Meg lehet enni a foltos gyümölcsöket?

Olvasási idő kb. 2 perc

Amerikában 2010-ben 30 milliárd dolláros értékben mentek pocsékba olyan gyümölcsök és zöldségek, amelyeken külső sérülések, foltok és elszíneződések voltak láthatóak. A kiskereskedők és vásárlók ezekből nem kértek, és valljuk be, mi is inkább a tökéletes almát választjuk. De mik ezek a küllembeli hibák, és oké, ha megesszük őket? A TEDEd sorozatban ennek járnak utána.

Ezek a foltok a növények és a mikroorganizmusok harcának eredményeképp jönnek létre. Ahogy az ember, úgy a növények is szabad szemmel láthatatlan gombákkal és baktériumokkal élnek együtt, amelyek között vannak jótékonyak és károsak egyaránt. A jó hír, hogy ezek nagyrészt veszélytelenek az őket elfogyasztók és az emberi immunrendszer számára, hiszen fejlődésük során ugye a növényekre specializálódtak. 

Mikor a mikroorganizmusok számos úton tudnak eljutni a növényekhez, mondjuk locsolás közben is a rájuk kerülhetnek. Ha pedig már ott vannak, és kellően elszaporodnak, akkor a termések és levelek viaszos rétegét megtámadva elindulnak befelé, hogy hozzájussanak a zöldség vagy gyümölcs belsejében található fontos tápanyagokhoz. Vannak olyan baktériumok amelyektől először világos foltok keletkeznek a megtámadott felületen, hiszen a növényi pigmenteket is "elfogyasztják", majd ahogy terjed a fertőzés, az elpusztult sejtek helyén elfeketedik a folt. Egy ilyen pötty egyébként több százezer mikrobát jelenthet. 

Jöjjön egy konkrét példa: a Pseudomonas syringae baktérium olyan toxinokat, fehérjéket termel, amelyek megzavarják az egyed immunválaszát. Az egyik ilyen toxin "kinyitja" a gázcserenyílásokat szabad utat biztosítva a kórokozóknak, ráadásul hatására klorofil is bomlásnak indul, emiatt indul el a sárgulás. 

A másik tipikus szépséghiba, ami miatt inkább nem tesszük a kosarunkba például az almát, az a puha és sötét részek. Szüretelés után, szállítás közben a sérült gyümölcsöket megtámadhatják bizonyos gombák, ez okozza a puhulást és barnulást. Ezeknek az íze is rossz, hiszen mégis hallott, bomlásban lévő szövetet fogyasztunk, viszont ha levágjuk ezt a rész, meg is oldódott a probléma.

Persze olyan ránk káros mikróbák is előfordulhatnak a gyümölcsök és a zöldségek felületén mint például a szalmonella és az E. coli láthatatlanul, de mivel nem okoznak foltosodást, így láthatatlanok maradnak számunka, és éppen kell megmosni növényt, amit megesszük!

Szóval legközelebb nyugodtan pakolja bele a kosarába a foltos zöldségeket/növényeket, és ha szerencséje van, olcsóbban is megkaphatja ezeket. Otthon pedig tisztítsa és tárolja megfelelően az árut, van, ami még így is sokáig fogyaszható marad. 

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?
Érdekességek