Mi tart össze két embert éveken, évtizedeken keresztül egy házasságban? Az egymás iránt érzett szerelem, szeretet? A hűség? Az anyagi érdekek? A megszokás? Vagy mindez együtt? Te maradnál egy rossz kapcsolatban?
Erre a kérdésre keresi a választ mindenki, akinek igénye van vagy lenne egy harmonikus, tartós kapcsolatra. Mitől jön létre, mi működteti, mi tartja össze? Mi történik, ha már csak a váza marad, a lényeg pedig csendesen elszivárgott belőle az évek során? Maradni vagy távozni érdemes? Ha a nőket kérdezzük, ők gyakrabban döntenek a házasság megtartása mellett, még akkor is, ha rég nem boldogok benne.
Persze egyénenként eltérő időt azzal töltenek, hogy megpróbálják jobbá tenni, de ha nem sikerül, gyakran a csendes távolmaradás mellett döntenek. Azaz nem válnak, nem rendeznek jelenetet, éppúgy ellátják a feladataikat, mint korábban, de a szívük, a lelkük már nincs ott. Ezt pedig gyakran olyan ügyesen csinálják, hogy a férjeknek fel sem tűnik semmi. Elle Silver párja például teljesen értetlenül állt, amikor felesége közölte vele, hogy végre elválik tőle. Az előtte lévő években Elle rég nem volt teljes szívével jelen a házasságban, de ez senkinek sem tűnt fel.
Ezért marad házas a nő
No de miért tett ilyet? Miért nem ült le megbeszélni a férjével már az első problémáknál, hogy együtt kereshessenek megoldást? Vagy ha nem volt erre lehetőség, miért nem vált el? Elle Silver szerint a nyílt konfrontáció esetén elvesztette volna azokat az előnyöket, amelyekről akkor még nem tudott lemondani. Ilyen az anyagi jólét, a gyerekek vélt érdeke, csak hogy a két leggyakoribb okot említsük. Utóbbival kapcsolatban szerencsére már egyre több szakértő nyilatkozik úgy, hogy értelmetlen: csak azt a célt nem éri el, amiért elvileg létrehozták. A gyerekek ugyanis csak kicsik, nem hülyék. Hiába hazudnak nekik, ők érzik, hogy ha valami nincs rendben a szüleik kapcsolatában. Még ha nincsenek is hangos veszekedések, a csendes beletörődés, a rossz alku sem az a minta, amit szülőként közvetítenünk kéne a rólunk példát vevő utódaink felé. Az anyagiakkal kapcsolatban viszont nehéz vitatkozni: két ember egy közös, szépen berendezett ingatlanban könnyebben és szívesebben megél, mint ha külön-külön lakást tartanának fenn, sőt ha közös üzleti vállalkozásuk is van, még nehezebb a pénzügyi szeparáció. Így sokan inkább hagyják futni az éveket a kiüresedett kapcsolatban.
Ezért marad rossz házasságban a férfi
A kényelmesen kellemetlen házasságot általában a férfiak is hasonló indokokból tartják fenn. Csakhogy modern korunkban felütötte a fejét egy újfajta tünetegyüttes, amit szabad fordításban nyomorultférj-szindrómának nevezhetünk. Az ilyen férfi stresszes, túlérzékeny, szorongó, frusztrált, haragos. Ez megtörténhet amiatt, mert nem tudja feldolgozni az öregedését, kiválthatja gyógyszermellékhatás, a tesztoszteronszint természetes csökkenése, de egy szerencsétlenül alakult házasság fokozott feszültsége is. No de miért nem válnak akkor a férfiak? Mert soha semmi sem csak fekete és fehér. A veszekedésekre, elviselhetetlennek tűnő helyzetekre másnap egy jobb, szebb nap következik, ami felülírja a frusztrációt. Emellett ott vannak a szép emlékek, a közös történet, ami nem csak a szentimentálisnak tűnő nők esetében számít kiemelten fontosnak. Gyakran csak a nagyon rossz és a nagyon jó dolgokra emlékszünk, a szürke hétköznapok pedig masszává mosódnak az elménkben. Hogy ebben a szürkeségben egy érzelmileg eltávolodott feleség a másik fél, az még nem feltétlenül indok a válásra a férfiak esetében sem – hiszen az is lehet, hogy ők is csendben hátrébb léptek. S bizony, a férfiak is félnek attól, hogy egyedül maradnak, nem lesz annyi pénzük és hatalmuk, ami megtart mellettük egy olyan nőt, akit szeretnének, vagy megszűnik az a kényelmes ellátás, amit a már minden dilijüket ismerő feleségüktől kaptak.
Mi hoz valódi boldogságot?
Egy elromlott házasságot nem könnyű boldogabbá tenni, de nem is lehetetlen. Ám erre csak akkor van lehetőség, ha mindkét fél őszintén szeretné azt, és beszél a problémáiról. Mindenképpen szakember jelenlétében, hármasban, így moderáltan folynak a diskurzusok, amelyek otthon csak veszekedésbe fordulnának. Ugyanígy lehetőség a válás is, de ahhoz, hogy ez megtörténjen, szintén szükséges a kommunikáció: el kell mondani a másiknak, ha a különélést fontolgatjuk, és ha lehet, egy ügyvéd segítségével szétosztani mindent. Ez érzelmileg sokkal megterhelőbb, mint a csendes tűrés, viszont azzal ellentétben valódi boldogságot hozhat, hiszen esélyünk nyílik fejlődni és új, jobban hozzánk illő párt találni. A lényeg minden esetben a kommunikáció: akármelyik irányba is változik a kapcsolat, csak akkor találunk békét, ha őszinték vagyunk önmagunkkal és a házastársunkkal is.
