sms üzenet

Tapasztalatból tudjuk, hogy az írásban kapott üzeneteket sokkal nehezebben lehet megfejteni, ellentétben a személyes interakcióban cseréltekkel. A digitális verzióból éppen az a nonverbális jelzések adta finomság hiányzik, amely könnyebben értelmezhetővé tesz egy diskurzust. A szemkontaktus, egy érintés vagy egy mosoly mind-mind szelídebb árnyalatot adnak a beszélgetésnek, amelyre egy írásos üzenet nem feltétlenül képes. 

Könnyebb is, meg nem is SMS-ben átadni az üzenetet

Ezzel félig már választ is adtunk arra az esetlegesen felmerülő kérdésre, hogy az említett „Beszélhetünk?” tartalmú üzenet miért is lehet problémás. A teljes indok azonban még várat magára addig, ameddig nem tisztázzuk, mi az oka annak, hogy az ilyen SMS-ek miért hatnak rosszul egy szorongó emberre, dacára annak, hogy a digitális kommunikáció akár enyhítheti is a feszültség érzését, sőt

biztonságot adhat a személyes térben gátlásosan mozgók számára. 

Az amerikai Alex Oliver-Gans terapeuta szerint az ilyen típusú üzenetek kétértelműsége és hangnemének vagy kontextusának hiánya hatalmas teret hagy az értelmezésnek. Miután a szöveges üzenetekből hiányoznak azok a bizonyos nonverbális jelzések,

folyamatosan feltételezzük a feladó hangnemét és szándékát.

Ilyen esetekben pedig megtörténhet, hogy egy helyzetről a legrosszabbat gondoljuk, amely Arianna Galligher szociális munkás szerint szorongáshoz vezethet.

Mindkét szakember szerint egy ilyen „Beszélhetünk?” tartalmú üzenet akár a legrosszabb feltételezésre is késztetheti a címzettet, amely során arra is elkezdhet készülni, hogy például ki fogják rúgni a munkahelyéről, vagy az SMS küldője meg akarja vele szakítani a kapcsolatot.

Így lehet megnyugtatóbban megfogalmazni az üzenetet

„A szorongató helyzet elkerülésére a legjobb, amit tehetünk, hogy világosan fogalmazunk” – ad ötletet a terapeuta, hozzátéve: fontos, hogy a szöveg tartalmazzon konkrétumokat és olyan részleteket, amelyek nem bizonytalanítják el a címzettet. Semmibe sem kerülő trükk a „Beszélhetünk?” helyett például azt írni, hogy

„Meg tudunk ma beszélni egy hétvégi találkozást?”

Emellett minimalizálhatjuk a szorongás esélyeit egy olyan üzenettel is, amelyben pontosan megnevezzük, mikor és miről szeretnénk értekezni. Az egyértelmű elvárásokat megfogalmazó üzeneteket könnyebb dekódolni.

Mindezzel egyetért Madurka Petra pszichológus is, aki ugyancsak azt tanácsolja, hogy mivel az írásban történő kommunikáció esetén a nonverbális jelzések nincsenek a segítségünkre, mindenképpen törekedjünk arra, hogy konkrétan, lényegre törően fogalmazzunk, és ne hagyjunk ki fontos információkat.

„Igyekezzünk az üzenet elején kifejteni, hogy mit szeretnénk a másiktól, ugyanis előfordulhat, hogy mire a tényleges információ elhangzik, a másik személy már átéli a szorongást, ezért beszűkül a befogadó csatorna. Nyugodtan használjunk emojikat, amelyek segíthetnek a nonverbális jelzések helyettesítésében” – magyarázza a pszichológus.

Ha nincs meg az ősbizalom, az ilyen üzenet szorongást fog kelteni

Noha Madurka Petra szerint egyébként azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az említett SMS-szöveg valóban annyira káros lenne, az viszont biztos, hogy sok függ például attól, hogy ki a feladó, ki a fogadó, és milyen a köztük lévő kapcsolat. 

„Nem mindegy például, hogy a legjobb barátnőnktől kapunk ilyen üzenetet, vagy a főnökünktől. Előbbivel egy bizalomteljes kapcsolat esetén csupán izgalommal, izgatottsággal kell számolnunk, ám a főnökünk esetében akár létbizonytalanságot is megélhetünk azzal kapcsolatban, hogy vajon megmarad-e az állásunk” – mondja a szakember, majd hozzáteszi: azok az emberek, akikből hiányzik, vagy csak limitáltan van jelen az ősbizalom, vagyis annak a megélése, hogy a világ alapvetően egy jó és biztonságos hely, sokkal fenyegetőbbnek élhetnek meg egy ilyen üzenetet.

Ez az ősbizalom az alapja annak, hogy tudjunk bízni másokban és ugyanúgy magunkban is.

Amiért felelősek vagyunk: az üzeneteinket gondoljuk át

Mint mondja, a gondolatainkért nem vagyunk felelősek, azért azonban igen, hogy mi hagyja el a szánkat. 

„Ha nem gondoljuk át egy üzenet szövegét, könnyen megbánthatjuk a másikat, vagy olyat mondhatunk neki, amit nem szerettünk volna, vagy nem úgy szerettük volna. Érdemes egy másodpercre megállni, és átgondolni, hogy mi mit éreznénk, gondolnánk, ha ezt az üzenetet olvasnánk” – tanácsolja.

Ha azt is tudni szeretnéd, melyik az a 6 nyugtató tevékenység, amely valójában szorongást okozhat, olvasd el az erről szóló cikkünket!