A naiv személyiségfejlesztő módszerek által népszerűsített pozitív gondolkodás is kártékony lehet, de az is tény, hogy kellő optimizmussal látszólag vesztes forgatókönyveket is át lehet írni nyertessé. Ha nem így lenne, többek között az asztrológia sem működhetne a személyiségfejlesztés eszközeként.
Félreértés ne essék, jelen írás sem a hit sokszor csakugyan hegyeket mozgató erejét, sem a lelki képek valóságformáló hatását nem akarja kétségbe vonni, de szeretné megmutatni, hogy a derűlátásnak létezik egy kimondottan destruktív vállfaja. Ez a vállfaj nem csupán nem vesz tudomást az élet árnyoldalairól, hanem igyekszik azt aranyossá kozmetikázni, retteg minden tényleges erőfeszítéstől, problémák esetén pedig olyan ház tulajdonosként viselkedik, aki ha zajt hall a pincéből, felszalad a padlásra és büszkén állapítja meg: egy teremtett lelket sem talált.
Az átmenetileg egyébként tényleg hatékony gyorstalpaló technikáikon alapuló személyiség fejlesztő tanfolyamok, asszertivitás tréningek, menedzser képzők és megannyi más probléma megoldó készséget csiszoló foglalkozás azokhoz a gyógyszerekhez hasonlóan működik, amelyek a tünetek elnyomásával produkálnak látványos eredményeket. A kulisszák mögött azonban folyik az aknamunka, és egyszer csak ismeretlen új tünetek ütik fel fejüket, melyek akár a szervezet teljes összeomláshoz is vezethetnek.
Árnyékos személyiségrészeink ilyenfajta száműzetése egyéni szinteken akár üldözési mániáig fajuló paranoid kórképeket, mániás-depressziós hullám vasutazást eredményezhet Tündérország tartományai és a pokol bugyrai között, kollektív szinten pedig autoimmun betegségek és más, konkrét és átvitt értelemben vett járványok elterjedését.
A praktikum szellemében
Bár a Plútó a Bak jegyében sem zárkózik el a spiritualitástól, a Nyilasbeli vándorútjának nagy ígéretei mellé kézzelfogható, a gyakorlatban is hasznosítható eredményeket akar. Szándékát, különösen az első időszakban a tőle szokásos, radikális módon nyilváníthatja ki.
A tranzitja során kapott, esetenként talán keservesen illúzió romboló leckéknek köszönhetően valószínűleg csak a jelenleg divatos személyiségfelesztési módszerek, mentális technikák töredéke maradhat életképes.
Nevezetesen azok, amelyek lehetővé teszik, hogy akár a legmostohább feltételek között is megőrizzük állóképességünket, hatékonyabbá váljunk, drága külsőségek helyett belső tartalékaink kiaknázását támogatják, a tudatállapot változása fizikai szinten is lemérhető (pl. végre tudunk -e hajtani, és ha igen, mennyire hajlékonyan bizonyos jóga-ászanákat, harcművészeti formagyakorlatot), ill. amelyek révén az anyagon keresztül hatunk a szellemre (pl. alkatunkhoz illő táplálkozás, gyógynövények, masszázs, akupunktúra, akupresszúra, stb. ismerete), a kvantumugrások mellett pedig nagyobb hangsúlyt kapnak a hosszú távú érési, fejlődési folyamatok is.
A külső- belső valóság tárgyilagos érzékelése ily formán a magasabb szellemi síkokra való emelkedés kiindulópontjává válhat. Az olyan testérzetek, zsigeri reakciók tudatosítására építő rendszerek, mint a csi kung, harcművészetek, jóga - pl. nem próbál meggyőzni bennünket az ellenkezőjéről, ha mondjuk „csontjainkban érezzük" a veszélyt. A tőlünk telhető legmagasabb szintű éberséggel , a maguk valóságában tudomásul vesszük a tényeket. Belső erőközpontunkkal kapcsolatban maradva azonban abban is biztosak lehetünk, hogy a külső ingerre a lehető leghatékonyabban fogunk reagálni.
Kíváncsiságból ne merészkedj az árnyak tartományába!
A plútói szelekció egyik brutális, de annál hatékonyabb módszere a spirituális élmények túladagolása lehet, hogy egyszer és mindenkorra elvegye kedvünket tartományai illetéktelen vagy kontár módon történő piszkálgatásától.
A burját - mongol kultúrkör fekete sámánjaiban (a kifejezés korántsem azonos a fekete mágiával, mindössze az alvilág tartományainak megnevezésére szolgál.) , pl fel sem merült, hogy puszta kíváncsiságból merészkedjenek az árnyak tartományaiba. Erlig kán birodalmába ugyanis még azoknak sem volt életbiztosítás lelátogatni, akik alkatukból kifolyólag a Plútó archetípusára voltak hangolódva. Ezek a túlnyomórészt női sámánok tisztában voltak azzal, hogy más típusok képviselőinek még náluk is kevesebb esélyük sem lenne épen, sértetlenül visszatérni a felső világba, ezért csak nagyon-nagyon indokolt esetben, többszöri unszolásra vállalkoztak az életveszélyes túrára.
Érdekes „véletlen", hogy a mai szellemekkel suttogó, reinkarnációs utaztató és a new age valóságelhárítás többi diszletével dolgozó panelsámán képző tanfolyamok egyes résztvevőinek élete a későbbiekben úgy alakul, hogy még konszolidált, civilizációs feltételeink között is szélsőséges, kiélezett, ha nem egyenesen életveszélyes sorshelyzetekbe kerülnek. Ha valóban alkalmasak „hivatásukra", épen keverednek ki az ilyen szituációkból. Mondani sem kell, hogy mindezt nem a tanfolyamokon elsajátított varázsképességeiknek köszönhetik, egyszersmind rendszerint az élménybeszámolótól meg a hasonló foglalkozásoktól is elmegy a kedvük. Ha pedig még a történtek után is ezt az ösvényt akarják járni, tudásszomjukat igényesebb és gyakorlatiasabb jártasságokat adó forrásokból elégítik majd ki.
folytatjuk
szerzőnk asztrológus
