"Ebből sejtettem, hogy ismét rosszul választottam. Mindenesetre rákerestem egy közösségi oldalon, majd megkértem, hogy folytassuk a levelezést privát email címen."Lulu a visszautasítás után sem adja fel, és tovább böngészi a facér férfiakat.
Ám most egy ismeretlen ismerősre bukkant. Lulu párt keres 6. rész.
Néhány hete vagyok csak fent a Randivonalon, de máris rengeteg tapasztalattal lettem gazdagabb. Volt, akivel csak a levelezés szintjéig jutottunk, azok közül pedig, akikkel randiztam, egy sem volt az igazi. A masszőr visszautasítása nem esett jól, de aki mer, az nyer alapon nem bántam meg, hogy próbálkoztam nála. Kockázat nélkül nincs nyereség. Érdekes, hogy szörföléseim során jó néhány ismerős arcot is felfedezni véltem a társkereső oldalon. Kiderült számomra, hogy fiúbarátaim egy része is itt keresi az igazit. Következő levelezőpartneremre, Gáborra egyik barátnőmmel leltünk rá.
Negyvenhez közeli szimpatikus, helyes pasi volt, felvettem hát vele a kapcsolatot. Sorozatban több email- t is váltottunk, már tudtam a napi programját, a szokásait és az élete apró részleteit is. Rendkívül megnyerőnek tűnt, így már csak az maradt hátra, hogy elhívjon randizni. Egy este aztán másik barátnőmmel telefonon csevegtem, és elmeséltem neki, ki a következő jelöltem. Pár perc múlva elkezdett röhögni. Kiderült, hogy ő is ismeri a pasit. Érdeklődve hallgattam meg pár hónappal azelőtti történetét. Gáborral egy baráti társaságban találkoztak, majd néhányszor randiztak. Barátnőm ugyan pár napig állta a sarat, de végül feladta. Az tette be nála végleg a kaput, amikor a férfi közölte: sokkal könnyebb a huszonéves lányokkal, mert azok folyamatosan hívogatják őt, mindig hajlandóak találkozni, akár éjjel tizenegykor is kipattannak az ágyból és átmennek hozzá, és nem kell annyit udvarolni sem nekik.
Hát hová tűnt el manapság a férfiakból a FÉRFI? Amiért egy picit dolgozni kell, az már nem kell? Ebből sejtettem, hogy ismét rosszul választottam. Mindenesetre rákerestem egy közösségi oldalon, majd megkértem, hogy folytassuk a levelezést privát email címen. Nevemet vállalva folytattam a diskurzust, de gyorsan kiderült számomra, hogy ő nem így tesz. A férfi más vezetéknéven írt, mint ahogy valójában hívják. Azonnal döntöttem, hogy a hazugságoknak nincs helye az életemben, pláne nem akkor, amikor még semmi sem történt köztünk, ezért néhány, a billentyűzeten végzett ujjgyakorlat után megnyomtam az elküld gombot. Megírtam Gábornak, hogy tudom, hogy hívják, és hogy mennyire felesleges volt napokon át levelezni, hazudni. Talán ebből tanul, és a jövőben ezt másokkal nem teszi meg. Persze miután felfedtem kilétét, soha többé nem jött válasz...
Új test, új élet: jöhet a randizás!
