A Birminghami Egyetem kutatói kilenc éven át követték nyomon összesen 605 egészséges, 35–64 éves ember életét. Nemcsak memóriateszteket töltettek ki velük rendszeresen, de figyelték az alvási szokásaikat is. Ahogy telt az idő, a tesztalanyok kognitív képességei úgy romlottak, ez az öregedés természetes velejárója. Ha a vártnál gyorsabban romlanak a képességek, az demenciára figyelmeztet.
Mi köze a rémálmoknak a demenciához?
Az egyre gyakoribbá váló rémálmok nem írhatók a kor számlájára. Azok a férfiak és nők, akik sokasodó, szorongással teli éjszakákról számoltak be, nagyobb eséllyel szenvedtek később demenciában. A rossz álmok akár 5-10 évvel előre jelezhetik, hogy ez a veszély fenyeget, így érdemes odafigyelni rájuk. S nem csak időskorban, már a negyvenes éveinktől kezdve.
Azok a középkorú felnőttek, akik hetente legalább két rémálmot láttak, a vizsgálat eredménye szerint négyszer nagyobb valószínűséggel tapasztaltak „jelentős” kognitív hanyatlást.
Ugyanakkor nem a rémálmok okozzák a demenciát, inkább csak jelezhetik azt, mivel a jobb elülső agyi lebeny neurodegenerációjának melléktermékeiként jelentkeznek. S hogy miért kezelik ezt kiemelt fontossággal a kutatók? Mert nagyon kevés egyértelmű jel van, ami előre jelezheti a felgyorsuló állapotromlást. A rémálmok pedig valóban olyan korán figyelmeztethetnek a veszélyre, hogy még van esély életmódbeli változtatásokkal vagy orvosi praktikákkal lelassítani a demenciát.
Most menjek orvoshoz, ha rosszat álmodtam?
Ha az utóbbi időben egyre több rossz éjszakád van, és nem ért egyértelműen negatív történés, akkor érdemes ellátogatni a háziorvoshoz. A kutatók azon dolgoznak, hogy rájöjjenek, a fiatalabb korban jelentkező rémálmok is a demencia előhírnökei-e. Azt is figyelik,
ezek az álmok mennyire színesek, élénkek, és mennyire maradnak meg az emlékezetünkben.
EEG- és MRI-vizsgálatok segítségével azt is kutatják, hogy hogyan, miként álmodunk rosszat egészségesen, s miben más ez a demenciában szenvedőknél.
Mennyire gyakori a betegség, és mit tehetsz ellene?
Nagy-Britanniában nagyjából 850 ezer embert érint a demencia, az Egyesült Államokban pedig 6 milliót. Magyarországon 250-300 ezer ember él demenciával. A betegség kialakulását lehet késleltetni. Az oly sokszor emlegetett egészséges táplálkozás – aminek részeként halolajat is gyakran fogyasztunk – és a rendszeres testmozgás nem tudományos hablaty, hanem valódi eszközök a kezünkben, amelyek segítségével
a vérkeringés felfrissítése révén az agyunkat is fitten tarthatjuk.
A kapcsolattartás egy másik remek ellenszer, nyugdíj után sem szabad bezárkózni és kerülni az embereket: frissen tart, ha mindig van, aki meghallgat, ha legalább egy emberrel jókat beszélgethetünk. A különböző hobbik is fitten tarthatnak, ez lehet szereléstől a könyvklubon és a házimunkán át a táncig sok minden. A kutatásokból már azt is tudjuk, hogy a különböző személyiségjegyek is beleszólnak a demencia kialakulásába. Az pedig már most biztos, hogy a sok tévézés és punnyadás cseppet sem segít az agyat frissen tartani.
A legnagyobb tragédia a gyerekkori demencia
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ez csupán az idősek betegsége, de sajnos egyre fiatalabb korban alakulhat ki. A demencia egyik ritka formája, a Sanfilippo-szindróma óvodás- és iskoláskorú gyerekeket is megtámadhat. Ők majdnem ugyanazon a folyamaton mennek keresztül, mint az idősek:
az addig megtanult szavakat lassacskán elfelejtik, romlik a látásuk, a hallásuk, a memóriájuk, míg végül saját szüleiket sem ismerik fel.
A szobatisztaság és a járás képessége is eltűnhet még kisiskolás korban. A nyolcéves Penny, aki ezzel a betegséggel küzd, még képes napi 1 kilométert megtenni nyilvánosan, hogy segítsen felhívni a figyelmet erre a ritka, tragikus betegségre.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
