Valaha gazdag halállományáról volt híres, mára viszont az emberiség által okozott ökológiai katasztrófa szomorú példája. Mi történt az Aral-tóval, és van-e még remény a megmentésére?
Mindig a Titanic úszik be elsőként emlékezetünkbe, ha nagyszámú áldozatot követelő hajószerencsétlenségre gondolunk. Pedig történtek azóta is hasonló mértékű tengeri katasztrófák, például a 14 országból összesen 1060 halottat követelő Montevideo Maru esete, melynek maradványait most, 81 év elteltével, tengeri drón segítségével találtak meg a kutatók, 4 km-re a tenger mélyén.
A köztudatban az 1986-os Challenger-katasztrófa volt a világ legsúlyosabb űrhajósbalesete, de ennél sokkal több életet követelt egy 1960-as tragédia.
Az Egyesült Államok déli államain szombaton végigsöprő tornádó legalább 26 emberéletet követelt. Itt vannak az első fotók a helyszínről.
Vizsgálatok igazolják, hogy az óraátállítás minden egyes alkalommal világszerte igen sok emberéletet követel. Különösen igaz ez a nyári időszámításra, amikor egy órát veszítünk az alvásból. Ilyenkor évről évre megugrik az olyan súlyos tragédiák száma, mint a szívinfarktus, az agyvérzés, ráadásul több halálos autóbaleset is történik.
Félelmekkel, feszültséggel teli világban élünk. Ha nem lett volna elég a járvány, nem messze tőlünk véres háború dúl, amelyben a piros gomb felett lebegő kezek akár valós fenyegetéssé is válhatnak. De mit tegyünk, ha tényleg atombomba robban? Mi segíthet túlélni?
Kolumbia történetének legpusztítóbb természeti katasztrófája, a Nevado del Ruíz vulkán kitörése 23 ezer ember életét oltotta ki 1985 novemberében, köztük egy 13 éves lányét, Omayra Sánchezét, akinek haláltusáját napokon keresztül közvetítette a televízió, a róla készült fénykép pedig elnyerte a World Press Photo pályázat fődíját. Az eset komoly vitákat generált világszerte, vajon mennyire etikusan tálalja a hasonló tragikus eseményeket és azok szereplőit a gyakran hírhajhász média.
Egy vészhelyzetben nehéz higgadtnak maradni, de ha tudod, hogy mi a teendő, nagyobb eséllyel maradhatsz életben.
Két héttel a Törökországot és Szíriát sújtó földrengést követően jelentették be, hogy befejeződik a túlélők felkutatására végzett mentőmunka.
Segítettek a bajban, vasárnap délelőtt pedig hazaérkeztek Törökországból Magyarországra a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat munkatársai, akik 17 embert mentettek ki a földrengésben összedőlt épületek romjai alól. Balázs László elnök az emberpróbáló feladatról és különleges kutyáikról is mesélt a Díványnak.
Három nap alatt kétszer is ki kellett menteni egy szír édesanyát és gyermekét a földrengés által sújtott otthonukból. És még most sem lehetnek biztonságban.
Fel lehet készülni egy olyan mértékű természeti katasztrófára, mint ami február 6-án a török–szír határvidéket sújtotta?
