Egész évben a mai napod lesz a legszomorúbb, mutatjuk, miért

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A megfigyelések alapján január harmadik hétfője az év legszomorúbb napja. Állítólag ez a szomorú hétfő, amit az angolok Blue Monday névvel illetnek, nem csupán egy marketingfogás, hanem valóban ekkor vagyunk a leginkább magunk alatt.

Az új év harmadik hétfőjére – ami idén január 16-ra esik – túljutunk a karácsonyi eufórián, és ekkor sokan azzal is kénytelenek szembesülni, hogy minden szándékuk ellenére bizony már meg is szegték az újévi fogadalmukat, ha pedig túlköltekeztek, akkor a pénztárcájuk is üres. 

A szezonális depresszió bármikor jelentkezhet

A téli hónapok mindig kihívást jelentenek a mentális egészségünkre nézve. Ilyenkor sokkal erősebben megnyilvánul az úgynevezett szezonális affektív zavar, ami nem más, mint az évszakokhoz vagy évszakváltozáshoz köthető depresszió. Akik ebben szenvednek, náluk általában évente ugyanazokban az időszakokban jelentkezik a depressziós fázis. Télen a rossz lelkiállapotot kiválthatja a hideg idő, a rövidebb nappalok vagy az ünnepi időszak okozta anyagi gondok.

A rövid nappalok és a hideg idő is hozzájárul ahhoz, hogy a szomorú hétfőn kedvetlenebbek vagyunk
Fotó: Peter Macdiarmid / Getty Images Hungary

Annak ellenére, hogy a szezonális depresszió konkrét időintervallumokhoz, időpontokhoz köthető, annak, hogy a Blue Monday, vagyis az év legnyomasztóbb napja miért éppen január harmadik hétfőjére esik, nincs tudományos alapja. De akkor honnan ered a feltételezés?

Honnan ered a Blue Monday?

Az év állítólagos legnyomasztóbb napjának eredete a 2000-es évek közepére nyúlik vissza, és a mai napig ellentmondásos és titokzatos, hogy miért éppen január harmadik hétfőjére tűzték ki. A koncepciót először 2005-ben osztotta meg egy sajtóközleményben a Sky Travel, amely azt állította, hogy egy általuk készített számítás szerint ez az év legnyomasztóbb napja. A légitársaság így reklámozta téli vakációit és útjait, mondván, mivel is lehetne jobban elmenekülni a téli lehangoltságból, mint egy kellemes teleléssel egy meleg tengerparton. Ennek nyomán 2005. január 24-én megszületett az első Blue Monday, melynek létét képlettel is igazolták.

A szomorú hétfő ötletgazdája szerint egy jó utazás kizökkenthet a depresszióból
Fotó: Thomas Barwick / Getty Images Hungary

Az elméletet kidolgozók a számítás során számos tényezőt figyelembe vettek. Ilyen volt például az időjárás, az adósság, a karácsony óta eltelt idő, a havi fizetés, az újévi fogadalmak meghiúsulása óta eltelt idő, az alacsony motivációs szint és a tehetetlenség érzése. 

A szakértők azonban értelmetlennek tartották a képletet, mivel a számításban nem határoztak meg mértékegységeket, így matematikailag nem értelmezhető.

A híressé vált egyenletet dr. Cliff Arnall pszichológus nevéhez kötik, aki végül nyíltan kampányolt a Blue Mondayjel kapcsolatban kialakult negatív felhangok ellen, mondván, az embereket életük jobbítására, nem pedig rettegésre akarták ösztönözni.

Nincs 24 órás depresszió

Bár a mentális problémák egész évben fennállhatnak, az év említett szakaszában különösen felerősödhetnek, annak ellenére, hogy semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá, hogy január harmadik hétfője lenne egyetemesen az év legnyomasztóbb napja. 

Csak rajtunk múlik, beengedjük-e az életünkbe a szomorúságot
Fotó: m-gucci / Getty Images Hungary

Jó hír, hogy tudatos hozzáállással elkerülhető a Blue Monday-szindróma. Mielőtt depresszióba süllyednénk, fontoljuk meg reális célok kitűzését.

A január kiváló lehetőséget jelent arra, hogy a régi szokásainkat elhagyjuk, és újakra váltsunk. Legyenek ezek olyan elfoglaltságok, melyekben örömünket leljük.

Ha eddig nem mozogtunk rendszeresen, akkor most legyünk tudatosabbak, és növeljük az aktivitásunkat, ápoljuk a baráti, családi kapcsolatainkat, a szabadidő-beosztásunk legyen sokkal céltudatosabb.
Nem könnyű új szokásokat kialakítani, de a rendszeresség segítheti ezek fenntarthatóvá tételét. 

Marketingfogásnak kiváló

A szomorú hétfő végül kiváló marketingfogásnak bizonyult, és gyorsan ismertté vált világszerte. Nem csupán a Sky Travel légitársaság, hanem számos szolgáltató cég profitált az ötletből, és elkezdtek olyan termékeket árusítani, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy javítsanak a borongós hangulaton és a kilátástalannak tűnő helyzeteken.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Száraz lábbal a Duna medrének közepén: videón a rekordközeli alacsony vízállás

A tartós nyári aszály és az alpesi vízutánpótlás elmaradása miatt drámai szintre süllyedt a Duna vízállása, így jelenleg a Margit híd lábánál egyszerűen körbejárhatjuk a hídpilléreket. A mérések szerint a vízszint olyan szintre került, amire három évtizede nem volt példa. Budapesten a folyó mindössze 39 centimétert ér el, ami alig 6 centiméterrel haladja meg a valaha mért legalacsonyabb vízállást.

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.