Szókratész működése fordulatot jelent a nyugati filozófia történetében: tőle számítjuk a görög filozófia klasszikus korszakát, mely a preszókratikus (vagyis Szókratész előtti) gondolkodókat követte. Ő foglalkozott először filozófiai etikával, és nála vált külön a filozofikus gondolkodás a természettudományok művelésétől. Mivel kizárólag szóban, beszélgetve tanított, nem maradt fenn utána írásos mű. Életét és munkásságát tanítványai – köztük a leghíresebb, Platón – írásaiból ismerjük.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
A feljegyzések tanúsága szerint Szókratész Kr. e. 470-ben született Athénban. Édesapja kőfaragó, édesanyja bábaasszony volt. Kezdetben ő is szobrásznak tanult, de belső késztetésre, illetve egy jóslat hatására inkább a tudomány felé fordult, de nem a természet tanulmányozása, hanem az emberi erkölcsről való gondolkodás foglalkoztatta. Szembeszállt az akkoriban népszerű szofista filozófusokkal, akik erkölcsi relativizmust hirdettek, és azokkal is, akik az erkölcsről a hasznosság elve szerint gondolkodtak (utilitarizmus). Az abszolút értékeket és a racionalizmust hirdette, mely szerint az erkölcsi norma az emberi természetből származik. Az erény az emberi cselekedeteket szabályozó tanulható, elsajátítható feltétlen jó, melynek megismerése az emberi élet célja. Híres mondása: „Ismerd meg önmagad!” Úgy hitte, az ember lelkében lakozó szellem (daimón) súgja meg neki, mi a helyes.
Bár szülővárosát ritkán hagyta el, katonaként részt vett a Spárta elleni peloponnészoszi háborúban. A leírások alapján hidegen hagyták az emberi hívságok, sokkal jobban érdekelte az elvont gondolkodás. Talán első feleségével, Xanthippével is – akivel majdnem ötvenévesen házasodott össze – ezért nem volt felhőtlen a viszonya. Az anekdoták szerint Xanthippé házsártos, zsémbes, boldogtalan asszony volt, aki olyannyira nem nézte jó szemmel férje ténykedését, hogy egy ízben a fejére borította az éjjeliedény tartalmát, amikor meglátogatták őt a barátai.
Szókratész módszere az úgynevezett peripatetikus filozófia volt. Nem előadásokat tartott, hanem séta vagy lakomázgatás közben, beszélgetve fejtette ki álláspontját a különböző kérdésekben. Magát gyakran tudatlannak tettetve bírta rá beszélgetőpartnereit, hogy nyilvánuljanak meg bizonyos kérdésekben (például „mi a jó?” „mi a barátság?”), majd a saját intellektusát megcsillogtatva, kérdésekkel rávezette őket egy-egy alapigazságra. Ezt a módszert bábáskodásnak nevezte – ahogyan édesanyja világra segítette a gyermekeket, ő a tudást segítette világra aprólékos segítő munkával.
Szókratészt a hagyományos felfogással szembemenő nézetei, népszerűsége és az a tény, hogy nyíltan bírálta a szülővárosát vezető politikusokat, hamar ellenséggé tették az athéni politikai elit szemében. Különösen vészessé vált a helyzet miután Athén súlyos vereséget szenvedett el Spártától a háborúban, és komoly közéleti harcok árnyékolták be a polisz életét. Ellenfelei bűnbaknak tekintették Szókratészt. Koholt vádakkal – istenkáromlás és az ifjúság megrontásának vádjával – perbe fogták, és Kr. e. 399 elején halálra ítélték. Szókratész békésen fogadta az ítéletet, hiszen tanításai alapján nem félt az elmúlástól. A törvényekről pedig úgy tartotta, hogy minden esetben be kell tartani őket, még akkor is, ha igazságtalanok. Egyik tanítványa, Kritón megszöktette a börtönből, az idős mester azonban, elveihez hűen, inkább visszatért a cellájába. Kr. e. 399. február 15-én kiitta az elé tett méregpoharat.
Szókratész munkássága – különösen tanítványain keresztül – az egész nyugati gondolkodásra kihatott. Minden idők egyik legnagyobb filozófusának tárgyalását leghíresebb követője, Platón örökítette meg a Szókratész védőbeszédében, melyet színházban is többször bemutattak. Itthon Jordán Tamás előadásában láthatjuk immár több mint harminc éve. Nem véletlen Steve Jobs megfogalmazása sem, aki azt mondta: „Minden technológiámat odaadnám egy Szókratésszel töltött délutánért”.
Szereted a kultbait-sztorikat? Olvasd el a tegnapit is:
