Aki már életében legalább egyszer volt szerelmes, tudhatja, hogy egy semmihez sem fogható és páratlan érzésről van szó. Bár kétségkívül különleges élmény, mégsem teljesen megragadhatatlan. Pszichológusok sora próbálta megfejteni a szerelem érzésének rejtélyét, és annak titkát, hogyan tarthat ki egymás mellett hosszú távon is két ember. A magyarázatok közül az egyik legismertebb Robert Sternberg háromszögelmélete. Szerinte a szerelem három alapvető komponensből áll, és ezek változatos kombinációi hét különböző szerelemtípust adnak.
A szerelem háromszögelmélete
A szerelem három összetevője az intimitás, a szenvedély és az elköteleződés. Intimitás alatt azt értjük, hogy képesek vagyunk a társunk előtt megnyílni, megmutatni a valódi önmagunkat, megosztani a titkainkat és belső világunkat. A szenvedély a másik iránt érzett szexuális és fizikai vonzalmat jelöli. Az elköteleződés értelmében pedig képesek vagyunk szilárdan és hosszú távon kitartani a partnerünk mellett, és nem kívánunk mással kapcsolatba lépni sem érzelmileg, sem testileg.
Az összetevők mentén Sternberg megalkotta a szerelem háromszögelméletét, amelyben az egyes komponensek a háromszög egy-egy csúcsát jelölik. Ezek kombinációi alapján pedig felírható a kapcsolatok hét típusa. Lássuk, melyek ezek!
1. Üres szerelem − Elköteleződés
A felek ugyan elköteleződtek egymás mellett, de a kapcsolatban az intimitásnak vagy a szenvedélynek nyoma sincs. Jellemzően kihűlt kapcsolatokban vagy elrendezett házasságokban figyelhető meg.
2. Társas szerelem – Elköteleződés + Intimitás
Ez a fajta kapcsolódás alapvetően a szilárd, nem feltétlenül romantikus jellegű kapcsolatokra jellemző, mint például a barátságok. A régóta fennálló házasságok és kapcsolatok is átalakulhatnak idővel társas szerelemmé.
3. Szeretet – Intimitás
Az intimitás dominál szenvedély és elköteleződés nélkül. Bár az elfogadás és a barátság jelen van a kapcsolatban, de a felek nem köteleződnek el egymás iránt, és nem éreznek fizikai, szexuális vonzalmat sem.
4. Romantikus szerelem – Intimitás + Szenvedély
Ez a fajta kapcsolódás főként a kapcsolatok elején, az ún. „rózsaszín ködös” időszakban jellemző vagy fiatalabb kori párkapcsolatokban. A szenvedély és az intimitás magas szintje jellemző, azonban az elköteleződés hiányzik. Idősebb korban ez jelentős gondokat okozhat, főleg, ha csak az egyik félben alakul ki az elköteleződés iránti igény.
5. Elsöprő szerelem – Szenvedély
Lényegében csak a szenvedély és a testiség tartja össze a feleket, nincs szó elköteleződésről vagy érzelmi közelségről. A vágy és a szexualitás dominál, így főként a szeretői viszonyokra és az alkalmi kapcsolatokra jellemző.
6. Vak szerelem – Szenvedély + Elköteleződés
A vak szerelemben a szenvedély szintje magas, ám a felek még azelőtt döntenek az elköteleződés mellett, hogy valódi intimitás kialakulna. Gyakran előfordulhat, hogy az érzelmi közelség kialakítására csak az egyik félnek van igénye.
7. Beteljesült szerelem – Szenvedély + Elköteleződés + Intimitás
Sternberg szerint ez a szerelmi kapcsolatok csúcsa. Ennek ellenére, ritka, hogy kialakul, és általában tudatos erőfeszítés nélkül nem marad fenn hosszú távon. A kapcsolatban magas szintű az intimitás, a felek kölcsönösen elköteleződtek egymás mellett, és a kettejük közötti szenvedély, vagyis a szexuális vonzalom is erőteljes.
Bármelyik kapcsolati formában is éljünk, a lényeg, hogy számunkra legyen kielégítő az adott kapcsolódás. Ha úgy érezzük, nem teljesen azt kapjuk egy kapcsolattól, amire szükségünk van, bátran beszéljük meg a partnerünkkel! És ami a legfontosabb: fogadjuk el, hogy egy kapcsolat sosem lesz tökéletes, folyton változik, de rajtunk is múlik, mennyit teszünk érte!
A cikk szerzőjéről
Sas Eszter Krisztina a Dívány pszichológus szakértője és a Mind Art kreatív pszichológiai műhely társalapítója.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
