2014-ben szellemes feladvánnyal rukkolt elő a Huffington Post: a képeken azt a kávészemet kellett megkeresni, amin egy híresség arcának lenyomata látható. Bár elsőre egyszerűnek tűnik a feladat, némelyik ábra igazi kihívást jelent a szemlélőnek. Mi kell ahhoz, hogy valaki sikeresen oldja meg?
Oszd be a mentális energiáidat, mert kimerülhetnek
Séra László általános lélektannal foglalkozó szakember, a Pszichológia pedagógusoknak című könyv figyelemről szóló fejezetének szerzője szerint a figyelmi működéseinket háromféleképpen érdemes értelmezni. Egyrészt egy szelekciós folyamatként, amelynek során élessé tesszük az észlelésünket, hogy az ingerek sokaságából bizonyos információkat felfogjunk és feldolgozzunk. Másrészt egy éber állapotot fenntartó folyamatként, ami abban segít minket, hogy fogékonyak maradhassunk az információk befogadására. Harmadrészt egy erőfeszítési folyamatként, ami által a figyelmi készletünk véges tartalékait elosztjuk, akaratlagosan egy tevékenységre fordítjuk. Persze az, hogy mekkora erőfeszítést vagyunk hajlandók tenni például azért, hogy kávészemek között emberi arcokat keresgéljünk, számos tényezőtől függ.
Sokat számít a feladat érdekessége
Noha a különböző ingerdiszkriminációs feladatoknak – azaz amikor egy ingert meg kell tudni különböztetni a többitől – nagy hagyománya van a pszichológiában, a kávészemek közé rejtett hírességek utáni nyomozás újszerűnek, játékosnak, szórakoztatónak tűnhet az olvasó számára. Ez persze motiválttá teheti abban, hogy elvégezze a feladatot, amelynek könnyedsége a személy aktuális állapotán (például éhség, jóllakottság, kialvatlanság mértéke) és egyéb sajátosságain (például életkor) éppúgy múlik, mint figyelmi jellemzőin.
Mekkora a figyelmed erőssége, terjedelme, tartóssága?
A figyelmed lényeges sajátossága, hogy milyen erősen tudsz összpontosítani, tehát mennyire tudod kizárni a zavaró ingereket, hogy teljesen a feladatnak szenteld a koncentrációdat. A megoldás keresésében a figyelmed terjedelme sem elhanyagolható szempont, ugyanis ez fogja meghatározni azt az információmennyiséget, amit egy bizonyos időegység alatt kezelni képes a rendszered. Tehát ha egy adott időpillanatban több kávészemet tud egyszerre megragadni a figyelmed, akkor gyorsabban kiszúrod a híresség arcát. Előfordulhat olyan kép is, ami komoly fejtörést okoz, mert többszöri végigpásztázás után sem találod a sztárt. Szorult helyzetedben a figyelmed tartóssága lesz a segítségedre: ez az a képességed, hogy mennyi ideig tudod a figyelmedet egy tárgyra, jelenségre fókuszálni, illetve mikor fáradsz el mentálisan, és adod fel a heroikus küzdelmet a kávészemekkel szemben.
A leghíresebb figyelmi tesztek
Bár a Huffington Post képei kreatív demonstrációját adják figyelmünk működésének, természetesen nem tekinthetők pszichológiai mérőeszköznek. Figyelmi teszteket azonban szép számban dolgoztak ki a szakemberek, többek között azért, hogy mérni tudják a figyelem fejlődésében 6-7 éves korunk körül bekövetkező ugrásszerű változást, ami az iskolaérettség egyik mércéje is.
- Bourdon-teszt: nagyon hasonló ahhoz, mint amikor kisiskolás korunkban újságcikkekben betűvadászatot játszottunk. A koncentrációt és fáradékonyságot mérő teszt során megadott betűket kell áthúzni egy betűhalmazból. Mivel a feladatot hosszú időn keresztül, 10-30 perc időtartamban kell végezni, a vizsgálati helyzet a monotóniatűrésről is sok mindent elárul.
