A magyarok Európa hetedik legszegényebbjei

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Európa országai közt komoly vagyoni egyenlőtlenségeket figyelhetünk meg: a magyarok sajnos a szegényebbek közt szerepelnek a kontinens országait felvonultató listán.

A Credit Suisse és a UBS Global Wealth Report 2023 jelentése szerint a vagyoni egyenlőtlenségek nemcsak egyes országokon belül szélsőségesek, hanem az európai nemzetek összehasonlításában is. A jelentés az európai országok egy felnőttre jutó vagyonát átlagban és mediánban is méri, rávilágítva a gazdasági egyenlőtlenségekre, írja a Euronews.

Ők Európa leggazdagabbjai

Az európai országokat vagyon szerint rangsoroló lista is készült a jelentés megállapításait szem előtt tartva. Ez alapján az egy főre eső nettó vagyont a háztartások tulajdonában lévő pénzügyi eszközök és a reáleszközök (elsősorban a lakások) értéke alapján határozták meg, csökkentve annak összegét az adósságokkal.

A magyarok közül sokan birtokolnak saját lakást, de a listában a hiteltartozás is számít, ezért is válhattunk a kontinens egyik legszegényebb nemzetévé
Fotó: Ziga Plahutar / Getty Images Hungary

Nem okoz nagy meglepetést, hogy az átlagos vagyont tekintve mely államokban élnek a legtehetősebb európaiak. A rangsort Svájc (650 737 euró, azaz 254 millió forint) és Luxemburg (556 458 euró, azaz 217 millió forint) vezeti. 

A számok kiemelik a két ország pénzügyi stabilitását, ami erős bankszektoruknak, magas jövedelemszintjüknek és kedvező gazdaságpolitikájuknak tulajdonítható.

A 3-5. helyen Izland (473 210 euró, 184 millió forint), Dánia (389 320 euró, 152 millió forint) és Norvégia (365 943 euró, 143 millió forint) találhatók: a skandináv országokat magas életszínvonal és erős szociális háló jellemzi.  

A magyarok a szegényebbek közé sorolódtak

Kelet-Európában ugyanakkor sokkal kevésbé szívderítő a helyzet, hazánk és a régió más országai is a lista legvégén kullognak. Litvánia (66 041 euró, 25 millió forint), Szlovákia (58 998 euró, 23 millió forint) és Magyarország (56 361 euró, 22 millió forint) hátulról a kilencedik, nyolcadik és hetedik helyet szerezte meg. Az alacsonyabb értékek a Euronews szerint a gazdasági kihívások, az alacsonyabb bérek és a kevésbé fejlett pénzügyi piacok jelei.

Idézőjel ikon

A magyaroknál kisebb vagyonnal a lengyel, bolgár, román, szerb, bosnyák és török állampolgárok rendelkeznek a kontinensen: ez azt jelenti, hogy hazánkban élnek Európa hetedik legszegényebbjei.

Ha nem az átlagos, hanem a medián vagyont vesszük figyelembe, nem sokkal jobb a magyarok helyzete: nyolcadik helyre rangsorolódnak hátulról 25 086 euróval, azaz mindössze 9,8 millió forinttal.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?