stroke ellen

A stroke kapcsán egészen sok kutatás született, amelyek közül néhány arra is rávilágít, mit tehetünk ellene. Az egyikből nemrég kiderült: a rendszeres szaunázás több mint 60%-kal csökkenti a kockázatát. Ez egyre több olyan kutatást indított el, amelyek eredményei azt sugallják, hogy a különböző hőmérsékleteknek való kitettség – meleg és hideg egyaránt – egészségügyi előnyökkel járhat.

És ez még nem minden: ma már azt is tudjuk, hogy heti 75 perc intenzív vagy 150 perc visszafogott intenzitású mozgás elég ahhoz, hogy a stroke kockázata 30%-kal csökkenjen. Ez mindössze napi 30 perc mozgást jelent heti öt napon, vagy egy intenzív, 75 perces edzést hetente egyszer, állítja egy kaliforniai tanulmány. Persze, a kockázatok minimalizálásához nem elég egyedül a sportra koncentrálni. A mozgásszegény életmódon kívül a többi potenciális veszélyforrásra, a magas vérnyomásra, a cukorbetegségre, a dohányzásra és a magas koleszterinszintre is érdemes odafigyelni. Épp ezeket ajánlják a szívbetegségek elkerülésére, ám eddig kimaradt egy fontos és élvezetes tevékenység, ami szintén működik a szakemberek szerint. 

A minőségi alvás csökkentheti a stroke és a szívbetegségek kockázatát

A kutatók szerint a minőségi alvás hiánya növelheti a szívbetegségek és a stroke kockázatát. Megjegyzik, hogy a legmagasabb alvási pontszámmal rendelkezőknél 75%-kal alacsonyabb a szívegészségügyi problémák kockázata, mint a legalacsonyabb pontszámmal rendelkezőknél.

A kutatók azt mondják, sokan nem veszik olyan komolyan alvási szokásaikat, mint kellene.

A rossz minőségű és nem elegendő alvás növelheti a szívbetegség és a stroke kockázatát

Az Európai Kardiológiai Társaság 2022-es barcelonai kongresszusán bemutatott tanulmány szerint 10 szív- és érrendszeri betegségből 7 megelőzhető lett volna a megfelelő alvással. 

„Az alvás minőségének és mennyiségének fontosságát a szív egészsége szempontjából már az élet korai szakaszában meg kell tanítani. Az éjszakai zaj és a munkahelyi stressz minimalizálása is javíthatja az alvást, vagyis egészen egyszerű lépésekkel is tehetünk egészségünkért” – mondta dr. Aboubakari Nambiema, a tanulmány szerzője.

Számos tanulmány foglalkozott a rossz alvás és a szívbetegség összefüggésével, de a legtöbben egyetlen alvási szokásra összpontosítanak, mint például az alvási apnoe hátrányaira, vagy az alvás időtartamának hatására.

A friss tanulmányban öt alvási szokást kombináltak, és megvizsgálták a kiindulási pontszámokat és az idők során bekövetkező változásokat az alvási szokásokban, majd megvizsgálták a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását. A vizsgálatba 7200 résztvevőt vontak be, akiket 2008 és 2011 között figyeltek meg.

A résztvevők kezdetben mentesek voltak szív- és érrendszeri betegségektől, átlagos életkoruk 59 év volt, 62 százalékuk férfi. A kutatók egy évtizeden keresztül kétévente ellenőrizték a szívkoszorúér-betegséget és a stroke-ot a megfigyelteknél. Arról számoltak be, hogy a résztvevők 10 százalékának volt optimális alvási pontszáma, és 8 százalékuké volt rossz a kiinduláskor (0-tól 5-ig pontozva, az 5 az optimális).

A következő nyolc év során a szívkoszorúér-betegségben vagy a szélütésben szenvedők száma 22%-kal csökkent az alvási alapértékek minden egypontos emelkedésével, vagyis minél jobban aludt az illető, annál kisebb esélye volt a betegségek kialakulására. Összehasonlítva a nulla vagy egy pontot elért emberekkel, az ötös pontszámmal rendelkező résztvevőknél 75%-kal alacsonyabb volt a szívbetegség vagy a stroke kockázata.