- Szék-lámpa teszt: 5 évesnél idősebb ovisok szokták kitölteni. A vizsgálólap két oldalán 21 sorban soronként 19 ábra látható, többek között szemüveg, hajó, dominó, ágy és házikó. A gyerekeknek a székeket és a lámpákat kell megtalálnia, majd áthúznia. A teszt időtartama 5 perc, minden perc végén meg kell jelölnie a lurkónak, hogy hol tart. Az értékeléskor elsősorban a kihagyások (amikor nem húzott át széket vagy lámpát) és a tévesztések (amikor nem széket vagy lámpát húzott át) számát nézik, valamint a haladási sebességet.
- Pieron-teszt: logikájában a fentiekkel megegyező eszköz, amit az 1900-as évek elején hoztak létre. A vizsgálati lapon 20 sorban 400 darab, egyenként 4 milliméter nagyságú négyzet található, amelyekből különböző helyeken kis vonalkák állnak ki. Mivel ezek az ingerek hasonlóbbak egymáshoz, mint a szék-lámpa teszt ábrái, így a tesztkitöltőnek nehezebb dolga van az ingerek azonosításával.
A sportpszichológiában is alkalmazzák őket
A Pieron-teszt segítségével nem pusztán a monotóniatűrésről és a figyelem fenntartásának képességéről tudhatunk meg értékes információkat, hanem például a kockázatvállalási hajlandóságról is. Vannak ugyanis olyan tesztkitöltők, akik hamar végigérnek a vizsgálati lapon, de több hibával dolgoznak. Ez a fajta működésmód végzetes lehet az olyan sportágakban, ahol egyrészt a figyelem kihagyásának korrigálására korlátozottak a lehetőségek (például, ha egy judós beleszalad egy ippont jelentő dobásba), másrészt a hibázás a versenyző testi épségét is veszélyezteti (például a motocross esetében).
Azt is érdekes lehet megvizsgálni, hogy a tévesztések inkább a feladat elején, közepén vagy végén következnek-e be. A teszt elején történő gyakori hibázás hátterében állhat szorongás, lámpaláz is, illetve a bemelegítés hiányos volta, amikor a sportoló fejben még bent maradt az öltözőben. A féltávnál történő tévesztések motivációs problémákat jelezhetnek (messze a kezdet, illetve a feladat végét jelentő hajrá), míg az utolsó sorokon felszaporodó melléfogások rendszerint a fáradásnak tudhatók be.
A figyelmedet is tudod edzeni!
A gyerekkori figyelemzavar kezelésének hasznos módjairól alábbi cikkünkben írtunk részletesen. Természetesen a különböző meditációs technikák elsajátításának is kulcsszerepe lehet abban, hogy jobban tudjunk koncentrálni az élet különböző területein. Itt most csak három olyan egyszerű dologra térnénk ki röviden, amit te is bármikor alkalmazhatsz.
- Fókuszálj egy ceruza hegyére! Ha kéznél van nálad egy ceruza, vedd elő és tartsd magadtól mintegy egy méter távolságra. Ne tegyél semmi mást, csak nézd a hegyét, miközben teljesen kiüríted a gondolataidat, még a ceruza hegye sem jut az eszedbe. Milyen hosszú ideig tudod ezt megtenni? Te is megfigyelheted, hogy némi gyakorlással egyre tovább tudod fenntartani ezt az állapotot.
- Tippeld meg az időt! Ha kéznél van a telefonod, indítsd el a stoppert, de ne nézd a készülék kijelzőjét a startot követően. Próbálj ráérezni arra, hogy mikor telik el egy perc, és akkor nyomd meg újra a mobilodat. Mennyire jártál közel a valósághoz? Tudtál koncentrálni az idő múlására, vagy elkalandozott a figyelmed?
- Olvass szépirodalmat! Egy kézbe vehető könyvnek megvan az a nagy előnye a monitoron történő olvasáshoz képest, hogy nem fogsz tudni pár bekezdés után átklikkelni a közösségimédia-oldalakra különböző információmorzsák gyors bekebelezése céljából. Ha el tudsz mélyedni egy jó regényben, idővel a figyelmed hosszú idejű fenntartását igénylő többi feladatban is edzettebb leszel. Az olvasás egyéb áldásos hatásairól pedig még szót sem ejtettünk.
