; iszonyú vastag lett a végére a körmöm de legalább letörni nem tudott, csak leolvadni: egyszer, amikor rágyújtottam egy cigarettára, a szél a körmömre fújta a lángot az meg majdhogynem leégett, rohadt forró volt. Azóta kerülöm a tipet, most porcelánom van és nagyon szeretem."
Tetszik önnek a Dívány Shopaholic blogja? Keressen bennünket a Facebookon!
