Napjainkban egyre népszerűbb a gluténmentes diéta. Ez részben annak köszönhető, hogy az utóbbi években valamelyest gyakoribbá vált a gluténérzékenység, másrészt annak, hogy jóval szélesebb körben elérhetőek a gluténmentes termékek.
De valóban egészségesebb gluténmentesen étkezni? Milyen betegségek esetén egészséges és mikor nem? Van értelme a hasfájós vagy bőrtünetekkel küzdő gyereket gluténmentes diétára fogni? Vagy mindez a gluténmentesség-ipar nagy átverése, és nyugodtan ehetjük a sima zsömlét?
Norelle R. Reilly, a Columbia Egyetem gyermek-gasztroenterológus szakorvosa összefoglaló cikkében körüljárta a téma tudományos irodalmát és igyekezett eloszlatni a hozzá kapcsolódó tévhiteket. Mutatjuk, mire jutott.
Sokan diétáznak „csak úgy”
A gluténmentes diéta alapvetően a cöliákia nevű betegség kezelésére szolgál (magyarul lisztérzékenységnek szoktuk hívni). A cöliákia örökletes autoimmun betegség, az ebben szenvedők sosem ehetnek glutént, viszont gluténmentes diéta tartása mellett teljesen tünetmentesek tudnak maradni.
A cöliákia gyakorisága ugyan valamelyest nőtt az utóbbi években, a gluténmentes termékeket vásároló tömeg azonban ennél sokkal jobban nőtt. A gluténmentes termékeket gyártó és forgalmazó szektor 2013 és 2015 között 136 százalékos növekedést tapasztalt, 2015-ben 11.6 milliárd dolláros forgalommal. Ennyivel nem lett több cöliákiás, azaz a gluténmentes termékeket nem elsősorban a lisztérzékenyek vásárolják.
Jószándékból ágyúval verébre
A glutén elhagyása sokszor ered abból az eredendően jó ötletből, hogy valaki az étkezésében szeretné csökkenteni az egyszerű szénhidrátok (kb:cukrok) és az alacsony rosttartalmú, gyors felszívódású szénhidrátok (pl: fehér liszt) szerepét.
Ez mindenképpen jó ötlet, az összetett szénhidrátmolekulák, különösen, ha a tápanyag rostokat is tartalmaz (teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, magas keményítőtartalmú zöldségfélék) lassabban szívódnak fel, és úgy biztosítanak tápanyagot a testünknek, hogy közben nem lökik fel hirtelen a vércukorszintet (ez pedig csökkenti a cukorbetegség kialakulásának esélyét). Emellett az ilyen ételek több más előnnyel is járnak, több vitamint, ásványi anyagot és más hasznosat is adnak a kalóriák mellett.
Önmagában viszont a glutén elhagyása nem feltétlenül jelent sem jobb minőségű, sem kiegyensúlyozottabb táplálkozást (sült krumpli minden este, helló!), és a dietetikusok megfigyelése szerint a "divatból" gluténmentesen étkezők meglepően nagy része semmivel sem eszik jobban, mint korábban. Egy sokmagvas, többféle gabonából készült, teljes kiörlésű szelet kenyér (amiben van glutén) jobb egy nem gluténérzékeny szervezetnek, mint egy adag hántolt fehér rizs (amiben pedig nincs).
Egy amerikai felmérés szerint a gluténmentes termékeket vásároló embereknek csupán 8 százaléka volt lisztérzékeny, további 10 százalékuk pedig azt válaszolta, hogy azért vesznek ilyesmit, mert egy családtagjuk lisztérzékeny. A többiek az alábbi válaszokat adták arra a kérdésre, hogy miért vásárolnak gluténmentesen: 19 százalék „a jobb emésztés érdekében”, 26 százalék „mert egészségesebb”, 35 százalék „nincs különösebb okom rá”.
A szakember szerint aggasztó, hogy sok szülő a gyerekeit is gluténmentes diétára fogja különösebb ok nélkül, ráadásul gyakran egyáltalán nincsenek tisztában az említett diéta esetleges hátrányaival. Ezek között vannak olyan gyerekek, akiknek lisztérzékenységre emlékeztető tüneteik vannak, amik elmúlnak a gluténmentes diétától, de a többségük egészséges, már a diéta előtt is tünetmentes gyerek.
Jót akarunk, de gyakran csak több kalória és méreganyag lesz a vége
A gluténmentes diéta a közhiedelemben úgy él, mint az egészséges táplálkozás egy formája, de legalábbis ártalmatlan diétadivat. Valójában soha, semmilyen kutatással nem sikerült ezidáig alátámasztani, hogy a gluténérzékenységben nem szenvedő emberek számára bármilyen előnnyel járna ez a diéta. (Kicsit kérdéses lehet esetleg az autizmus, amelyben ugyan szintén nem sikerült alátámasztani a gluténmentes diéta hatásosságát, de ez még nem száz százalékig egyértelmű – a szakember szerint további kutatások szükségesek az összefüggés pontos tisztázásához.)
A gluténmentes diéta egyik káros mellékhatása lehet az elhízás és az inzulinrezisztencia. Ez annak köszönhető, hogy a gluténmentes ételek rendszerint nagyobb arányban tartalmaznak zsírt, szénhidrátokat és magasabb a kalóriatartalmuk, mint a gluténosaknak. A felmérések szerint a gluténmentes diétán élők így általában több kalóriát visznek be, körükben gyakoribb az elhízás, az inzulinrezisztencia, és a metabolikus szindróma, azaz a fentiekből következő további anyagcsere-változások.
Ha gluténmentes diétán élünk, de mindehhez nem étkezünk elég változatosan, akkor egyes méreganyagokkal is gyakrabban találkozik a szervezetünk. Ilyen például az arzén, ami természetes körülmények között megtalálható a talajban, és ami a rizsben különösen könnyen feldúsul – így ha mindig riszt eszünk gabona helyett, előfordulhat, hogy több arzén jut a szervezetünkbe. Egy kutatás szerint a gluténmentes diétán élők szervezetében négyszer nagyobb mennyiségben volt jelen higany, mint a gluténevőkében, ennek az összefüggésnek a kutatók még nem tudják az okát.
További, nem étkezéssel összefüggő hátrány, hogy a gluténmentes termékek jóval drágábbak a gluténtartalmúaknál, valamint hogy a gluténmentes diéta elég komoly szervezést és odafigyelést igényel. A gluténmentes diétán élő gyerekek a felmérések szerint gyakran kellemetlenségként, kényelmetlenségként élik meg a dolgot, és gyakrabban maradnak ki társas eseményekből, izolálódnak a többiektől – hiszen nem ehetnek a szülinapi tortából, a lángososnál és a palacsintásnál is az otthonról hozott dobozkájukból csipegethetnek csak, és sorolhatnánk.
A gyermek-gasztroenterológus szakember további aggálya, hogy a különösebb ok nélkül és kivizsgálás nélkül gluténmentes diétán tartott gyerekeknél bizonytalan marad a cöliákia (lisztérzékenység) diagnózisa – márpedig ez egyáltalán nem mindegy. Cöliákiával tényleg sose ehet glutént az ember és ilyen életre kell berendezkednie, ha viszont nincs neki, akkor bármikor meggondolhatja magát, és változtathat az étkezési szokásain. A lisztérzékenységet azonban csak úgy lehet rendesen diagnosztizálni, ha a mintavételkor még eszik a gyerek glutént – gluténmentes diéta mellett a vizsgálat már nem ad megfelelő eredményt.
Aki tényleg nem ehet glutént
Dehát a glutén mérgező! - érvelnek sokan. Igazából nem, egy csomó kutatás alátámasztotta, hogy (hacsak nem cöliákiás az ember) a glutén nem mérgező. Egészséges emberek szervezetében semmi károsat nem okoz.
Gluténmentes diétát csupán néhány betegség esetén érdemes tartani, ezek pedig az alábbiak. Az egyik a már sokat emlegetett lisztérzékenység, azaz cöliákia. Ez egy veleszületett autoimmun zavar, lényege, hogy a bélfal átjárhatósága a normálisnál kifejezettebb (így olyan fehérjék is átjutnak rajta, amik amúgy nem), és az immunrendszer működése is megváltozott. A cöliákia vizsgálatokkal jól azonosítható, betegségspecifikus antitestek mutathatóak ki a bélfalból, és a bélfalat borító hám elváltozásai is jellegzetesek.
Egy másik, a fentinél kevésbé jól körülhatárolt kórkép az úgynevezett Nem Cöliákiás Gluténérzékenység (NCGS). Ebben nem találhatóak meg a tipikus antitestek, de a pácienseknek mégis tüneteik vannak, amik gluténmentes diétára elmúlnak. Mivel nincs rá specifikus diagnosztikai teszt, így könnyen félreértésekhez vezethet, azaz diagnosztizálhatják magukon olyanok is, akiknek nem is ez a bajuk.
A NCGS gyakorisága 0,5 és 5 százalék között mozog, csakhogy az utóbbi évek felmérései fényt derítettek arra, hogy ezeknek az embereknek egy jó része nem is a gluténra, hanem valami másra érzékeny.
Egy olasz kutatócsoport például NCGS-ben szenvedő, gluténmentes diétán élő emberekkel etetett glutént (a résztvevők nem tudták, mikor esznek glutént és mikor nem), és a vizsgált csoport 86 százalékának (!) kutya baja sem lett tőle. Azaz nem alakult ki semmilyen tünetük – vélhetőleg nem is a gluténra voltak érzékenyek.
A szakemberek szerint valószínűleg az irritábilis bél szindrómát, a fruktóz- és a laktózérzékenységet, és a vékonybél-diszbakteriózist sok esetben tévesen NCGS-ként azonosítják – pedig ők nyugodtan ehetnének glutént.
További, a diéta szempontjából figyelmet igénylő kórkép a gabonaallergia, amely esetben a páciensek allergiás tüneteket mutatnak közvetlenül gabonafélék fogyasztása után. Ezek gyakran légzőszervi vagy bőrtünetek, okuk pedig allergiateszttel mutatható ki. A gabonaallergiások nem a gluténra, hanem a gabonafélék egyéb összetevőire allergiásak, ezért nekik máshogy kell diétázni: gabonafélét nem ehetnek, de egyébként gluténtartalmú ételeket nyugodtan ehetnek.
Mikor ehet glutént a gyerek?
Ha a közeli családtagok között diagnosztizált cöliákiás beteg van, a glutént akkor sem kell alapból megvonni a gyerektől, hiszen lehet, hogy nem örökölte a hajlamosító géneket, de még ha örökölte is őket, akkor is csak 26 százalék az esélye, hogy kialakul nála a betegség. Vagyis adni kell a gyereknek a glutént, figyelni, hogy okoz-e tüneteket, és ha igen, akkor kivizsgáltatni lisztérzékenység irányába (amíg még gluténtartalmú diétán van!). A diétáról a vizsgálat után, annak eredménye függvényében kell dönteni.
További, az utóbbi években nagy figyelmet kapott kérdés, hogy mikor, azaz hány hónapos kortól adjunk a gyereknek gluténtartalmú élelmiszert. A legújabb tudományos eredmények arra utalnak, hogy nagyjából mindegy. Egy pár évvel ezelőtti kutatás a 4-7 hónapos kor közötti időszakban határozta meg a glutén bevezetésének ideális időpontját. Azóta megjelent egy kutatás, ami szerint az sem növeli a lisztérzékenység kockázatát, ha kicsit késésben vagyunk és csak egy éves kor körül adjuk neki az első háztartási kekszet, egy másik szerint pedig akkor sem lesz baj, ha már épphogycsak négyhónaposan megkapja.
A szoptatás megléte vagy hiánya szintén nem befolyásolta a későbbi gluténérzékenység kialakulásának esélyét. Tehát, mint számos egyéb csecsemőgondozási kérdésre, így a gluténbevezetésre sem érdemes különösen rágörcsölni. Azt pedig semmiképp nem javasolja a gyermek-gasztroenterológus, hogy egyébként egészséges, tünetmentes gyerekeket gluténmentes diétán tartsunk minden különösebb ok nélkül.
