asszertív magabiztosság

A fülünkön folyhat ki az asszertivitás témája, sok cikk és könyv foglalkozik vele, mégis nagyon ritkán alkalmazzuk. Nem olyan könnyű, mint ahogyan azt a legtöbb kommunikációval kapcsolatos tanács állítja. Ez nem csupán egy jól betanult formula, hiszen ahhoz, hogy valóban hatékonyan kommunikáljunk és asszertívek legyünk, szükséges tudatában lennünk érzéseinknek, vágyainknak, igényeinknek, miközben nyitottak és elfogadóak maradunk a kommunikációs partnerünkkel szemben is. Gyakran már az érzések azonosításánál megbotlunk, főleg akkor, ha az valamilyen nehezen tartalmazható, negatív érzelem. A konfrontatív asszertivitás egy fontos készség, amely segíthet minket abban, hogy hatékonyan kezeljük a konfliktusokat, és megvitassuk igényeinket és vágyainkat személyes és szakmai kapcsolatainkban egyaránt.

A konfrontatív asszertivitás egyenlete

A konfrontatív asszertivitás három kulcsfontosságú összetevőből áll: gondolataink és érzéseink világos és tömör kifejezése, a másik személy nézőpontjának elismerése, valamint a kölcsönösen elfogadható megoldás megtalálása iránti elkötelezettség. Ennek a kommunikációs működésnek az egyik fő előnye, hogy segít elkerülni a passzív vagy agresszív kommunikációt. A passzív kommunikáció során vonakodunk kifejezni szükségleteinket és vágyainkat, míg az agresszív kommunikáció mások támadását vagy hibáztatását jelenti. Mindkét stílus káros lehet a kapcsolatokra, félreértésekhez és haraghoz vezethet. Ezzel szemben a konfrontatív asszertivitás azt a hajlandóságot jelenti, hogy világosan és tömören fejezzük ki magunkat, miközben figyelemmel vagyunk a másik személy érzései iránt és figyelünk a szükségleteire is. Ez a kommunikációs stílus tiszteletteljes és együttműködő, és elősegítheti a kapcsolataink erősödését.

Tanuljunk meg aktívan hallgatni

A konfrontatív asszertivitás fontos aspektusa az aktív hallgatás. Aktívan hallgatni azt jelenti, hogy a valóban meghallgatjuk a másik nézőpontját, érzéseit és szükségleteit elismerjük. Fontos az empátia és elfogadás, még akkor is, ha valaki nem feltétlenül értünk egyet a másik nézőpontjával. Az aktív hallgatás kulcsfontosságú része, hogy kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjunk. Így gyakoroljuk:

• Hallgassunk teljes figyelemmel – ne nézzük a telefonunkat vagy a számítógépet, vegyük fel a szemkontaktust.
• Ne fejezzünk ki unalmat vagy türelmetlenséget. Ha meg is jelenik bennünk az unalom vagy a frusztráció, figyelmeztessük magunkat, hogy mi a célunk, és módosítsunk a hozzáállásunkon.
• Bánjunk tisztelettel a másik személlyel – validáljuk az érzéseit, ne nevessük vagy gúnyoljuk ki.
• Tegyünk fel kérdéseket, hogy biztosan megértsük a másik nézőpontját.
• Adjunk megerősítéseket. Nem kell egyetértenünk azzal, amit mond, de el kell fogadnunk, hogy a másik érzése és igénye ugyanúgy számítanak, és ugyanolyan valóságosak, mint a miénk.
• Időről időre érdemes megismételni, összefoglalni, amit hallunk, hogy világosabbá váljon, ugyanarról a dologról beszélünk.

Gyakoroljuk az önkifejezést

A konfrontatív asszertivitás fejlesztéséhez először szükséges megtanulnunk világosan és tömören kifejezni magunkat. Ennek legfontosabb pillére az „énüzenetek” használata a gondolatok és érzések leírására, ahelyett, hogy vádaskodnánk vagy másokat hibáztatnánk. Például ahelyett, hogy azt mondanánk, hogy „soha nem figyelsz rám”, egy konfrontatívan magabiztos személy azt mondhatja: „Frusztráltnak érzem magam, amikor úgy érzem, hogy nem hallanak meg”. Tehát nem a másikról, hanem magunkról és a bennünk zajló folyamatokról beszélünk. Néhány támpont, ami segíthet:

• Beszéljünk nyugodtan, és ne siessünk.
• Próbáljunk minél pontosabbak lenni, és kerüljük az általánosításokat, a mindig, a soha szavakat tiltsuk ki a szótárunkból.
• Ne feltételezzük, hogy a másik személy tudja, mit gondolunk és érzünk, ő csak sejtheti és hipotézisei lehetnek, de nem gondolatolvasó.
• Nyugodtan és magabiztosan képviseljük az álláspontunkat.
• Használjunk „én” állításokat.
• Legyünk tudatosabbak a nonverbális kommunikációnkkal: hogyan használjuk a hangukat és mit sugallhat a testbeszédünk.
• Az asszertivitás nem azt jelenti, hogy mi vagyunk a reflektorfényben vagy közbeszólhatunk bármikor a másik mondandójában.

Ennek a kommunikációs stílusnak a használatával erősebb kapcsolatokat építhetünk ki, produktív és együttműködő módon oldhatjuk meg a konfliktusokat. Gyakorlattal és türelemmel bárki fejlesztheti a konfrontatív magabiztosságot és javíthatja kommunikációs készségeit.