A kutatók becslései szerint, ha minden résztvevőnek optimális alvási pontszáma lenne, évente a szívkoszorúér-betegség és a stroke új eseteinek 72 százaléka elkerülhető lett volna. Idővel azt találták, hogy az alvási pontszám egypontos növekedése a szívkoszorúér-betegség vagy a stroke kockázatának 7%-os csökkenésével járt.

A szakértők reakciója

Colin Espie, a Big Health alvásegészségügyi vállalat társalapítója és az angliai Oxfordi Egyetem Nuffield Klinikai Idegtudományi Tanszékének alvásgyógyászati professzora a téma kapcsán hozzáfűzte: az alvás jelentősége hosszú ideje nyilvánvaló.

„Olyan, mint az oxigénfelvétel: addig nem gondolunk rá eleget, amíg nincs problémánk vele” – emelte ki Espie. „Észrevettem azonban, hogy az egészségügyben egyre jobban odafigyelünk az alvásra mint az egészség pillérére. A kutatási eredmények egyre gyarapodtak, de még mindig nagy utat kell megtennünk annak megértéséhez és gyakorlatba ültetéséhez, hogy az alvás ugyanolyan fontos az egészségünk szempontjából, mint az, hogy mit eszünk” – folytatta.

Espie megjegyezte, hogy az alvási szokásoknak az életkor előrehaladtával változnia kell, ami teljesen rendben van.

„Az életkorral összefüggő változások egyik példája az, hogy ahogy idősödünk, a cirkadián óra is kissé elöregszik, ami természetesen alvásritmusunk eltolódását eredményezi” – kezdte. „Későbbi életünk során alvásunk töredezettebb, és a kevésbé mély alvás normális, akárcsak az időszakos ébrenléti időszakok” – hangsúlyozta a szakember.

„Mindig el kell kerülnünk a test és az agy oxigénellátásának csökkenését, és ez határozottan magában foglalja az éjszakákat is” – tette hozzá Espie. „Amikor alszunk, néhány ember hajlamos a légzési szünetekre vagy apnoéra, és ez nemcsak az alvást töri meg, de ha súlyos, akkor szív- és érrendszeri kockázatot is okozhat. Ezen túlmenően a jó alvás kritikus fontosságú a gyógyuláshoz azok számára, akik agyvérzésen estek át” – folytatta.

„Az alvás mennyisége és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata közötti kapcsolat összetett. Az alváshiányt (kevesebb mint hat óra éjszakánként) és a túlzott alvást (több mint kilenc óra) egyaránt összefüggésbe hozták a megnövekedett kockázattal a megfigyeléses vizsgálatokban” – fűzte hozzá a témában dr. Nick West kardiológus hozzátéve, hogy a rossz alvás elhízáshoz, 2-es típusú diabéteszhez és magas vérnyomás kialakulásához vezethet, amelyek mindegyike növeli a stroke, a szívroham és a szív- és érrendszeri halálozás kockázatát.

Mit jelent a jó alvás?

A szakemberek szerint a jó alvás nem az ágyban töltött időt jelenti, hanem a folyamatos és kielégítő pihenést. A gyakori ébredés végül megzavarja és újraindítja az alvás egyes szakaszait, ami „alvásadósságot” eredményez.

„A rossz alváshigiénia, a kényelmetlen matrac vagy környezet, valamint a gyakori egészségügyi problémák megzavarhatják a folyamatos alvást, és az alváshiány jeleit eredményezhetik” – tette hozzá a szakember.

Kiemelte: a szív- és érrendszeri betegségek kockázata nemcsak az életkorral növekszik, hanem bizonyos esetekben a súlygyarapodással is.

„Ahogy a testsúly nő, és öregszünk, úgy nő az apnoe kockázata”

– folytatta a szakértő. „Az apnoe a légzés részleges leállása. Ahogy a légzés leáll és felszínessé válik, a vér oxigénszintje csökken. Ennek kompenzálására a szívfrekvencia drámaian megnő, gyakran szabálytalan pitvarfibrillációval, ami csak alvás közben fordulhat elő. Ez turbulenciát eredményezhet a szívben, ez pedig vérrögöket hoz létre, amelyeknek stroke lehet a következménye” – zárta beszámolóját, azt is kiemelve, hogy sokat segíthet, ha minden este ugyanabban az időben fekszünk le, ha eltávolítjuk az elektronikus eszközöket az alvóhelyről, valamint annak biztosítása is, hogy hálószobánk teljesen sötét és csendes legyen.