paróka szaküzlet

A színház és a film világa

„Ahogy a színházban, úgy a filmekhez is sok parókára van szükség. Ezek egyedi készítésűek egy leheletvékony tüllanyagon, hogy még a mozivásznon se lehessen látni őket, ami pedig egy hatalmas felület. Egy főszereplőnek biztosan van 1-3 vagy akár több dublőre, kaszkadőre is, azokra is mind paróka kell. 

A parókát ugyanis könnyebb tartósra beállítani, a szereplők pedig nem szeretnének mindennap hosszasan hajat szárítani, göndöríteni” – tudjuk meg Harmati Beától, a Hair Club parókaszaküzletek tulajdonosától.

Celebnők és -férfiak

A magyar celebvilágban is sok hölgy folyamodik a parókaviseléshez, mint megtudtuk, hiszen a dús hajzat, makulátlan frizura a szépségideál egyik fontos eleme, így szereti mindenki többnek mutatni hajkoronáját, főleg, ha az természet adta állapotában gyér.

A férfiak elsősorban hajpótlást alkalmaznak a kopaszodásnak korán áldozatul esett területeken. Az interneten számos olyan fotót találunk híres férfiakról, ahol a kopasz valóságot is megmutatják a mozivászon idealizált változataihoz képest. Nicolas Cage és John Travolta a legismertebb példák közül valók, akik filmszerepeiken kívül, a való életben is előszeretettel tuningolják póthajjal sármjukat, derül ki a szakember elbeszéléseiből.

Kalandokhoz

„Fiatal hölgyek buliból vagy akár szerepjátékhoz szintén gyakran keresnek parókát. Ez jellemzően három színt érint: fekete, vörös és szőke frizurát, a fazont illetően erőszeretettel választják a Kleopátra, azaz a klasszikus Ponyvaregény-frizurát, amit Uma Thurman is viselt” – tudjuk meg a szakembertől, aki tovább mesél:

„Egy huszonéves, alopeciás vendégem, akinek nincs haja, nem veti meg az egyéjszakás kalandokat, de nem szokta a partnerek orrára kötni, hogy parókát visel. Egy ízben az összeismerkedést követően pár órán belül egyikük lakásán kötöttek ki, az este kellemesen telt, az együttlét után elaludtak. Vendégem arra ébredt hajnalban, hogy melege van. Lecsapta a parókát az éjjeliszekrényre, majd aludt tovább. Reggel, amikor a srác felkelt mellette, meglepődve, de mosolyogva megsimogatta az arcát, és azt mondta: így is szép vagy! Ez a gesztus újabb aktust generált, majd elbúcsúztak egymástól.”

Betegség esetén

„A parókákat a mai napig is 80%-ban a betegségben elhullott haj miatt hordják. Egyrészt a kemoterápia alatt hajukat elvesztett vendégek, illetve az úgynevezett alopecia betegségben szenvedők használnak vendéghajat. Az alopecia nem feltétlenül jár egyéb tünettel, a betegség következtében egyik napról a másikra egyszerűen elhullik a haj. Ez kialakulhat bármilyen korban: 2-3 évesen éppúgy, mint 42 évesen” – mondja a szakértő.

Alopecia

„Eljött hozzám egy 6-7 éves alopeciás kislány, aki az iskolakezdésre szeretett volna parókát venni, noha korábban sosem hordott ilyet, szép volt anélkül is. Leginkább a többi gyerek miatt akart felkészülni, magát szépnek látta, nem érezte szükségét a parókának.

– avat be Harmati Bea egyik kedvenc történetébe. „Elkezdtem kiszolgálni, kiválasztani a neki megfelelő parókát, s közben kérdezgettem, hogy milyen iskolába jár majd, mi szeretne lenni, ha nagy lesz? Erre édesen felsorolt több dolgot is, s azt mondta, nem tudja, ő akárki lehet még, hiszen csak hétéves. Közben hoztam neki három-négy különböző parókafazont: vállig érőt, picit hosszabbat, szőkésebb és barnásabbat is, majd feladtam rá az elsőt. Belenézett a tükörbe, közelebbről megnézte magát, és egyszer csak csodálkozva, kerek szemekkel felkiáltott: hogy én milyen szép vagyok! A következő parókát is feladtam rá, és megint kiszaladt a száján: én ebben is nagyon szép vagyok. Majd odafordult az anyukájához: Anya! Én tényleg bármi lehetek még az életemben! – ujjongott.

Érezni lehetett a kislányon, hogy szerető környezetből jött, elfogadták úgy, ahogy van, nem volt szüksége parókára, hogy komfortos legyen, hogy elrejtse a hiányosságát, de a biztonság kedvéért megvették az egyik parókát, amit aztán nem igazán hordott.” 

Kemoterápia

Bea sok nehéz pillanattal is találkozik munkája során, ahol kivételes empátiájára is szükség van esztétikai érzékén túl: „Kemoterápiás betegek kiszolgálása nehezebb lelkileg, és bonyolultabb, mert egy hosszú »feladat« áll előttük, és hajuk elvesztése tovább nehezíti helyzetüket. Végtelenül letörtek, végeláthatatlannak tűnik az út számukra. 

sokan elsírják magukat, vagy épp semmi sem tetszik nekik, persze a hangulatuk teljes mértékben érthető. Mindig beszélgetek velük, s általában ott kezdenek felengedni, amikor megnyugtatjuk őket, hogy mindegy, hány parókát próbálunk fel, ha 100-at, akkor 100-at, de biztosan megtaláljuk azt, amivel elégedett lesz. Ilyenkor lesznek nyitottabbak, ahogy attól is, amikor megkérdezem, emlékszik-e, mi volt egy évvel ezelőtt?”

„Általában azt válaszolják: milyen gyorsan elment ez az év, nem is tudom, és akkor figyelmeztetem, hogy jövő ilyenkorra már gyógyult lesz, és túl lesz ezen.

Erre azért is van szükség, mert ők pontosan ugyanolyan hajat keresnek, mint amilyen volt nekik, hogy ne tűnjön fel a különbség, ne kérdezősködjenek… A legközelebbi színt és fazont választják ki, annak ellenére, hogy nem mindig az áll nekik a legjobban, mégsem térnek el” – avat be a parókaüzlet tapasztalt tulajdonosa. „Ezzel szemben az alopeciás betegeknek, akiknek egészen fiatalon elhullott a haja, nincsenek emlékeik, nem tudják, vékony szálú, hullámos, egyenes, göndör, szőke, barna, vörös lett volna-e az eredeti, ezért az évek alatt bármit választhatnak, ami tetszik nekik.”

„Volt azért egy vendégünk, aki nem esztétikai szempontok alapján választott, a Viszkis, »munkájához« szintén tőlünk vitte a parókákat, de mivel a márka kizárólagos hazai forgalmazói voltunk, és ő a tett helyszínén mindig otthagyta a parókát, ezért a BRFK hamar ránk bukkant a belsejében lévő márkajelzés alapján – idézi fel Harmati Bea az egyik legérdekesebb szálat parókaüzletei történetéből.