Megcsalásom története – Na, akkor mutatkozzunk be egymásnak drágám!

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Anyuka elvonatozott, én pedig felhívtam délben a férjemet, egy kis apró hazugsággal, miszerint szükségem lenne a kocsira a bevásárláshoz, ezért beugrok a munkahelyére a kulcsért, meg a forgalmiért. Majd letettem a telefont, ideje se legyen nemet mondani, visszakérdezni. Valójában arra gondoltam, felmérem a terepet, megnézem magamnak ezt a kis csirkemongúzt élőben, hátha örökre elmegy a kedve attól, hogy ágyba ráncigálja Andrást. 

Előtte még leültem András asztalához. Gondoltam, éppen csak belenézek a fiókjába. Hát rosszul gondoltam. Kulcsra zárta ugyanis. Formás kis gombóc dagadt a torkomba, a szemem könnybe lábadt. Te, Úristen! Ennyire nem bízik bennem???  Ja, hogy erre az egészre nem derült volna fény, ha én most nem ülök ide? Hát persze. Akkor ebből bizonyára az következik, hogy én vagyok a becstelen, az aljas dög, aki az ő motyójában turkál. Oké, csak nyugalom, a vérnyomásom hirtelen meglódult, kipirult az arcom. Igen? Akkor most fordítsunk. Ha ő, aki csal, eleve azt feltételezi rólam, hogy kutatok a személyes dolgaiban, akkor nekem, aki meg vagyok csalva, ez a minimum, ami jár. 
Kimentem a konyhába egy késért.
Nem gondoltam volna, hogy egy nyomorult zár ennyire bonyolult szerkezet. A filmekben minden egyszerűbb. A francba, hát egy hajcsattal is ki lehetne nyitni!  Nem volt mit tenni, feladtam a dolgot, tudomásul véve, hogy egy bontókalapáccsal hatékonyabb lennék.

És eljött a pillanat, hogy elinduljak.  Húztam még egy kicsit az időt, már épp ott tartottam, felhívom, meggondoltam, nem megyek. De eszembe jutott anyuka tekintete, amikor azt fröcsögte, hogy az Andriska mindent megtesz értünk, bezzeg én, a kombinés maca… Ennyi elég volt, hogy felpörögjek.

András munkahelyén őrült nagy nyüzsgés volt, persze néhány kollegáját ismerem régről, velük összemosolyogtunk, de a tekintetem csak a csirkemongúz Ancsikát vadászta. A hosszúcombú, kiskosztümös, trendi, szemüveges csajt.  Mert így képzeltem.

Hát egy ilyet se láttam, sőt, egyetlen nő sem volt az irodában, bárhogy erőltettem a szemem. András kezembe nyomta a kocsikulcsot, kételkedve nézett, én meg mosolyogtam, nem tudom mi a frászért, mert dugába dőlt mindaz, amit terveztem, de azért csak mosolyogtam, és a lift felé indultam. 
A liftajtóban félre kellett állnom, mert egy fiatal, szürke kardigános lány, egy kis egérke lépett ki. Nem is figyeltem rá igazán, de ahogy beléptem a liftbe, meghallottam, ahogy valaki köszön. Így: "szevasz Ancsika!" Erre csukódott be az ajtó. Tulajdonképpen azt sem tudtam, hogy neki szóltak-e, vagy valaki egészen másnak, de addigra már bíborszínben játszott az arcom. És hiába kapkodtam idegesen a gombokhoz, hogy megállítsam a liftet, késő volt.

Leértem a földszintre. Számolni, legalább százig számolni - mondogattam magamban. - Egyenletesen lélegezni, csak nyugi! Beültem a kocsiba, indítottam, majd leállítottam a motort. 

Nem tudom megmagyarázni mi történt velem. Kiszálltam, és visszamentem András irodájába. Elképzelésem sem volt, hogy mit mondok majd neki, zakatolt a fejem, csak azt a kis dögöt láttam, egérkét, aki még csak nem is hosszúcombú, és végképp nem csirkemongúz. 
Berohantam az irodába. 
Egérke épp ott állt Andrással szemben, a férjem valamit nézegetetett a papírjai között.
- Hát akkor jó napot! - vágtam ki, hogy szikrázott a levegő körülöttem. 
Mindketten rám néztek, én egyenesen András szemébe. 
– Jézusom, Juli, valami baj van? Nekimentél valakinek? – nézett rám. 
– Hát baj az van, Andriskám. Baj van, érted?!?
És ekkor a csirkemongúzhoz fordultam. 
– Bemutatkoznék, ha már a férjemen osztozunk, legalább ismerjük egymást személyesen – mondtam és kezet nyújtottam Egérkének. 
Most is látom a riadt tekintetét, érzem az erőtlen kézfogását, és hallom, ahogy erőtlenül, alig hallhatóan azt mondja, örvendek, Beatrix vagyok… 
- Micsoda? Kicsoda? Hát nem Ancsika? – szóltam vissza, de már nagyon rosszat sejtettem. Megfordult velem a világ. 
– Nem, Ancsi épp most ment el… - dadogta. 
Úgy rémlik, ott helyben megállt a szívem.

Nem emlékszem rá, hogy jutottam le az irodából, de most is látom őket, ahogy engem néznek, majd ahogy András lehajtja a fejét.
Már dagadtra bőgtem az arcomat. A kocsiban, aztán itthon is.
Ha eddig nem volt baj, hát most csináltam. Ez már biztos.

Borzalmas, annyira rettenetes, hogy mindez velem történt, el se hiszem!!! Mintha csak egy filmet néznék, valami csöpögős szappanoperát. A legjobb az lett volna, ha ott helyben megnyílik alattam a föld. Akkor ugye jól eltűntem volna örökre, se magyarázkodás, se félreérés, se szégyen, se semmi. Túl lehet ezt élni? Ugye, nem? 
Már telebőgtem a klaviatúrát, még jó hogy nem ráz ez a szar, mindent gyűlölök, de leginkább önmagamat. 
És mindjárt hazajönnek a gyerekek.
És mindjárt hazajön a férjem.
A volt férjem...

Nincs erőm tovább írni.

Folytatjuk...

« előző rész || következő rész »


A megcsalás módjai – a rendelő padlója
A megcsalás módjai – a régi barát
A megcsalás módjai – az egyalkalmas

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez az egyik legegészségesebb köret: tele van fehérjével és értékes tápanyagokkal

Amikor egészséges táplálkozásról vagy diétáról van szó, a köret szinte mindig kritikus kérdés. A legtöbb konyhában unásig ismételt fehér rizs, krumplipüré vagy tészta triója helyett a szervezetünk valami sokkal tartalmasabbra és táplálóbbra vágyna. Szerencsére létezik egy olyan szuperélelmiszer, amely nemcsak zseniális köretként, de önálló fogásként is megállja a helyét. A ropogós quinoapogácsa tökéletes bizonyítéka annak, hogyan lehet egy étel egyszerre villámgyors, elképesztően laktató és tele értékes növényi fehérjékkel.

Testem

Trombózis vagy utazás miatt bedagadt láb? Ezek a különbségek

Utazás alatt a hosszú mozdulatlanság miatt a láb bedagadhat, ami kellemetlen, feszítő, fájdalmas érzést okozhat. Ha azonban ez csak az egyik lábat érinti, elszíneződik, a fájdalom pedig erős, és mozgatásra sem enyhülnek a tünetek, akkor előfordulhat, hogy nem ödémával, hanem trombózissal van dolgunk.

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.